„Ezeres” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
1. sor: 1. sor:
{{Román település infobox
{{Román település infobox
|román név = Ezeriş
|román név = Ezeriş
|magyar név = Ezeres
|magyar név = Ezeres
8. sor: 8. sor:
|zászló =
|zászló =
|történelmi régió = Bánság
|történelmi régió = Bánság
| fejlesztési régió = Nyugat-romániai fejlesztési régió
| fejlesztési régió = Nyugat-romániai fejlesztési régió
|megye = Krassó-Szörény
|megye = Krassó-Szörény
|rang = községközpont
|rang = községközpont
18. sor: 18. sor:
|népesség =
|népesség =
|népesség éve =
|népesség éve =
|népesség forrás ={{Vargaarpad}}
|népesség forrás ={{Vargaarpad}}
|község népesség = 1410
|község népesség = 1410
|község népesség éve = 2002
|község népesség éve = 2002
|község népesség forrás ={{Vargaarpad}}
|község népesség forrás ={{Vargaarpad}}
|magyar lakosság = 18
|magyar lakosság = 18
|népsűrűség =
|népsűrűség =
40. sor: 40. sor:
'''Ezeres''' ({{ny-ro|Ezeriş}}) falu [[Románia|Romániában]], a [[Bánság|Bánátban]], [[Krassó-Szörény megye|Krassó-Szörény megyében]].
'''Ezeres''' ({{ny-ro|Ezeriş}}) falu [[Románia|Romániában]], a [[Bánság|Bánátban]], [[Krassó-Szörény megye|Krassó-Szörény megyében]].


==Fekvése==
== Fekvése ==
A [[Szemenik-hegység]] északnyugati lejtőjén, [[Resicabánya|Resicától]] 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.
A [[Szemenik-hegység]] északnyugati lejtőjén, [[Resicabánya|Resicától]] 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.


==Nevének eredete==
== Nevének eredete ==
A [[középkor]] végén helyén egy ''Hegyeres'' vagy ''Hegyerös'' nevű falu feküdt. A [[török hódoltság]] alatt és azután ebből a [[Román nyelv|románban]] fejlődött ki mai neve. Említései: ''Hıg'ıruš'' ([[1554]]), ''Hıg'ıriš'' ([[1569]]), ''Hecseris'' ([[1700]] után), ''Esseriss'' ([[1717]]), ''Eserisch'' ([[1761]]), ''Ezeres'' ([[1808]]).
A [[középkor]] végén helyén egy ''Hegyeres'' vagy ''Hegyerös'' nevű falu feküdt. A [[török hódoltság]] alatt és azután ebből a [[Román nyelv|románban]] fejlődött ki mai neve. Említései: ''Hıg'ıruš'' ([[1554]]), ''Hıg'ıriš'' ([[1569]]), ''Hecseris'' ([[1700]] után), ''Esseriss'' ([[1717]]), ''Eserisch'' ([[1761]]), ''Ezeres'' ([[1808]]).


==Története==
== Története ==
Újkori története folyamán [[Krassó vármegye|Krassó]], [[1880]]-tól [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény vármegyéhez]] tartozott. [[1757]]-ben 191, [[1776]]-ban 242 házból állt. [[1788]]-ban a törökök felégették. [[1820]] körül kétezer lakosnál is többet számlált. Lakói a [[19. század]] végén almával kereskedtek.<ref>[http://ia311305.us.archive.org//load_djvu_applet.php?file=1/items/fldrajzikzlemny04trgoog/fldrajzikzlemny04trgoog.djvu Halaváts Gyula: Az Aranyos-hegység Krassómegyében. ''Földrajzi Közlemények'' 1891, 174. o.]</ref>
Újkori története folyamán [[Krassó vármegye|Krassó]], [[1880]]-tól [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény vármegyéhez]] tartozott. [[1757]]-ben 191, [[1776]]-ban 242 házból állt. [[1788]]-ban a törökök felégették. [[1820]] körül kétezer lakosnál is többet számlált. Lakói a [[19. század]] végén almával kereskedtek.<ref>[http://ia311305.us.archive.org//load_djvu_applet.php?file=1/items/fldrajzikzlemny04trgoog/fldrajzikzlemny04trgoog.djvu Halaváts Gyula: Az Aranyos-hegység Krassómegyében. ''Földrajzi Közlemények'' 1891, 174. o.]</ref>


57. sor: 57. sor:
[[1960]] és [[1990]] között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.
[[1960]] és [[1990]] között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.


==Népessége, nemzetiségek, vallások==
== Népessége, nemzetiségek, vallások ==
* [[1851]]-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
* [[1851]]-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
* [[1910]]-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
* [[1910]]-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
* [[2002]]-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.
* [[2002]]-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.


==Források==
== Források ==
* [http://www.banaterra.eu/romana/files/studiu_monografic_ezeris.doc Helyismereti monográfia] {{ro}}
* [http://www.banaterra.eu/romana/files/studiu_monografic_ezeris.doc Helyismereti monográfia] {{ro}}
{{források|oszlopok=1}}
{{források|oszlopok=1}}

A lap 2010. augusztus 23., 11:36-kori változata

Ezeres (Ezeriş)
Az 1801–02-ben épült, 1883-ban és 1970–72-ben átépített ezeresi ortodox templom
Az 1801–02-ben épült, 1883-ban és 1970–72-ben átépített ezeresi ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségEzeres
Rangközségközpont
PolgármesterIoan Rusu (PNL)
Irányítószám327195
SIRUTA-kód52767
Népesség
Népesség796 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság18
Népsűrűség10,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület78,23 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′Koordináták: é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′
Ezeres weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Ezeres (románul: Ezeriş) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

A Szemenik-hegység északnyugati lejtőjén, Resicától 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.

Nevének eredete

A középkor végén helyén egy Hegyeres vagy Hegyerös nevű falu feküdt. A török hódoltság alatt és azután ebből a románban fejlődött ki mai neve. Említései: Hıg'ıruš (1554), Hıg'ıriš (1569), Hecseris (1700 után), Esseriss (1717), Eserisch (1761), Ezeres (1808).

Története

Újkori története folyamán Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1757-ben 191, 1776-ban 242 házból állt. 1788-ban a törökök felégették. 1820 körül kétezer lakosnál is többet számlált. Lakói a 19. század végén almával kereskedtek.[1]

Iskoláját először 1776-ban említették és folytonos működésére utal, hogy a század végén többször is megjelent a jegyzékekben.

1848. november 17-én az Asbóth Lajos által a falu lefegyverzésére kivezényelt Rózsa Sándor és szabadcsapata kirabolta és 36 lakosát megölte. Emiatt Vukovics Sebő nemsokára feloszlatta a szabadcsapatot.

1946 után határában kommunistaellenes partizánok tevékenykedtek. Egy lakosát a nagyzorlenci partizáncsoportban való részvétele miatt halálra, kettőt hosszú börtönbüntetésre ítélték.

1960 és 1990 között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.

Népessége, nemzetiségek, vallások

  • 1851-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
  • 1910-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
  • 2002-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.

Források

  1. ↑ Halaváts Gyula: Az Aranyos-hegység Krassómegyében. Földrajzi Közlemények 1891, 174. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ezeres&oldid=8266494”