„Bunsen-égő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. augusztus 10., 14:17-kori változata

Fájl:Bunsen burner.jpg

Tűszelepes Bunsen-égő.

A Bunsen-égő a Teclu-égővel együtt a leggyakrabban használt laboratóriumi gázégő. Az éghető gáz (földgáz, propán-bután gáz) bevezetése a tengelyvonalban elhelyezett furaton keresztül történik, amelynek a végén néhány tized mm átmérőjű lyuk (fúvóka) található. Erre épül rá a jó hővezető fémből – általában rézből – készült keverőcső, amelynek alsó részén, a fúvóka magasságában szemközt két ovális nyílás található a szükséges levegő bevezetéséhez.

Bunsen-égő vázlatos rajza: 1 – keverőcső, 2 – levegőszabályozó, 3 – tűszelep, 4 – gázbevezetés

A levegő mennyiségének a szabályozása a két nyílás szabad keresztmetszetének a változtatásával lehetséges. E céljából a keverőcső alsó részére egy másik, rövidebb, szintén két nyílást tartalmazó csövecske illeszkedik, amely a keverőcsövön szabadon körbeforgatható, miáltal a beömlő szabad keresztmetszet változik.

Az égőbe juttatható gáz mennyisége (ezzel az égő teljesítménye) – bizonyos határok között – a fúvóka méretének a változtatásával, és a gázáram útjában elhelyezett tűszelep nyitásával vagy zárásával lehetséges.

Robert Wilhelm Bunsen
Michael Faraday
Bunsen-égő lángtípusai

Adott gázáram esetén a levegő mennyiségének a változtatásával a láng minősége változtatható. A levegőbeömlő zárt állásánál a keverőcsőbe csak gáz jut, nincs előkeveredés, sárgás-vörös színű, ún. diffúzós láng alakul ki, amely redukáló – kormozó – láng (1). A levegőnyílás nyitásával a gáz-levegő elegy előkeveredése miatt az égés tökéletesebbé válik, a láng rövidül, színe világosodik (2). A kb. sztöchiometriai levegő/gáz arány esetén a láng alakja határozottá válik, világoskék színű lesz. Ilyen viszonyok között érhető el a maximális lánghőmérséklet (3). További levegő adagolás hatására a láng erélyesen oxidáló tulajdonságúvá válik (4), sőt a láng leszakadhat a keverőcső végéről, ha túlzottan megnő a gázban szegény keverék áramlási sebessége.

Az égő neve a német Robert Wilhelm Bunsen kémikus emlékét őrzi, bár az eredeti ötlet állítólag Michael Faradaytől származik.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 A '''Bunsen-égő''' a [[Teclu-égő]]vel együtt a leggyakrabban használt laboratóriumi gázégő. Az éghető gáz ([[földgáz]], [[propán-bután]] gáz) bevezetése a tengelyvonalban elhelyezett furaton keresztül történik, amelynek a végén néhány tized mm átmérőjű lyuk ([[fúvóka]]) található. Erre épül rá a jó hővezető fémből – általában rézből – készült keverőcső, amelynek alsó részén, a fúvóka magasságában szemközt két ovális nyílás található a szükséges levegő bevezetéséhez.
-[[Fájl:Bunsenbrenner.svg|bélyegkép|balra|200px|Bunsen-égő vázlatos rajza: 1 – keverőcső, 2 – levegőszabályozó, 3 – tűszelep, 4 – gázbevezetés]]
+[[Fájl:Bunsenbrenner.svg|bélyegkép|jobbra|200px|Bunsen-égő vázlatos rajza: 1 – keverőcső, 2 – levegőszabályozó, 3 – tűszelep, 4 – gázbevezetés]]
-[http://de.wikimedia.org/wiki/Bild:Bunsenbrenner.svg]
 A levegő mennyiségének a szabályozása a két nyílás szabad keresztmetszetének a változtatásával lehetséges. E céljából a keverőcső alsó részére egy másik, rövidebb, szintén két nyílást tartalmazó csövecske illeszkedik, amely a keverőcsövön szabadon körbeforgatható, miáltal a beömlő szabad keresztmetszet változik.
@@ 9. sor: / 8. sor: @@
 Az égőbe juttatható gáz mennyisége (ezzel az égő [[teljesítmény]]e) – bizonyos határok között – a fúvóka méretének a változtatásával, és a gázáram útjában elhelyezett tűszelep nyitásával vagy zárásával lehetséges.
+<gallery>
-[[Fájl:Robert Bunsen portrait.jpg|bélyegkép|balra|80px|Robert Wilhelm Bunsen]]
+Fájl:Robert Bunsen portrait.jpg|Robert Wilhelm Bunsen
-[[Fájl:Faraday.jpg|bélyegkép|balra|80px|Michael Faraday]]
+Fájl:Faraday.jpg|Michael Faraday
-[[Fájl:Bunsen burner flame types .jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Bunsen-égő lángtípusai]]
+Fájl:Bunsen burner flame types.jpg|Bunsen-égő lángtípusai
+</gallery>
-[http://de.wikipedia.org/wiki/Bild:Bunsen_burner_flame_types_.jpg]
 Adott gázáram esetén a levegő mennyiségének a változtatásával a láng minősége változtatható. A levegőbeömlő zárt állásánál a keverőcsőbe csak gáz jut, nincs előkeveredés, sárgás-vörös színű, ún. [[Dffúzió|diffúzós]] láng alakul ki, amely redukáló – [[Korom|kormozó]] – láng (1). A levegőnyílás nyitásával a gáz-levegő [[elegy]] előkeveredése miatt az [[égés]] tökéletesebbé válik, a láng rövidül, színe világosodik (2). A kb. [[Stöchiometria|sztöchiometriai]] levegő/gáz arány esetén a láng alakja határozottá válik, világoskék színű lesz. Ilyen viszonyok között érhető el a maximális lánghőmérséklet (3). További levegő adagolás hatására a láng erélyesen oxidáló tulajdonságúvá válik (4), sőt a láng leszakadhat a keverőcső végéről, ha túlzottan megnő a gázban szegény keverék áramlási sebessége.