„Tripoliszi Grófság” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:Siege of Tripoli Painting (1289).jpg|right|200px|thumb|Tripoli ostroma 1289-ben]] |
[[File:Siege of Tripoli Painting (1289).jpg|right|200px|thumb|Tripoli ostroma 1289-ben]] |
||
A ''' |
A '''Tripoliszi Grófság''' (1109-1289) volt az utolsóként alapított keresztes állam Kis-Ázsiában, mely a mai Észak-[[Libanon]] területén terült el. A grófság magvát adó város, [[Tripoli (Libanon)|Tripoli]], mindmáig létezik. A grófság területét a keresztes hadak 1109-ben szerezték meg, majd Toulouse-i Bertrand vezetése alatt szerveződött meg a grófság, mely a jeruzsálemi király vazallusa lett. A grófság később az [[Antiochiai Fejedelemség]]be tagozódott be a XIII. század folyamán. A Tripoliszi Grófság 1289-ben esett el a muszlim [[mamelukok]] kardja által. |
||
== Tripoliszi Grófság megszületése == |
== Tripoliszi Grófság megszületése == |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
== A grófság területe == |
== A grófság területe == |
||
A |
A Tripoliszi gróf uralta a [[Földközi-tenger]] partvidékét [[Maraclea|Maracleától]] [[Bejrút]]ig, ereje teljében a grófság határai egészen a [[Krak des Chevaliers]]-ig nyúltak be szárazföldre. A grófság területe uradalmakra tagolódott, melyek legtöbbje kikötői központokban létesült. |
||
== Vallás == |
== Vallás == |
||
A |
A Tripoliszi Grófság esetében magától értetődő lenne, hogy a jeruzsálemi pátriárkának legyen vallási tekintetben alárendelve, azonban a valóságban nem így volt, a grófság teljes területe az antiochiai [[pátriárka]] fennhatósága alá esett, mely a két állam közti szoros együttműködés ékes példája és bizonyítéka lehet. |
||
== A grófság eleste == |
== A grófság eleste == |
||
[[Fájl:Hattin Estoire d'Eracles.jpg|right|200px|thumb|A hattini csata]] |
[[Fájl:Hattin Estoire d'Eracles.jpg|right|200px|thumb|A hattini csata]] |
||
1187. július 4-én a hattini csatában a keresztesek egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a muzulmán [[Szaladin]] szultán seregétől. 1187. október 2-án Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó melletti csatában előzőleg legyőzte [[Guido jeruzsálemi király]] seregét. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és [[I. Vilmos szicíliai király]] azonnal hajóhadat indított a [[Szentföld]]re, s ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit. Azonban a grófság eleste elkerülhetetlen volt, a folyamatos harcok, a kellő mennyiségű utánpótlás hiánya, valamint a muszlim nyomás végül megtörte a grófságot. Az egyiptomi szultán, Qalawun, elhatározta, hogy beveszi az utolsó keresztes államot a Szentföldön. Az ostrom 1289 márciusában vette kezdetét, s egyiptomi győzelemmel zárult, ezzel a |
1187. július 4-én a hattini csatában a keresztesek egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a muzulmán [[Szaladin]] szultán seregétől. 1187. október 2-án Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó melletti csatában előzőleg legyőzte [[Guido jeruzsálemi király]] seregét. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és [[I. Vilmos szicíliai király]] azonnal hajóhadat indított a [[Szentföld]]re, s ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit. Azonban a grófság eleste elkerülhetetlen volt, a folyamatos harcok, a kellő mennyiségű utánpótlás hiánya, valamint a muszlim nyomás végül megtörte a grófságot. Az egyiptomi szultán, Qalawun, elhatározta, hogy beveszi az utolsó keresztes államot a Szentföldön. Az ostrom 1289 márciusában vette kezdetét, s egyiptomi győzelemmel zárult, ezzel a Tripoliszi Grófság betagozódott Qalawun birodalmába, s megszűnt létezni. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2010. augusztus 8., 20:04-kori változata
A Tripoliszi Grófság (1109-1289) volt az utolsóként alapított keresztes állam Kis-Ázsiában, mely a mai Észak-Libanon területén terült el. A grófság magvát adó város, Tripoli, mindmáig létezik. A grófság területét a keresztes hadak 1109-ben szerezték meg, majd Toulouse-i Bertrand vezetése alatt szerveződött meg a grófság, mely a jeruzsálemi király vazallusa lett. A grófság később az Antiochiai Fejedelemségbe tagozódott be a XIII. század folyamán. A Tripoliszi Grófság 1289-ben esett el a muszlim mamelukok kardja által.
Tripoliszi Grófság megszületése
A Tripoliszi Grófság megszervezése IV. Toulouse-i Raymond ötlete volt, Raymond egyike volt a legbefolyásosabb és legvagyonosabb keresztes vezéreknek, kit az a vágy fűtött, hogy az I. keresztes hadjárat után birtokokat szerezzen magának a Szentföldön. Időközben nyugati urak kezébe került Antiochia, a Jeruzsálemi Királyság, valamint az Edesszai Grófság; Raymond mindösszesen Bizánctól tudott területeket nyerni, azonban azokat bölcsen használva jelentősen megerősítette, s Tripolitól néhány mérföldre várat építtetett. Ezt használta később hídfőként az ostromhoz, minek beteljesültét ő maga már nem láthatta meg, mivel 1105-ben elhunyt, azonban az ostrom folytatódott, majd 1109. július 12-én Tripoli kapitulált. Tripoli területe két részre osztatott, az északi területeket Cardagne grófja, Vilmos kapta, míg a déli területeket Bertrand, Toulouse grófja, Raymond fia kapta.
A Tripoliszi Grófság megszületésével a Jeruzsálemi Királyság, s így a keresztes államok kiterjesztették fennhatóságukat a Földközi-tenger teljes keleti partvidékére. A jeruzselemi királynak, I. Balduinnak komoly szerepe volt a muszlim védők megtörésében, valamint Bertrand birtokigényének érvényesítésében, ennek okáért a mindenkori tripoliszi gróf hűséggel tartozott a mindenkori jeruzsálemi királynak, maga a grófság nem lett része a Jeruzsálemi Királyságnak, de annak hűbérese lett.
A grófság területe
A Tripoliszi gróf uralta a Földközi-tenger partvidékét Maracleától Bejrútig, ereje teljében a grófság határai egészen a Krak des Chevaliers-ig nyúltak be szárazföldre. A grófság területe uradalmakra tagolódott, melyek legtöbbje kikötői központokban létesült.
Vallás
A Tripoliszi Grófság esetében magától értetődő lenne, hogy a jeruzsálemi pátriárkának legyen vallási tekintetben alárendelve, azonban a valóságban nem így volt, a grófság teljes területe az antiochiai pátriárka fennhatósága alá esett, mely a két állam közti szoros együttműködés ékes példája és bizonyítéka lehet.
A grófság eleste
1187. július 4-én a hattini csatában a keresztesek egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a muzulmán Szaladin szultán seregétől. 1187. október 2-án Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó melletti csatában előzőleg legyőzte Guido jeruzsálemi király seregét. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és I. Vilmos szicíliai király azonnal hajóhadat indított a Szentföldre, s ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit. Azonban a grófság eleste elkerülhetetlen volt, a folyamatos harcok, a kellő mennyiségű utánpótlás hiánya, valamint a muszlim nyomás végül megtörte a grófságot. Az egyiptomi szultán, Qalawun, elhatározta, hogy beveszi az utolsó keresztes államot a Szentföldön. Az ostrom 1289 márciusában vette kezdetét, s egyiptomi győzelemmel zárult, ezzel a Tripoliszi Grófság betagozódott Qalawun birodalmába, s megszűnt létezni.
Források
- Jean Richard. The Crusades: c. 1071-c. 1291. Cambridge University Press (1999). ISBN 978-0-521-62566-1