„Bethlen-kormány” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBott (vitalap | szerkesztései)
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:Bethlen.jpg|thumb|200px|right|Bethlen István]]
[[Fájl:Bethlen.jpg|thumb|200px|right|Bethlen István]]


Az [[I. világháború]]t követően az ország gazdasága összeomlott, a [[Trianoni békeszerződés]]ben Magyarország elvesztette területének több mint 2/3-át, köztük a legfontosabb bányászati központokat is. A kommunista [[Tanácsköztársaság]] bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. Végül [[1921]]. [[április 14.]]-én [[Horthy Miklós|Horthy]] kormányzó [[Bethlen István]]t nevezte ki miniszterelnökké.
Az [[I. világháború]]t követően az ország gazdasága összeomlott, a [[trianoni békeszerződés]]ben Magyarország elvesztette területének több mint 2/3-át, köztük a legfontosabb bányászati központokat is. A kommunista [[Tanácsköztársaság]] bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. Végül [[1921]]. [[április 14.]]-én [[Horthy Miklós|Horthy]] kormányzó [[Bethlen István]]t nevezte ki miniszterelnökké.


Bethlen fő feladatának a gazdaság és a társadalom stabilizálását tekintette (innen kapta a „nagy konszolidátor” jelzőt). Még 1921-ben titokban kiegyezett a szociáldemokratákkal. A [[Bethlen–Peyer-paktum]] néven emlegetett egyezmény értelmében a szocialisták felhagytak a hatalomellenes izgatással és a tömegsztrájkok szervezésével (ami nagyban hozzájárult a közhangulat csillapodásához, valamint a gazdaság újraindítását is gyorsította), cserébe újra legálisan működhettek, s a választásokon is újra indulhattak (amiken innentől kezdve rendre be is jutottak a törvényhozásba, illetve az önkormányzatokba). A kormány [[1924]]-ben életra hívta a [[Magyar Nemzeti Bank]]ot és a [[Népszövetség]]től szerzett 250 millió korona hitelt. [[1927]]. január 1-jei hatállyal bevezette a [[magyar pengő|pengő]]t az egyre súlyosabban elértéktelenedő [[magyar korona]] helyett, valamint új vámrendszert dolgozott ki. Ezt követően kötelező nyugdíj és betegbiztosítást vezetett be. Kultuszminisztere, [[Klebelsberg Kunó]] segítségével megreformálta az oktatási- kulturális- és kutatási közintézményeket.
Bethlen fő feladatának a gazdaság és a társadalom stabilizálását tekintette (innen kapta a „nagy konszolidátor” jelzőt). Még 1921-ben titokban kiegyezett a szociáldemokratákkal. A [[Bethlen–Peyer-paktum]] néven emlegetett egyezmény értelmében a szocialisták felhagytak a hatalomellenes izgatással és a tömegsztrájkok szervezésével (ami nagyban hozzájárult a közhangulat csillapodásához, valamint a gazdaság újraindítását is gyorsította), cserébe újra legálisan működhettek, s a választásokon is újra indulhattak (amiken innentől kezdve rendre be is jutottak a törvényhozásba, illetve az önkormányzatokba). A kormány [[1924]]-ben életra hívta a [[Magyar Nemzeti Bank]]ot és a [[Népszövetség]]től szerzett 250 millió korona hitelt. [[1927]]. január 1-jei hatállyal bevezette a [[magyar pengő|pengő]]t az egyre súlyosabban elértéktelenedő [[magyar korona]] helyett, valamint új vámrendszert dolgozott ki. Ezt követően kötelező nyugdíj és betegbiztosítást vezetett be. Kultuszminisztere, [[Klebelsberg Kunó]] segítségével megreformálta az oktatási- kulturális- és kutatási közintézményeket.

A lap 2010. július 27., 19:00-kori változata

A Bethlen-kormány 1921. április 14. - 1931. augusztus 24. között állt Magyarország élén. A kormány több mint tíz éven keresztül irányította az országot, míg a nagy gazdasági világválság miatt meg nem bukott.

A kormány politikája

Fájl:Bethlen.jpg
Bethlen István

Az I. világháborút követően az ország gazdasága összeomlott, a trianoni békeszerződésben Magyarország elvesztette területének több mint 2/3-át, köztük a legfontosabb bányászati központokat is. A kommunista Tanácsköztársaság bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. Végül 1921. április 14.-én Horthy kormányzó Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké.

Bethlen fő feladatának a gazdaság és a társadalom stabilizálását tekintette (innen kapta a „nagy konszolidátor” jelzőt). Még 1921-ben titokban kiegyezett a szociáldemokratákkal. A Bethlen–Peyer-paktum néven emlegetett egyezmény értelmében a szocialisták felhagytak a hatalomellenes izgatással és a tömegsztrájkok szervezésével (ami nagyban hozzájárult a közhangulat csillapodásához, valamint a gazdaság újraindítását is gyorsította), cserébe újra legálisan működhettek, s a választásokon is újra indulhattak (amiken innentől kezdve rendre be is jutottak a törvényhozásba, illetve az önkormányzatokba). A kormány 1924-ben életra hívta a Magyar Nemzeti Bankot és a Népszövetségtől szerzett 250 millió korona hitelt. 1927. január 1-jei hatállyal bevezette a pengőt az egyre súlyosabban elértéktelenedő magyar korona helyett, valamint új vámrendszert dolgozott ki. Ezt követően kötelező nyugdíj és betegbiztosítást vezetett be. Kultuszminisztere, Klebelsberg Kunó segítségével megreformálta az oktatási- kulturális- és kutatási közintézményeket.

Külpolitikájában a trianoni diktátum revízióját tekintette elsődleges feladatának. Habár hivatalosan nem támogathatta, de mindent megtett az 1921-ben zajló Nyugat-magyarországi felkelés sikerének minél nagyobb kihasználása érdekében, amelynek eredményeként az Ausztriának ítélt Sopronra és vidékére népszavazást írtak ki. A soproni népszavazás sikerrel zárult, így a terület megmaradhatott Magyarország részének. Az eseményeken felbuzdulva 1922-ben előbb Kerca és Szomoróc harcolta ki a visszatérést Magyarországhoz a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságtól, majd 1923 elején további tíz falu, mind helyi népszavazás útján tért vissza Ausztriától.

Igyekezett a német és orosz befolyást minél jobban csökkenteni, ezért igyekezett jó viszonyba kerülni Angliával és Olaszországgal is. Ebbéli tevékenységét 1925-ben komolyan megingatta a frankhamisítási botrány, ami komoly presztízsveszteséget hozott az országnak, különösen miután kiderült, hogy Bethlennek is tudomása volt a tevékenységről. Bár felajánlotta lemondását, Horthy sikerrel vette rá Bethlent tevékenysége folytatására. 1927-ben magyar-olasz barátsági szerződést kötött.

Az 1929-ben kitört gazdasági világválság idején Bethlen megszorító intézkedésekre kényszerült, illetve részben jegyrendszert volt kénytelen bevezetni (pl. boletta), ami miatt folyamatosan csökkent támogatottsága, s bár megnyerte az 1931-es választásokat és így folytathatta a kormányzást, mégis alig két hónappal a parlament újjáalakulása után, augusztus végén lemondott tisztségéről.

A kormány tagjai

Név hivatal kezdete hivatal vége párt/szervezet megjegyzés
Miniszterelnök
Bethlen István 1921. április 14. 1931. augusztus 24.
Egységes Párt
Belügyminiszter
Ráday Gedeon 1921. április 14. 1921. december 3.
KNEP
Klebelsberg Kunó 1921. december 3. 1922. június 6.
Egységes Párt
Rakovszky Iván 1922 június 6. 1926. október 15.
Egységes Párt
Scitovszky Béla 1926. október 15. 1931. augusztus 24.
Egységes Párt
Külügyminiszter
Bánffy Miklós 1921. április 14. 1922. december 19. pártonkívüli
Daruváry Géza 1922. december 19. 1924. október 7. pártonkívüli
Bethlen István 1924. október 7. 1924. november 15.
Scitovszky Tibor 1924. november 15. 1925. március 17. Egységes Párt
Walko Lajos 1925. március 5. 1930. december 9. Egységes Párt
Károlyi Gyula 1930. december 9. 1931. augusztus 24. Egységes Párt
honvédelmi miniszter
Belitska Sándor 1921. április 14. 1923. június 8. pártonkívüli
Csáky Károly 1923. június 28. 1929. október 10. pártonkívüli
Gömbös Gyula 1929. november 10. 1931. augusztus 24. Egységes Párt
pénzügyminiszter
Hegedüs Lóránt 1921. április 14. 1921. szeptember 27. Nemzeti Munkapárt
Hegyeshalmi Lajos 1921. szeptember 27. 1921. október 4. KNEP
Bethlen István 1921. október 4. 1921. december 3.
Kállay Tibor 1921. december 3. 1924. február 20. Egységes Párt
Walko Lajos 1924. február 20. 1924. március 25. Egysşges Párt
Korányi Frigyes 1924. március 25. 1924. november 15. Egységes Párt
Bud János 1924. november 15. 1928. szeptember 5. Egységes Párt
Ifj. Wekerle Sándor 1928. szeptember 5. 1931. augusztus 24. Egységes Párt
vallás és közoktatásügyi miniszter
Vass József 1921. április 14. 1922. június 16. Egységes Párt
Klebelsberg Kunó 1922. június 16. 1931. augusztus 24. Egységes Párt
földművelésügyi miniszter
Nagyatádi Szabó István 1921. április 14. 1921. december 3. Országos Kisgazdapárt
Mayer János 1921. december 3. 1922. június 16. Országos Kisgazdapárt
Nagyatádi Szabó István 1922. június 16. 1924. október 14. Egységes Párt
Bethlen István 1924. október 14. 1924. november 15.
Mayer János 1924. november 15. 1931. augusztus 24. Egységes Párt
népjóléti miniszter
Bernolák Nándor 1921. április 14. 1922.
Vass József 1922. 1930. Egységes Párt
Emszt Sándor 1930. 1931. augusztus 24.
igazságügyi miniszter
Tomcsányi Vilmos Pál 1921. április 14. 1922. június 16. FKGP
Daruváry Géza 1922. június 16. 1923. június 11. pártonkívüli
Nagy Emil 1923. június 11. 1924. február 21. Egységes Párt
Bethlen István 1924. február 21. 1924. március 13.
Pesthy Pál 1924. március 13. 1929. január 8. Egységes Párt
Bethlen István 1929. január 8. 1929. február 4.
Zsitvay Tibor 1929. február 4. 1931. augusztus 24. Egységes Párt


Külső hivatkozások