„Zalaszentmihály” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: The Kriszdrums (vita) szerkesztéséről VolkovBot szerkesztésére |
|||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
[http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7f/Zalaszentmih%C3%A1ly_t%C3%B3_P.jpg] |
|||
'''Zalaszentmihályt hiteles források először 1318-ban említik. |
|||
Eleinte Piliskeszentmihálynak is nevezték, hogy a többi Szentmihálytól megkülönböztessék. A középkorban sok birtokos osztozott a határán. |
|||
A görögök által Pannon tengernek, a rómaiaktól Magnum Palladiumnak, a szlávoktól Blatonnak, a mai Balatonnak legmesszebbi és egyben legmélyebb nyúlványa Zalaszentmihály és vidéke. |
|||
Őslakói voltak a kőkorszak emberei, korán megtelepedtek Szalacska keltái új bekötéses úrnákkal , majd a rómaiak is otthont találtak a 3. - 4. században. Legmaradandóbb emléket a Nagy Károly és Kis Pipin idején kiírtott avarok helyére telepített szlávok hagytak. Mai hely neveink is innen származnak: Piliske, Válicka, Szoboszló. A szláv kereszténység nyomai is megtalálhatók falunkban. |
|||
Nem hivatalos vélemények szerint Zalaszentmihály már a Tihanyi Alapító levélben is szerepel, mint sziget. A hódoltság idején a láppal, mocsárral körülvett sziget, s annak tartozéka Pölöske ideális rejtekhelynek számított a magyarságnak. ( Ma már magának a szigetnek csupán apróbb nyomai fedezhetők fel, mivel a mocsaras - lápos területek mára már csaknem teljesen feltöltődtek.) |
|||
Templomunk nagy valószínűséggel egy kialudt szláv szentély helyén épült a XIV. században . Papjai ismerősek a pápai tizedjegyzékből. Faragott kövei, a lezáró kövek az oszlopokon, a gyámkövek lehetséges, hogy a szláv templomból átmenekített maradványok. A templom tetőzete a török idején leomlott, de falai olyan szilárdak, hogy megmaradtak és a török kivonulása után náddal és szalmával fedik. 1788-ban renoválják. A templomot nem csak Zala megye, hanem az ország egyik legegyedibb templomának mondják a torony jellegzetes elhelyezkedése miatt. A templom fűthető, új freskói 1990-ben készültek. |
|||
A templom környéke a szlávságtól egészen II. József idejéig megszakítás nélkül temető, s minden bizonnyal különböző kultúrák lelőhelye. A hódoltság után ferencesek pasztorálják, majd a veszprémi egyház megye papsága látja el. |
|||
A falu karakteréhez tartozik a szőlőkultúra és a gyümölcsösök, amelynek hívei a közeli hegyen hódolhatnak szenvedélyeiknek. Az elmúlt évtizedben már hagyománnyá vált minden év májusában Szent Orbánra a szőlőhegyek védőszentjére való megemlékezés az 1994-ben felavatott hegyi kápolnánál. |
|||
A szőlőhegyről gyönyörű kilátás nyílik a falura. |
|||
Csodálatos hétvégi kikapcsolódást ígér a horgásztóhoz való kirándulás. A a falu alatt húzódó mintegy 81 hektár nagyságú tó az 1960-70-es években még tőzegbányaként működött. A tó kb. 4km hosszú, 500-800 m széles, átlagmélysége kb. 2,5 méter, de a főárok mentén ennél jóval mélyebb Madárvilágban és halakban nagyon gazdag. |
|||
A tavat a Zalaszentmihályi Horgászok Egyesülete üzemelteti 360 résztulajdonosával. Az országos hírű tóban a már több ízben fogtak 20 kg-on felüli pontyot és jóval 10 kg-on felüli csukákat. |
|||
Rendkívül széles skálán fordulnak elő mind növényevő-, mind ragadozó halak. A tó az év minden szakában kínál fognivalót. |
|||
A halastó gazdái utánpótlásról, telepítésről rendszeresen gondoskodnak. A legnagyobb esemény a horgászok számára kétségkívül a minden év augusztus 20.-án megrendezésre kerülő horgásznap. Ez reggel horgászversennyel kezdődik, majd ezután gazdag programok és halételek várnak az érdeklődőkre. A nap horgászbállal zárul. |
|||
A horgászok és kirándulók többnapos községbeli tartózkodását segíti elő a tóparton két éve az önkormányzat által létesített 80 férőhelyes camping, amely egyaránt alkalmas sátorral és lakókocsival érkezők kulturált elhelyezésére. |
|||
Zalaszentmihály tőszomszédságban a 75-ös úton Bak felé haladva van Sohollár, gróf Széchenyi István vadásztanyája, ahol az ősi hagyományt felújítva minden év szeptemberében Hubertus misével egybe kötve megemlékeznek a vadászok védőszentjéről. Ez egyben a vadászidény kezdetét is jelzi. A Hubertus szobor 1992-ben készült el. |
|||
A horgászaton és vadászaton túl értékes időtöltésnek számít a volt Széchenyi erdő bebarangolása, amely kora tavasztól késő őszig ontja az ízes és sok fajta gombát. |
|||
Zalaszentmihály földrajzi fekvése nagyon kedvező. Közúton a Szlovéniába irányuló nagy forgalmat lebonyolító 75-ös számú úton közelíthető meg. A községen áthaladó távolsági buszjáratok közvetlen kapcsolatot jelentenek az ország nyugati régió központjaival Győrrel és Sopronnal. A vasúti közlekedést pedig a Szombathely- Pécs főközlekedési vonal biztosítja. |
|||
Nagyobb település a környéken Pacsa, s szinte karnyújtásnyira van Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, ami csak mind jobban elősegíti a falu gyorsabb és hatékonyabb fejlődését. |
|||
A község mai arculata az itt élő emberek szorgalmas munkáját mutatja. A lakóházak és környezetük- néhány kivételtől eltekintve- rendezett. Ebben szerepet játszik az a tény is, hogy sok ingatlan van külföldi állampolgár tulajdonában, közülük néhányan állandó jelleggel is a községben élnek. |
|||
A falú aktív korú lakóinak egy része a közeli Zalaegerszegre jár dolgozni, de jelentős a helyi vállalkozásokban foglalkoztatottak száma. |
|||
Fontosabb helyi vállalkozások: Pacsai Fémhordógyártó Kft.,Csősz-Tóth Kft. „ Kanizsa” Ruhaipari Kft. '''''' |
|||
==Nevezetességei== |
==Nevezetességei== |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2010. július 17., 11:01-kori változata
| Zalaszentmihály | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Kistérség | Pacsai |
| Jogállás | község |
| Irányítószám | 8936 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 938 fő (2023. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 20,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 46″, k. h. 16° 56′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 46″, k. h. 16° 56′ 54″ | |
 Zalaszentmihály
Pozíció Zala vármegye térképén
| |
| Zalaszentmihály weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszentmihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zalaszentmihály község Zala megyében, a Pacsai kistérségben.
Fekvése
Zalaegerszegtől 22 km-re délkeletre, a Szévíz és a Principális-csatorna között a 75-ös főút mellett található. Vasútállomása (Zalaszentmihály–Pacsa) a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon van.
Története
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
Külső hivatkozások
.svg){kind=small}
|
Ez a Zala vármegyei településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |