„Herkulesfürdő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sr:Баиле Херкулане |
|||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
Neve arra utal hogy a [[rómaiak]] hite szerint a hévizek [[Héraklész|Herkules]]től függtek. |
Neve arra utal hogy a [[rómaiak]] hite szerint a hévizek [[Héraklész|Herkules]]től függtek. |
||
==Története== |
==Története== |
||
[[Fájl:CernaHerculane.jpg|bélyegkép|balra|120px|Hotel Cserna]] |
|||
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. A rómaiak után fürdője elpusztult és feledésbe merült, de a [[19. század]]ban ismét kiépült. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak. [[1910]]-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Krassó-Szörény vármegye]] [[Orsovai járásához]] tartozott. A régi üdülőteleptől kissé távolabb az [[1970-es évek]]ben hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel. [[1992]]-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt. |
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. A rómaiak után fürdője elpusztult és feledésbe merült, de a [[19. század]]ban ismét kiépült. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak. [[1910]]-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Krassó-Szörény vármegye]] [[Orsovai járásához]] tartozott. A régi üdülőteleptől kissé távolabb az [[1970-es évek]]ben hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel. [[1992]]-ben 6340 lakosából 6090 [[románok|román]] (96,05%), 91 [[magyarok|magyar]] (1,43%), 57 [[németek|német]] (0,89%), 50 [[cigányok|cigány]] (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt. |
||
==Látnivalók== |
==Látnivalók== |
||
A lap 2010. augusztus 1., 23:36-kori változata
| Herkulesfürdő (Băile Herculane) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Băile Herculane | ||
| Beosztott falvak | Pecsenyeska | ||
| Polgármester | Nicuşor Vasilescu (2008) | ||
| Irányítószám | 325200 | ||
| SIRUTA-kód | 50923 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2457 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 7 (0%, 2021)[2] | ||
| Község népessége | 3787 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 35,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 155 m m | ||
| Terület | 105,48 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″ | |||
 | |||
| Herkulesfürdő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herkulesfürdő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Herkulesfürdő (románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt) város Romániában Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
Orsovától 17 km-re északra a Cserna partján fekszik.
Nevének eredete
Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.
Története
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. A rómaiak után fürdője elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak. 1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott. A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel. 1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.
Látnivalók
- A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.
- Határában vízierőmű található a Cserna folyón.
Híres emberek
- Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész.
Források
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
Külső hivatkozások
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
