„Vetési László (pápai kamarás)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Sablon:Szinnyei forrássablon részleges adjusztálása (csak kötetszám és toc-URL) |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Vetési László''' (1450 körül – ?), pápai kamarás, humanista levélírása miatt említi az irodalomtörténet is. |
'''Vetési László''' (1450 körül – ?), pápai kamarás, humanista levélírása miatt említi az irodalomtörténet is. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Vetési 1450 körül született; 1469-ben [[Ferrara|Ferrarában]] tanult. [[Janus Pannonius]] barátja volt, akivel levelezett. 1473-ban az egyetem részéről beszéddel üdvözölte [[Bianchi Kristóf]] újonnan választott ferrarai podestát, 1474-ben bevégezte iskolázását. Ez évben nagybátyja, [[Vetési Albert]] veszprémi [[püspök]] és [[Thuz János]] [[Mátyás király]] által Velencébe és Rómába küldettek követségbe, hogy a [[pápa (egyházfő)|pápa]] segélyét kérjék a török ellen; ekkor nagybátyja magával vitte Vetésit és ő tartotta a pápához intézett beszédet. |
Vetési 1450 körül született; 1469-ben [[Ferrara|Ferrarában]] tanult. [[Janus Pannonius]] barátja volt, akivel levelezett. 1473-ban az egyetem részéről beszéddel üdvözölte [[Bianchi Kristóf]] újonnan választott ferrarai podestát, 1474-ben bevégezte iskolázását. Ez évben nagybátyja, [[Vetési Albert]] veszprémi [[püspök]] és [[Thuz János]] [[Mátyás király]] által Velencébe és Rómába küldettek követségbe, hogy a [[pápa (egyházfő)|pápa]] segélyét kérjék a török ellen; ekkor nagybátyja magával vitte Vetésit és ő tartotta a pápához intézett beszédet. |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
== Művei == |
== Művei == |
||
A kor humanista hagyományait és az egyház szokását követően latinul születtek. |
A kor humanista hagyományait és az egyház szokását követően latinul születtek. |
||
* ''Oratio ad summum sanctissimumque Pontificem Sixtum III. pro prestanda obedientia nomine invictissimi Mathie serenissimi Hungar''. ac. Bohemor. Regis. Quarto nonas februarii MCCCCLXXV. (Róma, XV. század.) |
* ''Oratio ad summum sanctissimumque Pontificem Sixtum III. pro prestanda obedientia nomine invictissimi Mathie serenissimi Hungar''. ac. Bohemor. Regis. Quarto nonas februarii MCCCCLXXV. (Róma, XV. század.) |
||
* ''Oratio ad… Pontificem Sixtum Quartum pro prestanda obedientia nomine Junctissimi principis divi Mathie…'' Hungarorum ac Bohemorum Regis Quarto nonas Februarij MCCCCLXXV. (Róma, XV. század.) |
* ''Oratio ad… Pontificem Sixtum Quartum pro prestanda obedientia nomine Junctissimi principis divi Mathie…'' Hungarorum ac Bohemorum Regis Quarto nonas Februarij MCCCCLXXV. (Róma, XV. század.) |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
*{{Szinnyei|14||toc/v.htm}} |
* {{Szinnyei|14||toc/v.htm}} |
||
[[Kategória:Régi magyar írók]] |
[[Kategória:Régi magyar írók]] |
A lap 2010. augusztus 10., 14:29-kori változata
Vetési László (1450 körül – ?), pápai kamarás, humanista levélírása miatt említi az irodalomtörténet is.
Élete
Vetési 1450 körül született; 1469-ben Ferrarában tanult. Janus Pannonius barátja volt, akivel levelezett. 1473-ban az egyetem részéről beszéddel üdvözölte Bianchi Kristóf újonnan választott ferrarai podestát, 1474-ben bevégezte iskolázását. Ez évben nagybátyja, Vetési Albert veszprémi püspök és Thuz János Mátyás király által Velencébe és Rómába küldettek követségbe, hogy a pápa segélyét kérjék a török ellen; ekkor nagybátyja magával vitte Vetésit és ő tartotta a pápához intézett beszédet.
Művei
A kor humanista hagyományait és az egyház szokását követően latinul születtek.
- Oratio ad summum sanctissimumque Pontificem Sixtum III. pro prestanda obedientia nomine invictissimi Mathie serenissimi Hungar. ac. Bohemor. Regis. Quarto nonas februarii MCCCCLXXV. (Róma, XV. század.)
- Oratio ad… Pontificem Sixtum Quartum pro prestanda obedientia nomine Junctissimi principis divi Mathie… Hungarorum ac Bohemorum Regis Quarto nonas Februarij MCCCCLXXV. (Róma, XV. század.)
lásd még: A reneszánsz magyar irodalma
Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.