Ligeti Antal

Ligeti Antal (Nagykároly, 1823. január 10. – Budapest, 1890. január 5.) festőművész.

Pályáját kereskedőként kezdte. 1845-ben Itáliába ment, ahol id. Markó Károly volt a mestere. Hosszabb utakat tett Palesztinában és a Közel-Keleten. 1861-ben tért haza. Főleg romantikus hangvételű tájképei híresek. Ezeken gyakran keleti utazásai elevenednek meg. Támogatta a fiatal Munkácsy Mihály és Mészöly Géza fejlődését. Fő művei részben a Magyar Tudományos Akadémia főépületében, részben a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. Mellszobrát Zala György szobrászművész készítette el.

Ligeti Antal sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-41 Donáth Gyula alkotása.

Műveiből

• Libanon és Antilibanon. (1855-1860) Olaj, vászon, 32,2 x 65 cm. Püspöki gyűjtemény, Vác
• Görög templom. (Év n.) Olaj, vászon, 42 x 72 cm. Magántulajdon
• Visegrád. (1860) Olaj, vászon, 28 x 42 cm. Magántulajdon, Budapest
• Oázis a sivatagban. (1862) Olaj, vászon, 127 x 187,5 cm. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Olasz táj. (1873) Olaj, vászon, 73 x 130 cm. Magántulajdon
• Mártonhegyi út. (1876) Olaj, vászon, 58,5 x 94 cm. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Fiume látképe. (1882) Olaj, vászon, 65 x 95 cm. Magyar Külkereskedelmi Bank, Budapest
• Visegrád látképe a Salamon-toronnyal. (1882) Olaj, vászon, 26 x 37 cm. Magántulajdon
• Romantikus táj vízparton, alakokkal. (1886) Olaj, vászon, 96 x 144 cm. Magántulajdon
• Öreg fatörzs. (Év n.) Olaj, papír, 25 x 40 cm. Déri Múzeum, Debrecen

Külső hivatkozások, források

• Ligeti Antal a képzőművészet Magyarországon honlapon
• Magyar életrajzi lexikon[1]