„Rozsnyói Sándor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Magyar edzők” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a „Emigráns magyarok” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
[[Kategória:Magyar futók]] |
[[Kategória:Magyar futók]] |
||
[[Kategória:Magyar edzők]] |
[[Kategória:Magyar edzők]] |
||
[[Kategória:Emigráns magyarok]] |
A lap 2010. július 26., 00:59-kori változata
Rozsnyói Sándor, eredetileg Rosner (Zalaegerszeg, 1930. november 24.) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok atléta, akadályfutó.
Sportpályafutását gimnazistaként a ZTE (Zalaegerszegi Torna Egylet) kosárlabdacsapatában kezdte. 1949-ben megkezdte tanulmányait a Testnevelési Főiskolán, és a főiskola egyesületének (TF DISZ, később TF Haladás) kosárlabdázója lett. Tagja volt a B válogatott keretnek. Simek Ferenc atléta mesteredző felismerte atlétatehetségét, ezért az ötvenes évek elejétől egyesületének atlétika szakosztályában is sportolt. Fő száma kezdetben a 800 méteres síkfutás volt, később az akadályfutás. 1953-ban testnevelő tanári oklevelet szerzett és a Kandó Kálmán Villamosipari Technikumban kezdett tanítani. 1954-től a kosárlabdázást a Petőfi VTSK egyesületben folytatta, egyúttal a Budapesti Haladás atlétája lett. Ugyanebben az évben akadályfutásban magyar bajnoki címet szerzett és a magyar válogatott tagja lett. A berni Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett, egyúttal ő lett a versenyszám első hivatalos világcsúcstartója. Összesen tizenötször szerepelt a magyar válogatottban. 1955-ben kétszer állított fel országos rekordot, majd 1956-ban ismét javított a világcsúcson. Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon a brit Christopher Brasher mögött a második helyen végzett.[1]
Az olimpia után nem tért haza, Ausztriában telepedett le. 1957-től 1958-ig tagja volt az osztrák válogatottnak. 1960-ban az Osztrák Olimpiai Bizottság munkatársa és az atlétaválogatott edzője volt. 1962-ben és 1963-ban a bécsi egyetemen földrajzot tanult, majd 1964-ben kivándorolt Ausztráliába. Nyugalomba vonulásáig Sydneyben testnevelő tanárként és teniszedzőként tevékenykedett.
Sporteredményei
Akadályfutásban:
- olimpiai 2. helyezett: 1956, Melbourne (8:43,6)
- Európa-bajnok: 1954, Bern (8:49,6)
- kétszeres világcsúcstartó:
- 8:49,6 (Bern, 1954. augusztus 28.)
- 8:35,6 (Budapest, 1956. szeptember 16.)
- négyszeres magyar csúcstartó:
- 8:49,6 (1954)
- 4:48,0 (1955)
- 8:45,2 (1955)
- 8:35,6 (1956)
- magyar bajnok: 1954, 1955
Külső hivatkozások
Források
- Sportlexikon II. (L–Z). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1986. ISBN 963-253-441-7
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. Budapest: Datus. 2000. ISBN 963 00 5577 5
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
Jegyzet
- ↑ Christopher Brashert a verseny után lökés miatt kizárták, azonban a brit csapat óvására a zsűri az eredeti sorrendet hagyta jóvá.