„Makkoshotyka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Története: V. István hivatkozások kékítése, |
a kisebb formai javítások |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
{{Magyar település infobox |
{{Magyar település infobox |
||
| név = Makkoshotyka |
| név = Makkoshotyka |
||
| címer = HUN Makkoshotyka COA.jpg |
| címer = HUN Makkoshotyka COA.jpg |
||
| régió = Észak-Magyarország |
| régió = Észak-Magyarország |
||
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén |
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Makkoshotyka''' község [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Sárospataki kistérség]]ben. [[Miskolc]]tól közúton kb. 80 |
'''Makkoshotyka''' község [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Sárospataki kistérség]]ben. [[Miskolc]]tól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a [[tokaj-hegyaljai borvidék]]en található. |
||
==Története== |
== Története == |
||
A település a [[12. század]] második felében jött létre. A [[tatárjárás]] idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. [[1262]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név. |
A település a [[12. század]] második felében jött létre. A [[tatárjárás]] idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. [[1262]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név. |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
A település lakosságának 51%-a [[Magyarok|magyar]], 49%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallja magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref> |
A település lakosságának 51%-a [[Magyarok|magyar]], 49%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallja magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref> |
||
==Címer leírása== |
== Címer leírása == |
||
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév. |
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév. |
||
A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot. |
A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot. |
||
A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, ''Makramál-Hogyka'' nevére is, mivel a "''mál''" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "''Makkos-''" előtagjára utalnak. A [[tölgy]] a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz. |
A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, ''Makramál-Hogyka'' nevére is, mivel a "''mál''" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "''Makkos-''" előtagjára utalnak. A [[tölgy]] a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz. |
||
Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével. |
Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével. |
||
Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a [[honfoglalás]] óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik. |
Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a [[honfoglalás]] óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik. |
||
Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő: |
Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő: |
||
Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség. |
Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség. |
||
Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság. |
Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság. |
||
==Nevezetességei== |
== Nevezetességei == |
||
* Meczner-kastély ([[klasszicista stílus]]ú) |
* Meczner-kastély ([[klasszicista stílus]]ú) |
||
* Meczner-kápolna ([[1911]]-[[1912]]) |
* Meczner-kápolna ([[1911]]-[[1912]]) |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
* {{okt1}} |
* {{okt1}} |
||
==Környező települések== |
== Környező települések == |
||
[[Hercegkút]] (4 |
[[Hercegkút]] (4 km), a legközelebbi város: [[Sárospatak]] (7 km). |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.makkoshotyka.hu Makkoshotyka honlapja] |
* [http://www.makkoshotyka.hu Makkoshotyka honlapja] |
||
* [http://www.wineroads.eu/varos.php?varos_id=56 Európai borutak portál] |
* [http://www.wineroads.eu/varos.php?varos_id=56 Európai borutak portál] |
A lap 2010. augusztus 23., 14:51-kori változata
A településen világörökségi helyszín található |
Makkoshotyka | |||
Meczner kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Kistérség | Sárospataki | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 3959 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 735 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 90,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,41 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″ | |||
Makkoshotyka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Makkoshotyka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.
Története
A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.
Népcsoportok
A település lakosságának 51%-a magyar, 49%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]
Címer leírása
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.
A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.
A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, Makramál-Hogyka nevére is, mivel a "mál" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "Makkos-" előtagjára utalnak. A tölgy a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.
Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.
Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a honfoglalás óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik.
Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:
Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.
Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.
Nevezetességei
- Meczner-kastély (klasszicista stílusú)
- Meczner-kápolna (1911-1912)
- Másik Meczner-kastély
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Környező települések
Hercegkút (4 km), a legközelebbi város: Sárospatak (7 km).
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként