Apellész

Apellész (Kr. e. 340 – Kr. e. 300 között működött) görög festő.

Pompei falfreskó, feltehetőleg a „Tengerből felmerülő Aphrodité" nyomán, de ez nem bizonyított

Az ókor legnagyobb görög festője. A kis-ázsiai Kolophónban született, Kis-Ázsia több városában dolgozott. Járt a görög anyaországban is, s Pamphilosz tanítványa, a sziküóni festőiskola tagja lett. Mint Nagy Sándor udvari festője, Kisázsiába is követte az uralkodót, s I. Ptolemaiosz egyiptomi udvarában is megfordult. A hagyomány, különösen a nevéhez fűződő számos anekdota, egyéniségének és művészetének utolérhetetlen báját emeli ki, de festésmódjáról -mivel képe nem maradt fenn- igen kevés adatunk van. Képein állítólag csupán négy színt (fehér, fekete, sárga, vörös) és azoknak árnyalatait használta, s a kész festményt a színeket tompító vékony mázzal vonta be. Mestere volt a körvonalak rajzának és a színhatásoknak is. Csodálták portréművészetét: ő festette az első önarcképet, valamint Nagy Sándor csak neki engedte meg, hogy lefesse. Leghíresebb műve a „Tengerből felmerülő Aphrodité" volt. Nagy Sándort többször is megfestette, kísérői közt is. Műveinek még másolatai sem maradtak ránk.

Források

• Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.