„Antakya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Bot: Koordinátaparaméterek neveinek egységesítése és infobox rendezése |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
{{fő|Antiókhia}} |
{{fő|Antiókhia}} |
||
Antakya (Antiókhia) története [[Nagy Sándor]] halálával kezdődik, bár korábban is voltak kisebb települések ezen a területen. A makedón király egyik hadvezére, [[I. Antigonosz Monophthalmosz]] alapított várost az Orontész folyó partján Kr. e. 306-ban, Atigonia néven, amit utóbb [[I. Antiokhosz Szótér]], a [[Szeleukida Birodalom]] királya saját magáról neveztetett el. Kr. e. 64-re a város [[Pompeius]] révén a [[Római Birodalom]] kezére került, hamarosan a birodalom harmadik legnagyobb városa lett, mintegy 300 000 ember lakta. A [[kereszténység]] elterjedése után fontos keresztény központ lett, több fontos zsinatot is tartottak itt. A [[Bizánci Birodalom|bizánc]]i korban a várost hatalmas földrengés rázta meg, ami után lassan hanyatlani kezdett. [[638]]-ban muszlim arabok hódították meg. [[1517]]-ben az [[Oszmán Birodalom]]hoz került. Az [[első világháború]] után [[Szíria|Szíriához]] csatolták, de Törökországnak 1938-ban sikerült elérni, hogy a Szíriát uraló franciák török kézre adják. |
Antakya (Antiókhia) története [[Nagy Sándor]] halálával kezdődik, bár korábban is voltak kisebb települések ezen a területen, egyes vélemények szerint a [[szíria]]i Alisar, vagy [[Alimus]] néven az [[i. e. 9. század]]ban említett vár is azonos vele. A makedón király egyik hadvezére, [[I. Antigonosz Monophthalmosz]] alapított várost az Orontész folyó partján Kr. e. 306-ban, Atigonia néven, amit utóbb [[I. Antiokhosz Szótér]], a [[Szeleukida Birodalom]] királya saját magáról neveztetett el. Kr. e. 64-re a város [[Pompeius]] révén a [[Római Birodalom]] kezére került, hamarosan a birodalom harmadik legnagyobb városa lett, mintegy 300 000 ember lakta. A [[kereszténység]] elterjedése után fontos keresztény központ lett, több fontos zsinatot is tartottak itt. A [[Bizánci Birodalom|bizánc]]i korban a várost hatalmas földrengés rázta meg, ami után lassan hanyatlani kezdett. [[638]]-ban muszlim arabok hódították meg. [[1517]]-ben az [[Oszmán Birodalom]]hoz került. Az [[első világháború]] után [[Szíria|Szíriához]] csatolták, de Törökországnak 1938-ban sikerült elérni, hogy a Szíriát uraló franciák török kézre adják. |
||
==Gazdasága== |
==Gazdasága== |
||
A lap 2010. augusztus 5., 11:48-kori változata
| Antakya | |
 | |
| A város az Orontész (Asi) folyóval | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Földközi-tengeri |
| Tartomány | Hatay |
| Rang | tartományi központ |
| Polgármester | Lütfi Savaş |
| Irányítószám | 31 xxx |
| Körzethívószám | 00 90 326 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 377 793 fő (2018) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 36° 12′ 09″, k. h. 36° 09′ 38″Koordináták: é. sz. 36° 12′ 09″, k. h. 36° 09′ 38″ | |
| Antakya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antakya témájú médiaállományokat. | |
Antakya (arabul انطاكية, Anṭākiya; görögül: Andióhia [Αντιόχεια]) Törökország Hatay tartományának székhelye. A várost az ókorban Antiókhia néven ismerték.
Története
Antakya (Antiókhia) története Nagy Sándor halálával kezdődik, bár korábban is voltak kisebb települések ezen a területen, egyes vélemények szerint a szíriai Alisar, vagy Alimus néven az i. e. 9. században említett vár is azonos vele. A makedón király egyik hadvezére, I. Antigonosz Monophthalmosz alapított várost az Orontész folyó partján Kr. e. 306-ban, Atigonia néven, amit utóbb I. Antiokhosz Szótér, a Szeleukida Birodalom királya saját magáról neveztetett el. Kr. e. 64-re a város Pompeius révén a Római Birodalom kezére került, hamarosan a birodalom harmadik legnagyobb városa lett, mintegy 300 000 ember lakta. A kereszténység elterjedése után fontos keresztény központ lett, több fontos zsinatot is tartottak itt. A bizánci korban a várost hatalmas földrengés rázta meg, ami után lassan hanyatlani kezdett. 638-ban muszlim arabok hódították meg. 1517-ben az Oszmán Birodalomhoz került. Az első világháború után Szíriához csatolták, de Törökországnak 1938-ban sikerült elérni, hogy a Szíriát uraló franciák török kézre adják.
Gazdasága
Antakya gazdaságának fő mozgatója a kereskedelem, a mezőgazdasági termékek illetve mezőgazdasági gépek gyártása. Ezen kívül a bőripar, a cipő- és bútorgyártás is jelen van. A munkavállalók mintegy 57%-a a mezőgazdaságban dolgozik, 9,2%-a az iparban, 33,78% pedig a szolgáltatóiparban. A munkanélküliség 5%.[1]
Hivatkozások
- ↑ Antakya'nın Ekonomisi (török nyelven). Antakya Önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. augusztus 30.)
