Kis-Duna

A Kis-Duna Vereknyénél

A Csallóközi Kis-Duna (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Dunaág, 135 km hosszan folyik a Csallóköz, Európa legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), Pozsony alatt (Vereknyénél)ágazik ki a főágból. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Gátak közé szorított mederben folyik egészen Dunahidas községig, onnan tovább számos kanyarral az eredeti medrében, 30-50 méter közötti szélességben, jellegzetes ártéri erdőktől övezve.

E terület magyar nevének eredete összefügg a Csalló nevű Duna-ággal, amelyen a Kis-Duna értendő.

A középkortól a legfontosabb hajózható ág volt, a Mosoni-Dunát csak kisebb hajók használhatták, a kettő közti többi ág pedig változó medrű, hajózhatatlan volt (A mai Nagy-Duna medret Mária Terézia ásatta - kotortatta ki, és gátakkal akadályozták meg a megváltozását). A Csallóközt behálózó mellákágak felső végét gyakran lezárták, és lejjebb (a régi Dunaágnév helyett) patak elnevezéssel folyik bele. A Kis-Dunába torkollnak a Fekete-víz a Tőkés-patak és a Dudvág.

A Kis-Duna és a Vág összefolyása Gútánál

Gútánál folyik bele a Vág, majd együtt vele Komáromnál a Dunába torkollik.

A Kis-Duna számos vízi élőlénynek szolgál otthonául. A madarak közül a szürkegém, a búbos vöcsök, a vadkacsa, a halászsas és a szárcsa, az emlősök közül a vidra, a pézsmapocok, a hód és a nyest, a halak közül pedig a harcsa, a ponty és a csuka élnek itt.

A Kis-Duna kiváló lehetőséget biztosít a víziturizmusra, kezdők és kisgyerekes családok számára egyaránt alkalmas. A turisták által legismertebb és valószínűleg leglátogatottabb táborozóhely Jókán a cölöpösmalom mellett található, ahol büfé-söröző is van.

A folyón számtalan cölöpösmalom volt korábban, ebből négy még ma is látható felújítva-újjáépítve, amelyek most múzeumként működnek ( Jókán, Tallóson és Pozsonyeperjesen).

Kisebb számban voltak a folyón úszó hajómalmok is, ezek közül már csak egy látható a gútai holtágban.

A Duna és ágai háborítatlanul léteztek egészen addig, amíg ebbe a folyamatba bele nem avatkozott az ember. A folyó általában békésen folydogált a termékeny lapályon, néha azonban a megáradt víz veszedelmet jelentett a környékre. Alámosott, elsodort mindent, ami az útjában állt: gátat, kerítést, határmezsgyéket, fákat, de egész házakat is. Vitte magával a kavicsot, homokot, sarat és a termőföldet, azután másutt mindezt lerakta.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Duna témájú médiaállományokat.

• Kis-Duna Információs Portál
• Gútai hajómalom
• Jókai cölöpösmalom