„Vadászebek csillagkép” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: ro:Câinii de Vânătoare (constelație) |
→Mélyég-objektumok: Nem a cikkhez tartozó kép törlése. |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
* [[NGC 5005]]: spirálgalaxis |
* [[NGC 5005]]: spirálgalaxis |
||
[[Fájl:Canes Venatici.gif|bélyeg|jobbra| |
[[Fájl:Canes Venatici.gif|bélyeg|jobbra|300px|Vadászebek]] |
||
[[Fájl:Bootes & Coma Berenices.gif]] |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
A lap 2010. július 27., 12:30-kori változata
Vadászebek csillagkép | |
Adatok | |
Latin név | Canes venatici |
Latin birtokos eset | Canum Venaticorum |
Rövidítés | CVn |
Rektaszcenzió | 12h 06m – 14h 07m |
Deklináció | +27° 50' – +52° 21' |
Területe | 465 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 38 |
Teljesen látható | északi 90°-tól déli 38°-ig |
Legfényesebb csillag | α Canum Venaticorum (Cor Caroli) |
fényessége | 2,90m |
Szomszédos csillagképek |
A Vadászebek (latin: Canes Venatici) egy csillagkép.
Története, mitológia
A csillagkép egykor az Ursa Maior része volt, most Boötes (Ökörhajcsár, más ismert nevén Pásztor) tartja pórázon a két vadászebet.
A név körül sorozatos fordítási hibák jöttek létre: görögről arabra a dárdanyelet pásztorbotra, ezt pedig latinul kutyákra fordították. A kutyákat végül Johannes Hevelius önálló csillagképként helyezte el az égen 1687-ben.
Látnivalók
Csillagok
- α Canum Venaticorum: Cor Caroli (Károly szíve). Edmond Halley nevezte el így ezt a kettőscsillagot II. Károly angol király tiszteletére. A fő komponens kékesfehér színű, 2,9m fényrendű csillag egy ötödrendű kísérővel, amely már kis távcsővel is látható.
Mélyég-objektumok
- M3: gömbhalmaz
- M51: galaxis
- M63: galaxis
- M94: galaxis
- M106: galaxis
- NGC 4449: szabálytalan galaxis
- NGC 4244: spirálgalaxis
- NGC 5005: spirálgalaxis
Lásd még
Külső hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadászebek csillagkép témájú médiaállományokat.
- Vadászebek csillagkép: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.