„Makkoshotyka” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: V. István hivatkozások kékítése,
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
2. sor: 2. sor:
{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
| név = Makkoshotyka
| név = Makkoshotyka
| címer = HUN Makkoshotyka COA.jpg
| címer = HUN Makkoshotyka COA.jpg
| régió = Észak-Magyarország
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
16. sor: 16. sor:
}}
}}


'''Makkoshotyka''' község [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Sárospataki kistérség]]ben. [[Miskolc]]tól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a [[tokaj-hegyaljai borvidék]]en található.
'''Makkoshotyka''' község [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Sárospataki kistérség]]ben. [[Miskolc]]tól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a [[tokaj-hegyaljai borvidék]]en található.


==Története==
== Története ==
A település a [[12. század]] második felében jött létre. A [[tatárjárás]] idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. [[1262]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
A település a [[12. század]] második felében jött létre. A [[tatárjárás]] idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. [[1262]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.


26. sor: 26. sor:
A település lakosságának 51%-a [[Magyarok|magyar]], 49%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallja magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref>
A település lakosságának 51%-a [[Magyarok|magyar]], 49%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallja magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref>


==Címer leírása==
== Címer leírása ==


Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.


A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.
A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.


A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, ''Makramál-Hogyka'' nevére is, mivel a "''mál''" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "''Makkos-''" előtagjára utalnak. A [[tölgy]] a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.
A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, ''Makramál-Hogyka'' nevére is, mivel a "''mál''" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "''Makkos-''" előtagjára utalnak. A [[tölgy]] a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.


Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.
Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.


Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a [[honfoglalás]] óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik.
Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a [[honfoglalás]] óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik.


Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:
Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:


Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.
Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.


Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.
Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.


==Nevezetességei==
== Nevezetességei ==
* Meczner-kastély ([[klasszicista stílus]]ú)
* Meczner-kastély ([[klasszicista stílus]]ú)
* Meczner-kápolna ([[1911]]-[[1912]])
* Meczner-kápolna ([[1911]]-[[1912]])
50. sor: 50. sor:
* {{okt1}}
* {{okt1}}


==Környező települések==
== Környező települések ==
[[Hercegkút]] (4 km), a legközelebbi város: [[Sárospatak]] (7 km).
[[Hercegkút]] (4&nbsp;km), a legközelebbi város: [[Sárospatak]] (7&nbsp;km).
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}
==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.makkoshotyka.hu Makkoshotyka honlapja]
* [http://www.makkoshotyka.hu Makkoshotyka honlapja]
* [http://www.wineroads.eu/varos.php?varos_id=56 Európai borutak portál]
* [http://www.wineroads.eu/varos.php?varos_id=56 Európai borutak portál]

A lap 2010. augusztus 23., 14:51-kori változata

 A településen világörökségi helyszín található 
Makkoshotyka
Meczner kastély
Meczner kastély
Makkoshotyka címere
Makkoshotyka címere
Makkoshotyka zászlaja
Makkoshotyka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségSárospataki
Jogállásközség
Irányítószám3959
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség735 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség90,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″
Makkoshotyka (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Makkoshotyka
Makkoshotyka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Makkoshotyka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Makkoshotyka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.

Története

A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.

Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.

Népcsoportok

A település lakosságának 51%-a magyar, 49%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]

Címer leírása

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.

A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.

A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, Makramál-Hogyka nevére is, mivel a "mál" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "Makkos-" előtagjára utalnak. A tölgy a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.

Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.

Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a honfoglalás óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik.

Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:

Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.

Nevezetességei

Környező települések

Hercegkút (4 km), a legközelebbi város: Sárospatak (7 km).

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások