„Disznózsír” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: es, gd, io, scn
55. sor: 55. sor:


[[en:Lard]]
[[en:Lard]]
[[ca:saïm]]
[[ca:Saïm]]
[[cs:Sádlo (tuk)]]
[[cs:Sádlo (tuk)]]
[[de:Schmalz]]
[[de:Schmalz]]
[[eo:Lardo]]
[[eo:Lardo]]
[[es:Manteca de cerdo]]
[[fr:Saindoux]]
[[fr:Saindoux]]
[[gd:Blonag]]
[[id:Lemak babi]]
[[id:Lemak babi]]
[[io:Saimo]]
[[it:Strutto]]
[[it:Strutto]]
[[ja:ラード]]
[[ja:ラード]]
71. sor: 74. sor:
[[pt:Banha]]
[[pt:Banha]]
[[ru:Смалец]]
[[ru:Смалец]]
[[scn:Nzunza]]
[[sl:Svinjska mast]]
[[sl:Svinjska mast]]
[[sv:Ister]]
[[sv:Ister]]

A lap 2010. augusztus 6., 10:01-kori változata

Házi készítésű sertészsír

A disznózsír vagy más néven sertészsír a házisertés szalonnájából és hájából kiolvasztott, kisütött zsír.

Felhasználása

Színváltozatok

A sertészsír felhasználás már a 19.században igen jelentős volt, hiszen olcsón előállítható volt a sertések zsírjából. A második világháború idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas mivel magas a füstpontja 121-218°C ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül. A sertészsír élelmezési célra történő felhasználását a szakemberek nem ajánlják, mivel nagyrészt telített zsírsavakból áll, amely jelentős mértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához, illetve emeli a rossz (HDL) koleszterin szintjét. A sütőipar, az éttermek és néhány élelmiszer ipari ágazat a sertészsír kellemes aromája miatt, illetve a kedvező állományjavító tulajdonsága miatt mégis felhasználják. Egyes szakácsok nem is hajlandóak más zsiradékkal készíteni a hagyományos magyar ételeket. Magyarország mellett nagy sertészsír termelő és fogyasztó országok Németország, USA, Lengyelország, Nagy-Britannia, Kína és a Dél-amerikai országok. A zsírgyártás mellékterméke a tepertő vagy töpörtyű, mely még mindig sok zsiradékot tartalmaz. A tepertőt az ipar szintén felhasználja tepertőkrém készül belőle, illetve felhasználják egyes húsipari készítmények gyártásánál. A sütőipar tepertős pogácsa készítéséhez használja. Kedvezőbb élettani hatásai miatt a mangalica-zsír felhasználás egyre jobban terjed. A sertészsír íze és aromája jelentősen eltérhet attól függően, hogy a sertések mit ettek életük során illetve, hogy milyen gyártástechnológiával készítették a zsírt.

Tulajdonságai

A sertészsír szobahőmérsékleten szilárd könnyen kenhető, színe a hófehértől a sárgáig sokféle lehet függően a készítési módtól az alapanyagtól és az egyéb kémiai adalékanyagok használatától. Íze majdnem semleges, ám kitűnően harmonizál szinte bármilyen zöldségfélével, kenyérrel. Szaga szintén az elkészítéstől függően lehet semleges vagy enyhén füstös aromájú.

  • Füstpontja: 121-218°C
  • Fajsúlya: 0.917-0.938 g/cm3

Zsírsavösszetétele

Zsírsav Család Százalék
Palmitinsav telített 25-28
Sztearinsav telített 12-14
Mirisztinsav telített 1
Olajsav egyszeresen telítetlen ω-9 44-47
Palmitolajsav egyszeresen telítetlen Δ-9 3
Linolsav többszörösen telítetlen ω-6 6-10

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Disznózsír témájú médiaállományokat.