„Ang Mei kambodzsai királynő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nyelvhelyesség |
a Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[II. Ang Chan kambodzsai király]] és Krachap királyné lánya volt. Apja másodszülött lánya, akinek [[1835]]. [[január 7 |
[[II. Ang Chan kambodzsai király]] és Krachap királyné lánya volt. Apja másodszülött lánya, akinek [[1835]]. [[január 7.|január 7-én]] bekövetkezett halála után a [[Kambodzsa|Kambodzsát]] megszálló [[vietnam]]i erők nyomására [[január 9.|január 9-én]] Ang Meit kiáltották ki királlyá.<ref>Az [[1831]]-[[1834]]-es, a Kambodzsa fennhatóságáért folytatott [[sziám]]i ([[Thaiföld|thai]])-vietnami háborúból Vietnam került ki győztesen, melyet vietnami katonai megszállás követett, és erőteljes vietnami befolyás alá került az ország.</ref> Nővérét, Pen hercegnőt<ref>Őt később a vietnamiak bebörtönözték, és [[1840]]. [[október 30.|október 30-án]] a [[Mekong|Mekong-folyó]]ba fojtották.</ref> ([[1809]]-[[1840]]) azért mellőzték, mert [[Thaiföld|thai]] érdekeket képviselt, és visszautasította, hogy a vietnami császár, [[Minh Mang vietnami császár|Minh Mạng]] fiához menjen feleségül. Az elhunyt király öccsei szintén felléptek trónkövetelőkként, de a kambodzsai kormányzat ''(oknha)'' mindenképpen az elhunyt király lányainak trónöröklését támogatta. |
||
A vietnamiak a királynőt is össze akarták házasítani egy vietnami császári herceggel azért, hogy Kambodzsát bekebelezzék a Vietnami Birodalomba, de ez meg a kambodzsai nemesek ellenállásán bukott meg. A vietnamiak csak a hercegnő ''(quận chúa)'' címet adományozták a királynőnek [[1845]] májusában, ezzel is alárendelt szerepre kárhoztatva a Vietnami Császársággal szemben. A vietnamiak erős őrizet alatt tartották a hercegnőket, Ang Mei nővérét és két húgát. A vietnamizáció, amely már elkezdődött II. Ang Chan király alatt, lánya uralkodása idején is folytatódott, amely ellen felkelések törtek ki az országban.<ref>A nőknek vietnami szokás szerint kellett a hajukat hordani, és szoknya helyett nadrágot kellett viselniük.</ref> [[1840]] augusztusában vagy szeptemberében a királynőt, két húgát, az elhunyt király két királynéját egy bárkára csalták, kíséretüket leitatták, és Vietnamba hurcolták őket. A felkelések a királynő távolléte és nővérének, Pen hercegnőnek a bebörtönzése és meggyilkolása miatt elharapóztak az országban. A vietnami hivatalnokok azzal próbálták lecsendesíteni a zendülőket, hogy ígéretet tettek a királynő hazatérésére, de ezt a vietnami császár határozottan megtagadta. |
A vietnamiak a királynőt is össze akarták házasítani egy vietnami császári herceggel azért, hogy Kambodzsát bekebelezzék a Vietnami Birodalomba, de ez meg a kambodzsai nemesek ellenállásán bukott meg. A vietnamiak csak a hercegnő ''(quận chúa)'' címet adományozták a királynőnek [[1845]] májusában, ezzel is alárendelt szerepre kárhoztatva a Vietnami Császársággal szemben. A vietnamiak erős őrizet alatt tartották a hercegnőket, Ang Mei nővérét és két húgát. A vietnamizáció, amely már elkezdődött II. Ang Chan király alatt, lánya uralkodása idején is folytatódott, amely ellen felkelések törtek ki az országban.<ref>A nőknek vietnami szokás szerint kellett a hajukat hordani, és szoknya helyett nadrágot kellett viselniük.</ref> [[1840]] augusztusában vagy szeptemberében a királynőt, két húgát, az elhunyt király két királynéját egy bárkára csalták, kíséretüket leitatták, és Vietnamba hurcolták őket. A felkelések a királynő távolléte és nővérének, Pen hercegnőnek a bebörtönzése és meggyilkolása miatt elharapóztak az országban. A vietnami hivatalnokok azzal próbálták lecsendesíteni a zendülőket, hogy ígéretet tettek a királynő hazatérésére, de ezt a vietnami császár határozottan megtagadta. |
||
A lap 2010. július 24., 17:58-kori változata
| Ang Mei
Kambodzsai királynő
Ang Mei Kambodzsa királynője {{Uralkodó infobox}}(?) | ||
|---|---|---|
| Uralkodása | 1835-1841 és 1844-1845/48 | |
| Született | 1815 | |
| Kambodzsa | ||
| Elhunyt | 1874. december (59 évesen) | |
| Udong | ||
| Házastársa | N.N. | |
| Gyermekei | Két leány | |
| Édesapja | II. Ang Chan kambodzsai király | |
| Édesanyja | Krachap királyné | |
Ang Mei (1815 – Udong,[1] Kambodzsa, 1874. december). Kambodzsa királynője 1835-1841 és 1844-1845/48 között. A Varman-dinasztia tagja.
Élete
II. Ang Chan kambodzsai király és Krachap királyné lánya volt. Apja másodszülött lánya, akinek 1835. január 7-én bekövetkezett halála után a Kambodzsát megszálló vietnami erők nyomására január 9-én Ang Meit kiáltották ki királlyá.[2] Nővérét, Pen hercegnőt[3] (1809-1840) azért mellőzték, mert thai érdekeket képviselt, és visszautasította, hogy a vietnami császár, Minh Mạng fiához menjen feleségül. Az elhunyt király öccsei szintén felléptek trónkövetelőkként, de a kambodzsai kormányzat (oknha) mindenképpen az elhunyt király lányainak trónöröklését támogatta.
A vietnamiak a királynőt is össze akarták házasítani egy vietnami császári herceggel azért, hogy Kambodzsát bekebelezzék a Vietnami Birodalomba, de ez meg a kambodzsai nemesek ellenállásán bukott meg. A vietnamiak csak a hercegnő (quận chúa) címet adományozták a királynőnek 1845 májusában, ezzel is alárendelt szerepre kárhoztatva a Vietnami Császársággal szemben. A vietnamiak erős őrizet alatt tartották a hercegnőket, Ang Mei nővérét és két húgát. A vietnamizáció, amely már elkezdődött II. Ang Chan király alatt, lánya uralkodása idején is folytatódott, amely ellen felkelések törtek ki az országban.[4] 1840 augusztusában vagy szeptemberében a királynőt, két húgát, az elhunyt király két királynéját egy bárkára csalták, kíséretüket leitatták, és Vietnamba hurcolták őket. A felkelések a királynő távolléte és nővérének, Pen hercegnőnek a bebörtönzése és meggyilkolása miatt elharapóztak az országban. A vietnami hivatalnokok azzal próbálták lecsendesíteni a zendülőket, hogy ígéretet tettek a királynő hazatérésére, de ezt a vietnami császár határozottan megtagadta.
A királynő távollétében nagybátyját, Ang Duong herceget kiáltották ki királlyá, aki a régi fővárosban, Udongban rendezkedett be thai befolyással. A királynő végül a császár engedélyével hazatérhetett, és újra őt ültették trónra Phnom Penh-ben, húgát, Peou hercegnőt pedig trónörökössé nevezték ki. A kambodzsai udvarok 1846-ig vietnami befolyás alatt maradtak, ekkor elengedték Ang Duong lányát, Mom hercegnőt akit túszként tartottak fogva. Kompromisszumként a két udvar megegyezett, hogy a királynő és nagybátyja közösen fog uralkodni, és egyidejű koronázásokat tartottak 1848-ban mind Bangkokban, mind pedig Phnom Penh-ben, de a kambodzsai források csak Ang Duongot említik meg királyként. 1848 után a krónikák hallgatnak a királynőről, aki a régi fővárosban, Udongban élt.
A kambodzsai krónikák Ang Mei királynőt a vietnami császár és a vietnami hivatalnokok bábjaként említik, aki együttműködött a megszállókkal. Kambodzsában a női uralom éppen ezért összekapcsolódott a nemzeti megalázottsággal, de a vietnami megszállás már apja idején elkezdődött. Élete végén a királynőt meglátogatta 1874-ben a francia gyarmatosító hatalom képviselője Kambodzsában, Jean Moura, aki öregnek és őrültnek találta az udongi palotában elzárt királynőt. Ang Mei nem sokkal ez után a látogatás után meghalt. Lehetséges házasságáról hallgatnak a krónikák. Két lánya született, de mégsem az ő, hanem a nagybátyja ágán folytatódott a kambodzsai királyi vonal napjainkig.
Jegyzetek
- ↑ Francia átírással Oudong.
- ↑ Az 1831-1834-es, a Kambodzsa fennhatóságáért folytatott sziámi (thai)-vietnami háborúból Vietnam került ki győztesen, melyet vietnami katonai megszállás követett, és erőteljes vietnami befolyás alá került az ország.
- ↑ Őt később a vietnamiak bebörtönözték, és 1840. október 30-án a Mekong-folyóba fojtották.
- ↑ A nőknek vietnami szokás szerint kellett a hajukat hordani, és szoknya helyett nadrágot kellett viselniük.
Irodalom
- Jacobsen, Trudy: Lost Godesses: The Denial of Female Power in Cambodian History, NIAS Press, 2008, URL: Lásd Külső hivatkozások