„Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)” változatai közötti eltérés

Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Enbéká 13 évvel ezelőtt a(z) Javaslat a POV és NPOV magyarítására témában
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
689. sor: 689. sor:


Szerintem a kiegyensúlyozott szó további magyarázat nélkül egyáltalán nem fejezi ki, hogy mit jelent egy szócikkben. Kiegyensúlyozott lehet a fejezetek egymáshoz képesti mennyisége is akár. De az elfogult és nem elfogult magyarázat nélkül is egyértelmű. - [[User:RepliCarter|<font color="royalblue"><b>RepliCarter</b></font>]] [[Image:Stargate-color.png|20px]] [[User vita:RepliCarter|<sup>Wormhole</sup>]] 2010. július 13., 16:55 (CEST)
Szerintem a kiegyensúlyozott szó további magyarázat nélkül egyáltalán nem fejezi ki, hogy mit jelent egy szócikkben. Kiegyensúlyozott lehet a fejezetek egymáshoz képesti mennyisége is akár. De az elfogult és nem elfogult magyarázat nélkül is egyértelmű. - [[User:RepliCarter|<font color="royalblue"><b>RepliCarter</b></font>]] [[Image:Stargate-color.png|20px]] [[User vita:RepliCarter|<sup>Wormhole</sup>]] 2010. július 13., 16:55 (CEST)

=== POV/NPOV===
# Ami megszokott, nem kell átírni. – ''[[User:Enbéká|<font color="#ffd700">Bence</font>]]''[[Fájl:Rotating earth (large).gif|20px]] [[User vita:Enbéká|<font color="#00fa9a">Megbeszélés</font>]] 2010. július 13., 18:13 (CEST)

A lap 2010. július 13., 18:13-kori változata

Kocsmafal – javaslatok és ötletek szekciója

A Javaslatok szekcióban vitathatod meg az új ötleteidet, módosítási javaslataidat. ha egy javaslat elfogadtatott és már nem aktuális, az áttekinthetőség kedvéért jelezd a róla szóló szakasz elején a {{megoldva|~~~~}} sablonnal.

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.


Részletesebb leírást a regisztrációs oldalra!

Függőben Függőben Fontos felvetés, csakugyan pótolni kell. Bináris ide 2009. február 8., 23:00 (CET)Válasz

Sablon:Könyv, avagy szabványosítsuk a hivatkozásokat

Függőben Függőben (aláíratlan)

Őeminenciája Mazarin tavaly javasolt már ilyet a vitalapján, de már nyilvános helyen is előkerült. Én ezúton is javaslom, hogy a Mazarin által propagált formátumúra alakítsuk át az idézősablont. Ez az MSZ ISO 690:1991 szabvánnyal egybeesne, és akkor szakszerűek lennénk, mint pl. a Fons ahol mindez bővebben is ki van fejtve.Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 17., 15:51 (CEST)Válasz

Nem az az igazi probléma, hogy kiválasszuk a szabványt, vagy kialakítsunk egy saját rendszert, mert ezt viszonylag könnyen el lehet dönteni. Azon futott zátonyra minden hasonló elképzelés, hogy az illetékes sablonok kódja eszméletlenül ocsmány, annyi a lehetőség és alszempont, hogy eddig még senki se mert nekiállni az átalakításuknak. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 17., 15:57 (CEST)Válasz

Én még ilyen mélységig nem jutottam, de azt nem tudom, miért kell egy ilyet túlbonyolítani. Egymás után rakni külöböző paramétereket igazán nem lehet bonyolult... {író (opc)|cím|szerk (opc)|hely|kiadó|idő|oldal|ISBN}, másra nemigen van szükség. És lehetne külön tanulmány és cikk sablon, hogy ne egyet kelljen túlbonyolítani, azokba meg mehetne az In:, évfolyam, ilyesmi. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 17., 16:08 (CEST)Válasz

Nem biztos, hogy az olyan egyszerű. Szoktam használni a cite-sablont. De csak akkor, ha egy szerző, egy cím és adatok felsorolása elég. Mert nem tudtam megoldani a többszerzős könyveket, az alcímeket, az összegyűjtött műveknél a szerkesztő jelzését, és még sorolhatnám a problémákat, amiket mind meg kéne oldani, hogy használható, és tényleg egységes legyen. L András vita 2009. július 17., 16:19 (CEST)Válasz

Tegyük fel, hogy lesz sablon! Ki fogja átírni a jelenlegi fél-egymillió teljesen struktúrálatlan könyvhivatkozást? Gyorsabban szaporodnak, mint ahogy fel lehetne dolgozni őket. --Bitman vita 2009. július 17., 16:22 (CEST)Válasz

Azt nem mondtam, hogy a hivatkozásokat is át kell írni, szerintem már az is fontos lépés lenne, ha a sablon maga átalakulna. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 17., 16:44 (CEST)Válasz

Anno, mikor felvetettem (most nem keresem elő), nem jutottunk el odáig, hogy valaki, aki ért hozzá, felvázolja, hogy hogyan is kell egy ilyennek kinéznie (úgy, hogy szakszerű is legyen), csak a szokásos mellébeszélés ment. Mint akkor is írtam, a WP:IDÉZD átírása lenne a lefontosabb dolog, természetesen a megfelelő sablonok elkészítése mellett (ami nem probléma, azt vállalom, akkor is megcsináltam volna...) qcz [Dani] デスノート 2009. július 17., 17:42 (CEST)Válasz

Nono. Nem éppen mellébeszélés folyt róla, hanem egyáltalán nem egyszerű a probléma, és nemcsak a technikai része van. Ha elfogadjuk a szabványt (miért ne?), akkor is végig kell gondolni az élet teremtette összes eshetőséget, hiszen ez a gond a citebook sablonnal már most is, nem véletlenül olyan bonyolult. A valóságos könyvekkel az a nagy baj, hogy nem követik mind a szép 1 szerző, 1 főcím, 1 kiadás helye, 1 kiadó neve, 1 évszám formulát. Pedig mennyivel könnyebb lenne. De minthogy a hivatkozás mondatformájú, és az adatelemek elhatárolása értelmező funkcióval bír, nagyon nem mindegy, hányféle alváltozat létezik. Van olyan mű, aminek szerzője nincs, csak szerkesztője, válogatója (antológiák, tanulmánykötetek stb.), aminek háromnál több szerzője van, ami sorozat részeként jelent meg stb. stb., ezeket mind végig kell gondolni. Alapul lehetne venni a citebook bonyolult struktúráját, azután leegyszerűsíteni, vagy a szabvány alapján is ki lehet dolgozni. Az nagyon szép lenne, ha ez tényleg elkészülne. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 17., 18:09 (CEST)Válasz
Egyértelmű, hogy nem egyszerű probléma. Viszont akkoriban semmilyen irányba nem mozdult a dolog, nem történt változás (azon kívül, hogy PM leírta a vitalapomra nagyvonalakban, hogy hogy is nézzen ki). Viszont ha összegyűjtjük a legáltalánosabb szabályokat, amik lefedik az ilyen hivatkozások nagy részét, akkor már el lehet készíteni egy alapsablont, az enwikistől függetlenül (mert ugye a mostani az annak a foltozása), kommentezve, mi mit csinál, hogy aki egy kicsit is ért a sablonokhoz, az tudja módosítani. qcz [Dani] デスノート 2009. július 17., 18:31 (CEST)Válasz

Szemléld meg a Fons-linket, példákkal illusztrálva ott van minden. Egy vagy több szerző, ilyen vagy olyan kiadvány esete stb. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 17., 18:06 (CEST)Válasz

Megnéztem, remek. Az addig rendben is van, hogy hogyan kéne, de a cite-book sablonban nem lehet. L András vita 2009. július 17., 18:11 (CEST)Válasz

Pont a cite book sablon leváltása a cél. qcz [Dani] デスノート 2009. július 17., 18:31 (CEST)Válasz

Mondjuk legyen szabad kissé személyeskedni: szerintem a szabvány kimondottan ocsmány. Érthetetlen, miért tagolja a hivatkozást annyi ponttal, azonkívül nem él egy sor jól bevált tipográfiai eszközzel a lényeg kiemelésére. Ettől függetlenül készen van. Azért meg lehetne fontolni hasonlóan jól kidolgozott alternatív rendszerek közüli választást is, mert az enyhén szólva nem áll, hogy a Fons-linken ismertetett rendszer volna az egyetlen paszentos...

Itt van például szemlélésre a hasonlóképpen alapos ItK-szabvány, ami szerintem sokkal csinosabb és gusztusosabb. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 17., 18:32 (CEST)Válasz

Írót és címet vesszővel elválasztani? Botrány. A pontozás értelme nyilvánvalóan az, hogy az író és műcím alkot egy egységet (tkp. definíció), az ezt követő blokk a konkrét kiadás tulajdonságait jellemzi, a maradék a pontos helyet. Továbbá az ITK deres homloka ellenére is csak egy a szaklapok közül, a Fons vele ellentétben viszont nem a hasára ütött, hanem az MSZ ISO szabvány alkalmazását tűzte ki célul. Ami tehát igazi szabvány, nem csak amolyan házi. Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 17., 20:19 (CEST)Válasz

Na te jól bedőltél a saját propagandádnak, de olvasd mán csak el, mit ír a Fons ugyanerről, ők ugyanis őszintébbek a fogadatlan prókátoruknál. ;) Nálam megvan a szabvány valahol, és az bizony álmában sem ír elő ilyesmiket. A Fons lapján a félkövérrel szedett RÉSZLETEK vannak a szabványból, amely egyébként keretfeltételeket, általános szempontokat állapít meg, nem pedig a részleteket. Olyannyira nem, hogy például ez szerepel benne: A hivatkozás minden adatelemét egyértelműen el kell különíteni a következő adatelemtől, pl. központozási jelekkel (pont, gondolatjel stb.), látod? Az írásjel kérdését szabadon hagyják, csak azt mondja, hogy egyértelmű legyen... Ugyanis itt érkeztünk az egyik lényeghez, amit Mathae kolléga szemérmesen elhallgat: a szabvány AJÁNLÁS, nem pedig valódi szabvány, amint arról bárki meggyőződhet, aki a kezébe veszi. ;)

Úgyhogy mielőtt megálmodnánk, hogy mi a szabvány és mi nem, ne tessék csúsztatni, mert a Fons speciel nagyon tisztességesen megkülönbözteti a lapján, hogy mit vesz a szabványból és mit nem, nos én pont arról a részéről mondom, hogy ritka ocsmány, amit ők maguk találtak fel. :-) | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 17., 20:35 (CEST)Válasz

Szemérmesen elhallgatom, mert igazából irreleváns. Pedig majdnem bemásoltam a kezdet kezdetén a vonatkozó mondatot, hogy milyen jó is lesz, hogy mi is segítünk az AJÁNLÁST átültetni a gyakorlatba. És különben is, anno Pataki Márta is ezt a formátumot javallta/támogatta, aki pedig könyvtáros. Bibí.Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 17., 21:57 (CEST)Válasz

Már hogy a viharba ne volna releváns? Ekkorákat ne tessék hazudozni, mert a MediaWiki se bír ki mindent. Vigyor Lényegében az a helyzet, hogy egy rendkívül tág keretrendszerre (ez az MSZ:ISO szabvány) a Fons ráépítette saját, eléggé ocsmunda szisztémáját (ők így fogalmaznak: a szabvány alapján), ami maximum egy változat, ajánlat a sok közül. Semmivel sincs több értéke, mint bármely más tudományos szakfolyóirat rendszerének, ilyen pl. az ItK-é is. A szabványt magát ne keverjük bele a dologba, mellesleg az ItK szisztémája is szabványkövető. Eccómintszáz: választék van. Pataki Mártinak kézcsók. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 17., 22:35 (CEST)Válasz

Rágalom, nem tűrhetem. Párbajsegédje keresse meg az enyémet záros határidőn belül, időpontot és helyet egyeztetünk. Vagy válaszoljon a Fogságos levelemre. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 17., 22:42 (CEST)Válasz
Lehetek Mathae párbajsegédje? Hajdanán bibliográfiák jelentek meg becses nevem alatt, és nem volt helyzet, amit meg ne oldottam volna egyszerűre kiötlött címleírási formátumokkal és tipológiákkal (A Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban még meg is dicsértek néhány fogásomért, bibí), aztán jött a Wikipédia és Bennó, aki aszonta, hogy a vesszős tagolás itten higgyemelhogy jobb. Azóta vesszős tagolások ezreit szórtam be a Wikipédiába, úgy gyűlölöm, hogy el nem mondhatom, a következetes használata számos helyzetben lehetetleníti el az okszerű tagolást, a minimum jelző, amibe eszembe jut róla az, hogy fos, de mai napig is ezt a számomra megbukott vesszős tagolást szórom befelé, mert már nincs lelki erőm rajta változtatni, ha megtenném, a következő két hónapom az általam betett hivatkozások javításával telne. Bennó: :-):-):-) nem hirigelek, de tényleg rossz a vesszős tagolás. Pasztilla 2009. július 17., 23:26 (CEST)Válasz
Na jó-jó. Akkor megmondom az őszintét, amiért nehéz meggyőzni: az ItK-szabványnak van egy kulcsmondata, ami azonnal a hívükké tett, az az alapelvük, hogy az egész hivatkozás egyetlen mondat, tehát pont nem fordulhat elő a hivatkozás közben. Ezért nehéz engemet eltéríteni. Az, hogy az adatelemeket végig azonos írásjel határolja el, speciel a szabvány kívánalma, mint idéztem föntebb, és ezt nem követi a Fons..., az ItK viszont igen. Nekem a vessző is tetszik, nemtom, mi bajotok tinektek azzal, speciel világéletemben a kettőspontot éreztem hülyének, mert minek az oda. Szóval nem lesz könnyű. Lehet, hogy meg kéne szavaztatnunk a lehetséges komplex formulákat, de ahhoz föl kéne deríteni még néhányat. | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 18., 11:02 (CEST)Válasz

Jajj, hát az elkallódott, bocsánat! Akartam valami magvasat írni, meg hogy hát persze hogy, illetve naná, de ezt hosszabban és szebben... Mentségemre legyen mondva, hogy a kánikula ellenére szokatlan méretű hóréteg alatt rejtőzék. Vigyor | Nagy Gömböc hamm! 2009. július 17., 22:50 (CEST)Válasz

Az idézetsablonok egységesítését az angol en:Template:Citation/core honosításával kellene elkezdeni, utána jöhet a vita a formátumról. Anno próbálkoztam vele (Sablon:Hivatkozás/Core), de feladtam. → Raziel szóbuborék 2009. július 17., 20:29 (CEST)Válasz

Ez így elég bonyolultnak tűnik. Nem lehetne legalább megmagyarítani? (Az egyszerűsítés lehetőségei talán akkor jobban kijönnek.) L András vita 2009. július 17., 20:32 (CEST)Válasz

Fons vs. ItK

Döntsük már végre el, hogy melyik legyen a kettő közül. Ha valaki tud harmadik, negyedik, sokadik magyar szabványt az most jelezze. Jó lenne ha a hozzáértők elmagyaráznák mindkét rendszernek az előnyét és a hátrányát. Mellesleg akármelyik mellett születik konszenzus (adná az ég) azt még egy rakás dolgokkal úgy is ki kell egészíteni, pl. nyelv, isbn, doi, miegymás. → Raziel szóbuborék 2009. augusztus 22., 12:50 (CEST)Válasz

Fons

Előny:
Hátrány:

ItK

Előny:
Hátrány:

 megjegyzés Ennek a felvetésnek így nincs sok értelme, mindkettő ugyanolyan alkalmas, mivel, amint a szabványt birtokló Bennónk jóvoltából kiderült, a szabványnak nem része a központozás, csupán az elemek és a sorrend. Ezek mindkét esetben teljesülnek. A központozást illetően pedig alapvetően esztétikai kifogások lehetnek (hülyén néz ki úgy... mi értelme a... stb.), ami viszont nem racionális kérdés. Bennó írta, hogy "a hivatkozás egy mondat" az ItK szerint, és ez őt megragadta. Szerintem nem mondat, hanem szóhalmaz, amiben az egyes egységeket jobban elválasztja a vesszők és pontok és kettőspont Fons szerinti használata. De hát ez sem érdemes vitára... mindkét rendszer legitim, amit jól mutat, hogy a két tekintélyes szaklap használja őket. Úgy vélem, vita helyett a legegyszerűbb szavazni a dologról, hogy 1.) legyen-e a szabvány szerint (adott elemek adott sorrendben) 2.) ha ne, hogy legyen és miért / ha igen, milyen formában. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. augusztus 22., 22:38 (CEST)Válasz

Szerintem ItK (én ezt használom, igaz nagybetűzés nélkül) – Vince blabla :-) 2009. augusztus 22., 22:46 (CEST)Válasz

Nekem őszintén szólva teljesen mindegy, hogy melyik szabvány, csak legyen végre egységes. A cite book-nak köszönhetően nagyjából az, de a rövidebb formákat már mindenki úgy jelöli a cikkeiben, ahogy akarja (pl.: Shaw, op.cit., 286; Shaw, 286. o. stb). → Raziel szóbuborék 2009. augusztus 23., 07:40 (CEST)Válasz

Homokozó itt: Szerkesztő:Raziel/ForráshivatkozásokRaziel szóbuborék 2009. augusztus 23., 08:14 (CEST)Válasz

Óóóó, nem vettem észre a megszólítva levést, visszatérünk a kérdésre hamarost, persze be kéne vonni az előző megbeszélés részvevőit is. | Nagy Gömböc hamm! 2009. augusztus 24., 16:47 (CEST)Válasz

Minták hivatkozási stílusokra

Gyurcsány-kormány

Függőben Függőben (aláíratlan)

GYF regnálása a wikiben egyedülálló módon két részre van bontva: egy első GYF kormányra és egy másodikra. Ezeket össze kéne vonni, mivel történelmi szempontból (és kvázi jogi értelemben is, mivel "önmagát váltotta", vagyis regnálása folyamatos volt) egy egységet képeznek. (vö. Tisza Kálmán-kormány, Bethlen-kormány, Dobi-kormány, Erdoğan-kormány, stb.)

Az összevonás helye természetesen a jelenleg egyértelműsítőként szolgáló Gyurcsány-kormány szócikk, a mikéntre pedig jó (kortárs) példa mondjuk az Erdoğan-kormány cikke en bloc. – Vince blabla :-) 2009. augusztus 25., 13:25 (CEST)Válasz

Az egységes kezelés a Bölöny(-Hubai) könyv rendszerén alapul, de ez se jogi, se politikai, se történelmi értelemben nem egészen helyes szerintem, és a szakirodalom jelentps része nem is így kezeli. Az összes érvet figyelembe nem igazán helyes, sokszor kifejezetten erőltetett egyetlen folytonos kormányként kezelni pl. a Dobi-kormányt, a második Nagy Imre-kormányt, és a Gyurcsány-kormányt is.
Fontoljuk meg.
Peyerk vita 2009. augusztus 25., 15:50 (CEST)Válasz

A történelmi közelség miatt nem kezelik egyben. Majd ha olyan messze lesz, mint Bethlen, egybeforr. A 2006-os zavargások akkoriban érinthetetlen tartalmának a felét is ki lehetett vágni másfél évvel később a kukába kvázi teljes egyetértésben "érdektelen" (valóban az) „jogcímen”. Én még olyan történetírással nemigen találkoztam, ahol nem a miniszterelnökhöz kötik a kormányt, hanem jogszabályokhoz. Ilyen szempontból a történetírás ha úgy tetszik: torzít. Nem kicsit. És igaza van, nincs érdemi különbség pl. Bethlen első és utolsó éve között az irányvonalat és a célokat tekintve, csupán a körülmények változtak. (beütött egy gazdasági világválság, ugye) Ebből a szempontból a Dobi-kormány nagyon is egységes: a cél már megalakulásakor is az volt, ami a lemondásakor; és azt következetesen végig is vitte. – Vince blabla :-) 2009. augusztus 26., 08:18 (CEST)Válasz

Szerintem attól függ, mennyire lehet vagy mennyire akarjuk kettéválasztani a ténykedésük leírását. Ha lehet pontos határt húzni, hogy ezt csinálta a 1. ezt a 2. kormány, miért ne? Én az Erdogan-kormánynál az összképet néztem és nem időrendi sorrendben, hogy melyik mit csinált külön-külön, ezért van egyben, de a török wikin pl. két külön cikk van A Török Köztársaság 59. kormánya és a A Török Köztársaság 60. kormánya címen. Szerintem tényelg attól függ, hogyan akarod felépíteni a cikket. Én nem akartam külön tárgyalni, mert feleslegesnek éreztem, azon kívül valszeg hónapokat kellett volna töltenem a hírek cizelálásával, hogy ugyan ki mit mikor és miért csinált, és ehez nem volt kedvem :) – Timish levélboksz 2009. augusztus 25., 16:23 (CEST)Válasz

Szerintem, mivel időben egymás után következett, ráadásul az első GY-kormány csak "bevezető" volt, logikusabb egy cikkbe tenni. – Zimmy 2009. augusztus 25., 16:42 (CEST)Válasz

Nekem úgy rémlik, hogy erről már volt szó nem olyan régen, nem emlékszik valaki, hol? Bináris ide 2009. augusztus 25., 16:50 (CEST)Válasz

Vince már egyszer ezt elővezette, majd ő megmondja. Akkor (sem) jutottunk nyugvópontra. – Zimmy 2009. augusztus 25., 16:58 (CEST)Válasz
Akkor jól rémlett. Ilyenkor van olyan érzésem, hogy legalább útmutató vagy ajánlás szintjén kéne valami illemszabály, mennyi időnként illik ugyanazt a témát újra előhozni. Bináris ide 2009. augusztus 25., 17:00 (CEST)Válasz
Google az én barátom. Lásd fent. Bináris ide 2009. augusztus 25., 17:04 (CEST)Válasz
  • Nem tudom mire fel már megint ez a dolgozhatnék. A kettőt elég jelentősen minimum egy választás különbözteti meg egymástól, jogilag, stb. is más, közbeszédben is használt a második Gyurcsány-kormány. Praktikusságból meg A kormány tagjai már így is zsúfolt, nem kell még tovább bővíteni, oda nem illő dolgokkal. Egyébként meg a fenti esetekben ha több kormányról szól a szócikk helyesebb lenne a "Xyz-kormányok" név. – Beyond silence Üz 2009. augusztus 25., 17:29 (CEST)Válasz

Jogilag is teljesen különböznek, a kormánytagok is mások, a cselekedetek is, miért tárgyalnánk egyben? Ez így jó. – BáthoryPéter vita 2009. augusztus 25., 21:28 (CEST)Válasz

A kormánytagok nem mások, csupán vetésforgóban váltják egymást a különböző tisztségekben :) Vagy inkább mint abban a hülye játékban, mikor táncolni kell a székek körül (amiből eggyel kevesebb van, mint ember) és mikor elhallgat a zene, hirtelen leülnek :) A történetírás is egy entitásként kezeli azt, ami egybe tartozik. Avagy ez nettó hazugság: 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-ig a Magyar Köztársaság hatodik miniszterelnöke ? – Vince blabla :-) 2009. augusztus 26., 08:08 (CEST)Válasz

Nem lenne egyszerűbb A Magyar Köztársaság n. kormánya néven kezelni ezeket? --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 27., 00:43 (CEST)Válasz

Egységes forráshivatkozások

Függőben Függőben (aláíratlan)

A forráshivatkozások, {{cite book}}(?), {{cite web}}(?) és egyebek egységesítése már számos alkalommal felvetődött, de néhány „ajánlott forma” belinkelésénél tovább nem jutott a dolog.

Most ITT VAN egy konkrét javaslat. Lehet véleményezni, javaslatokat tenni, csiszolgatni. → Raziel szóbuborék 2009. szeptember 6., 10:31 (CEST)Válasz

Feltöltési jog

Függőben Függőben (aláíratlan)

Jelenleg a huwikin a feltöltéshez automatikusan megerősített szerkesztői jog kell (vagyis a regisztráció után még 4 nap), a Commonson pedig semmi. Ez most is össze szokta zavarni a kezdőket, ha a jövőben a feltöltések nagy részét átirányítjuk a Commonsra, mint arról szó volt, akkor meg hajjaj. Van valakinek kifogása az ellen, hogy ezt megszüntessük, és a magyar Wikipédiára is bárki regisztráció után rögtön tölthessen fel képet? --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 11., 17:43 (CEST)Válasz

  1.  támogatom Sok értelme nem volt, aki megbízhatóan tölt fel, az eleve tájékozódik, aki nem, az 96 óra után sem. ;) Bennófogadó 2009. szeptember 11., 18:41 (CEST)Válasz

Elméletben egyetértek Bennóval, a gyakorlatban azoknak kellene nyilatkozniuk, akik rendszeresen takarítanak a képeknél. – Hkoala 2009. szeptember 11., 18:49 (CEST)Válasz

Ennyire ne érdeklődjetek már :-) --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 18., 17:55 (CEST)Válasz

Életbe lehet léptetni ilyenkor az úgynevezett Bennó-törvényt. :-) Bennófogadó 2009. szeptember 18., 19:12 (CEST)Válasz

 ellenzem - Nem írtad le, milyen indok alapján kellene megszüntetni. A Commons-on kicsit többen figyelik, hogy mit raktak fel, és formai hiba alapján is igen gyorsan letörlik. Nálunk ki figyeli a feltöltött képeket? misibacsi*üzenet 2009. szeptember 18., 20:19 (CEST)Válasz

Írtam: zavaró az érintett felhasználók számára (IRC-en rendszeresen kérdezgetik, hogy miért nem lehet feltölteni). Különösen zavaró, hogy szabad képek (amikről rendszerint nem tudják, mi) feltöltésével nem kell várni, és hogy a hibaüzenet, ha a (nekik is megjelenő) fájl feltölése gombra kattintanak, teljesen hasznavehetetlen ("ennek a műveletnek az elvégzésére csak a kövezkező csoportok jogosultak: blabla").

A Commons ellenőrzése sokkal alaposabb, mint a miénk, ez tény (nálunk leginkább Timi csinálja ezt, azt hiszem). Másrészt négy nap múlva ugyanúgy rendgeteg jogsértő képet töltenek fel, úgyhogy a várakozási idő önmagában nem segít, és a kikapcsolása talán nem ártana sokat. --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 19., 21:26 (CEST)Válasz

Nem merem most ellenezni, mert az érvelés jó: ha valaki csak azért regisztrál, hogy egy ritka és hasznos képet feltöltsön egy szócikkhez, azt az embert ez a korlát akadályozni fogja és elijesztheti ez a dolog. Viszont ha valaki regisztrál, csinál egy szócikket és utána nem képes várni 3 napot, hogy feltölthesse a képet amit akar, akkor az valami mást csinál és nem szócikket vagy nem is fontos a kép. Talán az lenne jobb megoldás, ha a hibaüzenet külön kitérne arra, hogy miért nem töltheti fel igazából és nem arra, hogy kik tölthetik fel rajta kívül... :P ~ Boro 2010. március 22., 21:35 (CET)Válasz

Sajnos ez egy jogosultsággal kapcsolatos átalános hibaüzenet, nem lehet kimondottan a képfeltöltésnél megjelenő szöveget tenni bele. --TgrvitaIRCWPPR 2010. március 22., 21:38 (CET)Válasz

Valami lapot csinálni, pl: "Megerősítetlen szerkesztők nem tudnak..." és link rá sitenoticeból? Felhasználói csoportoknak csak lehet külön valami noticet megjeleníteni... Új szerkesztők meg mindig vannak, 4 nap után meg eltűnik a dolog. ~ Boro 2010. március 22., 21:44 (CET)Válasz

Elhibázott gondolatnak tartom, hogy a képfeltöltés átkerüljön a Commonsra. Remélem, hogy erre nem kerül sor. – CsGábormegbeszélés 2010. március 22., 21:53 (CET)Válasz

Szerintem meg jó ötlet, mert csak szabad képek kerülnének fel, ami nem annyira rossz dolog (jogsértő képeket meg úgyis törölnék és nem tőlünk venné el az energiát). ~ Boro 2010. március 22., 21:57 (CET)Válasz

Hanem kitől venné el az energiát? Ott is nekünk kell majd csinálni, csak egy fokkal még nehezebb körülmények között. Vagy hagyjuk a feladatot az angol, német, ... szerkesztőkre? Ők hogyan fognak kommunikálni az angolul, németül, ... nem beszélő képfeltöltőinkkel? (Vagy róluk mondjunk le??) Majd az angolok fogják az OTRS-számot kiadni a magyar nyelvű engedélyekre? Az angolok fogják a magyar vonatkozású képeket ellenőrizni, ők fognak levelezni, engedélyt kérni magyar fotósoktól, cégektől, stb.? Ők fognak rászólni a képfeltöltőre, ha valamit hibáztak, nem adtak meg, pontatlanul adtak meg? (Ha igen milyen nyelven? Angolul? És azt ki fogja lefordítani? És a választ vissza?) Mindezekhez továbbra is a mi szerkesztőink energiájára lesz szükség. (Még többre.) Átgondolatlan ötlet, több hátránya van mint előnye. Pontosabban szerintem nincs előnye. – CsGábormegbeszélés 2010. március 22., 22:21 (CET)Válasz
Többnyelvű sablonokkal lehet kommunikálni, nagyobb problémák esetén van magyarul beszélő Commonsos munkatárs. A nem magyar szerkesztők is ugyanúgy megtudják egy képről állapítani, hogy az jogsértő-e vagy nem. "Rosszabb" esetben meg magyar szerkesztők is betudnak kapcsolodni a munkába: a Commons az egyik többnyelvű társprojektje a Wikipédiának. A különbség annyi, hogy egy oldal van az összes nyelvnek. ~ Boro 2010. március 22., 22:29 (CET)Válasz
Csak megjegyzem, hogy nemrég fejeztem be a többnyelvű sablonok fordítását. Most már (pár elvetemült licencsablon kivételével) minden sablon magyarul szól a Commonsra érkezőhöz. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője BáthoryPéter (vitalap | szerkesztései) 2010. március 22., 23:56

Az én véleményem az, hogy mindenképpen a commonsba töltsenek az emberek képeket. Azért jó ez a 4 nap, mert a kezdők írnak a kocsmafalra és mi el tudjuk magyarázni, hogy mit szabad feltölteni és ezt a commonsba tegye meg. Szajci reci 2010. március 23., 06:57 (CET)Válasz

Mértékegységekre hivatkozás csak indokolt esetben

Függőben Függőben (aláíratlan)

A javaslatom alapja a Wikipédia:Hogyan használd a hivatkozásokat?#Mire hivatkozz és mire ne? útmutató, annak is ez a mondata:

Lehetőleg csak azokra a szavakra tegyél hivatkozást (akár léteznek már szócikként, akár nem), amiknek valamilyen szerepük van az adott szócikk szempontjából. (például a bejgliről szóló szócikkben legyen hivatkozás a mák és dió szavakra, sőt, még a reformkor szóra is lehet rakni, ha a cikk tárgya szempontjából fontos megemlíteni, de az „50 dkg liszt”-nél nem kell az 50-es számra tenni).

Ehhez képest rengeteg cikk teljesen irreleváns módon meghivatkozza az egyes mértékegységeket, olyan esetekben is, amikor a cikk tárgya szempontjából ez nem jelent továbbmutató hivatkozást. Érdemes megnézni a következőket:

Úgy gondolom, hogy javítaná a cikkek áttekinthetőségét, ha az ilyen jellegű felesleges linkeket (bottal) megszüntetnénk. Ezzel kapcsolatban szeretném a szerkesztők véleményét megtudakolni. – Hkoala 2009. október 5., 17:06 (CEST)Válasz

Messzemenően támogatom. Pasztilla 2009. október 5., 17:15 (CEST)Válasz

 megjegyzés A bot hogyan dönti el, hogy mi a releváns és az irreleváns link? – Perfectmiss vita 2009. október 5., 17:51 (CEST)Válasz

Azt hiszem, ha az a szabály, hogy a Kategória:Mértékegységek-ben és ennek alkategóriáiban levő cikkekhez nem nyúl, a többieket javítja, akkor a hibaszázalék elég alacsony lesz. Megnézted a fenti listákat? – Hkoala 2009. október 5., 17:53 (CEST)Válasz

A mértékegységekre hivatkozások nagy számának oka, hogy sok infoboxban is be vannak linkelve. A WP:SAMU egyenesen azt írja, hogy „Ha egy adatnál a mértékegység/utószöveg ugyanaz, vagy könnyen átváltható, akkor rögzítsd le azt a sablonban (tehát ne a felhasználónak kelljen beírni a km, m², /év stb. szövegeket). Ha lehet (főként mértékegységek esetében), wikilinket is rakj rá.” – CsGábormegbeszélés 2009. október 5., 18:11 (CEST)Válasz

 támogatom, re CsGábor: ha így van, rossz a SAMU. – Winston vita 2009. október 6., 12:44 (CEST)Válasz

Az ajánlást fordítva tudnám elképzelni: nem indokolt a link akkor, ha a méter, centiméter stb. egy szám után következik a szövegben. – Hkoala 2009. október 6., 13:03 (CEST)Válasz

Hkoala +1: Belső hivatkozás elhelyezése indokolatlan, ha a mértékegység, pénznem stb. számszerűen meghatározott érték alapegységét jelöli (54 m, 30 euró), de indokolt, amennyiben a mértékegységről, pénznemről stb. mint fogalomról esik szó (a [[méter]] etalonját Párizsban őrzik, az [[euró]]t 2008-ban vezették be). További, meggondolandó kiterjesztésnek tartanám, hogy a belső hivatkozás indokolt lehet minden olyan esetben, amikor nem közismertnek tételezhető, az SI mértékegységrendszeren kívül eső, hagyományos, elavult vagy lokális mértékjelölők, történeti pénzegységek említéséről esik szó (előírásos hossza 14 [[bécsi hüvelyk]] (32 cm) volt, az egynapi járóföldet 30 [[verszta|versztában]] határozták meg, évi 40 ezer [[aranydukát]]ot húztak a bányajog kiadásából, stb.). Bocs a hirtelen és idétlen példamondatokért. Pasztilla 2009. október 6., 13:33 (CEST)Válasz

 ellenzem - ebben az általános formában. Egyetértek a közismert és általánosan használt mértékegységek no-linkelésével, - amik példaként is szerepelnek. De a fürdővízzel együtt ne öntsük ki a gyereket: szerintem nagyon is hasznos lehet a link az átszámításhoz olyanoknál, mint pl. az Atmoszféra (mértékegység), Annum vagy a régi, sőt régi és nem-magyar mértékegységek esetében, mint pl. a Pud. Még cikkíráskor is jól jött, tehát olvasáskor is jól jöhet a Hektár linkje, amikor eltérő mértékegységekben megadott területek nagyságát kell összehasonlítani. - Vadaro vita 2009. október 6., 17:03 (CEST)Válasz

Valószínűleg nem fogalmaztam egyértelműen, mert én is kizárólag az általánosan ismert mértékegységek linkelését szeretném eltüntetni; a verszta, pud, aranydukát és hasonlók hivatkozása más kérdés. – Hkoala 2009. október 6., 17:07 (CEST)Válasz
Re Vadaro: Nem egészen értem az ellenvetéseidet. Pontosan ezt foglaltam össze két mondatban. Pasztilla 2009. október 6., 19:30 (CEST)Válasz
Csak ma vettem észre a megjegyzésed, bocsánat. Részben valóban ezt mondtad (az elavultak stb.), de úgy értettél egyet Hkoala javaslatával, hogy közben ellentmondtál neki, Hkoala ui. ezt nem mondta. De mint kiderült - gondolta, így végülis ebben nincs közöttünk ellentét. Én a ritkán használt, szaknyelvi mértékegységeket (számok után is) linkkel hagynám meg, de Hkoala lentebbi érve ("mi hivatkozik erre?") meggyőző, igaza(tok) van. - Vadaro vita 2009. október 7., 19:56 (CEST)Válasz
Akkor az is lehet, hogy én értettem félre ezt a mondatot: "...a Kategória:Mértékegységek-ben és ennek alkategóriáiban levő cikkekhez nem nyúl, a többieket javítja...". Ha ez tisztázódik, akkor természetesen én is  támogatom a javaslatot. - Vadaro vita 2009. október 6., 17:32 (CEST)Válasz

Az elvet  támogatom, de a bottal való ritkítást  ellenzem. Tegnap épp a világűrbe linkeltem be a 100 kilométert, mert ott nagyon indokolt volt. --Bitman vita 2009. október 6., 20:25 (CEST)Válasz

Szerinted ezt a mennyiséget kézzel mennyi ideig tart javítani? És főleg ki lesz hajlandó rá? A botot lehet felügyelettel is futtatni, vagy nem? – Hkoala 2009. október 6., 20:29 (CEST)Válasz

Megnéztem a világűr cikket, de nem tudok rájönni, hogy miért kell ott a 100 kilométert meghivatkozni. – Hkoala 2009. október 6., 20:49 (CEST)Válasz

Pont ezt akartam mondani, tökéletesen indokolatlan volt. Ami abban a részben hangsúlyos, az a Kármán-vonal, de semmi ésszerűség nincs a kilométer belinkelésében. Pasztilla 2009. október 6., 20:52 (CEST)Válasz
Oda inkább az 1 E5 m illene. – TgrvitaIRCWPPR 2009. október 6., 21:02 (CEST)Válasz
  • Annak a cikknek miért 1 E5 m a címe? Ezt úgy általában érteniük kellene az olvasóknak? Kiderül számukra a cikkből? (Segítek: a válasz nem.)
  • Ajánlom figyelmetekbe az en:Template:Convert sablont (ld. a sablondokban az Examples szekciót). Az érdekesebb mértékegyésgeket helyből át lehet váltani vele.
  • Perfectmiss kérdésére: a bot nem dönt semmiről, ül egy szerkesztő a gép előtt, amíg ki nem folyik a szeme, peregnek a cikkek előtte egy karakteres felületen, a bot javasolja a linktelenítást, a szerkesztő meg két-három gomb megnyomásával végzi a szellemi munkát. :-) Ahogy Hkoala mondja, ezen sokat lehet segíteni, ha kategóriákhoz kötjük. Tehát ha sikerülne megegyezni abban, hogy egy megadott kategóriában minden cikkről tűnjön el a link, akkor elképzelhető, hogy automatikusan is tud működni a bot. De akkor sem dönt, hanem a botgazda ezt a kategóriát adja meg neki.

Bináris ide 2009. október 6., 21:54 (CEST)Válasz

 ellenzem - Ebben a formában ellenzem a linkek általános törlését. Kinek árt, hogy ott van egy link? És miért pont ezek a mértékegységek zavarnak? Ezek például maradhatnak: hektár, nm (=nanométer), inch, coll, Angström, deciméter, km/h, m/s, ... ? A mértékegységre való linkre éppen a számok után van szükség, úgyhogy ezt a feltételt nem értem. Másrészt eltűnnének a mértékegységekre mutató linkek mondjuk a fizikai, technikai, műszaki, autó, motor, mozdony, sport, állat, növény, ... stb. cikkekből?? Ne csináljuk már. misibacsi*üzenet 2009. október 7., 14:50 (CEST)Válasz

Úgy gondolom, hogy a belső hivatkozásoknak az a szerepe, hogy a cikk tárgyával kapcsolatos bővebb vagy részletesebb információ irányába vigye az olvasót. Ha például a galléros pávián cikkében azt olvasom, hogy „A fajra erős ivari kétalakúság jellemző” és szeretném pontosan tudni, mi is az ivari kétalakúság, akkor rákattintok a linkre. Ha a továbbiakban azt olvasom, hogy a hímek „20 kilogrammot is elérő tömegükkel jóval nagyobbak az alig fele ilyen nehéz nőstényeknél”, nem érzek semmilyen késztetést, hogy rákattintsak a kilogramm linkjére, mivel a fogalmat elég régóta ismerem és nem is különösebben érdekes a páviánokkal kapcsolatban. De ugyanígy nem kattintanék rá a négyzetkilométer linkjére a településekről szóló cikkekben, sem a centiméter linkjére a növényekről szóló cikkekben. A fenti véleménykérést pont azért indítottam, hogy kiderüljön, vajon a többi szerkesztő is így gondolja-e. Ártani pedig azért árt a linkek tömege, mert ha túl sok a link, akkor zavaró. Analógia: ha egy szövegben minden szó ki van vastagítva, akkor az egyenértékű azzal, mintha semmi nem lenne kiemelve. – Hkoala 2009. október 7., 15:03 (CEST)Válasz

Ez a műveltség csapdája, kedves Hkoala, amibe beleestél... Vigyor Te ugyanis tudod, mi az kilogramm, mert tanították neked, és emlékszel is rá, de ugyanakkor ez a link hasznos információ egy olyan olvasónak, aki most szeretné megtudni. misibacsi*üzenet 2009. október 7., 19:18 (CEST)Válasz

Megfordítva a böngészési lehetőségeket, az ilyen linkek lehetetlenné teszik a "mi hivatkozik erre" funkció ésszerű használatát. Érdemes összehasonlítani a "mi hivatkozik erre" listát mondjuk Richelieu bíboros és a centiméter esetében. Előbbi esetben olyan cikkeket hoz, amelyeket elolvasva ki tudom egészíteni a bíborosról illetve a koráról alkotott képet. Utóbbi esetben a lista olyanokat tartalmaz, mint a zebradánió (x cm hosszú) vagy Marija Jurjevna Sarapova (y cm magas), amelyeket elolvasva semmivel sem tudok meg többet a centiméter fogalmáról. – Hkoala 2009. október 7., 15:14 (CEST)Válasz

az ilyen linkek lehetetlenné teszik a "mi hivatkozik erre" funkció ésszerű használatát Ez nem releváns érv. A cikkeket nem azért írjuk, hogy a "mi hivatkozik erre" funkció csináljon valamit, hanem az olvasó kedvéért írjuk, aki a cikkeink segítségével információhoz juthat, ha kíváncsi, és rákattint egy linkre. Ha nincs ott link, nincs lehetősége elolvasni az adott szócikket. Joggal tiltakozhatnának a km, kilogramm ... és egyéb szócikkek szerzői, de úgy látszik, ezek nem felkapott cikkek, amik fontosságát kevesen ismerik fel.
Ezzel az érvvel azt is lehetne mondani, hogy egy történelmi cikkben ne legyen link a Nap, a Föld, a bolygó vagy a napfogyatkozás, mert ezek csillagászati fogalmak.
Azt elismerem, hogy talán egyes cikkekben túl sok a fölösleges link, de egyrészt ez nem jellemző a cikkek többségére, másrészt a linkek irtását nem lehet gépesíteni, mindenképpen ésszel kell csinálni, harmadrészt akkor sem kategorikusan, úgy, hogy "egy állatos cikkben ne legyen a cm-re link". misibacsi*üzenet 2009. október 7., 19:18 (CEST)Válasz
Szerintem meg nagyon is releváns, amit Hkoala mond. A „Mi hivatkozik erre” funkció, bár nem a legszerencsésebb és nem igazán ékesszóló az elnevezése, tudomásom szerint az olvasót szolgálja, legalábbis az elmélyültebb fajtáját, aki – ahogy Hkoala mondta – szeretné az ismereteit kiegészíteni az adott szócikkben nem megtalálható információkkal.
Alkalmasint a mi hivatkozik erre funkciót fontosabbnak is tartom, mint azt, hogy az olvasót ész nélkül elhelyezett belső linkekkel vezetjük el mindenhova, mert ha a kilogramm nincs is betéve belső hivatkozásba, és feltesszük, hogy van olvasó, akit a zebradánió kapcsán a kilogramm érdekel a legeslegeslegjobban, még mindig begépelheti a keresőmezőbe. A mi hivatkozik erre funkciónak nincs alternatívája. Pasztilla 2009. október 8., 11:09 (CEST)Válasz

Nem először és nem utoljára: érettségizett szinten kellene ide írni. Vagyis eleve feltesszük, hogy az olvasó érettségizett. Kevés olyan felsőtagozatos általános iskolást lehetne találni, aki ne tudná, mi az a kilogramm. Link nélkül is. L AndrásItt megtalálsz 2009. október 8., 12:56 (CEST)Válasz

Egészen más dolog az "érettségizett szintnek írni" és "töröljünk minden linket, mert már biztos ismerik". Akkor ne is legyen a Wikipédiában olyan cikk, ami az általános iskolai tananyagban benne van?? Mert fölösleges, "tudniuk kellene"??

Egy cikkben egy adott szócikkre 1x legyen link, ezzel egyetértek, de a linkek totális kiirtásával nem, ezt semmi ésszerű dolog nem indokolja.

Emelje fel a kezét, aki sűrűn használja a „Mi hivatkozik erre” linket, mert én soha...

Megjegyzem, az ismeretségi körömben az átlagolvasó (mind érettségizett) a baloldalon lévő menüket nem ismeri és nem is használja... misibacsi*üzenet 2009. október 11., 13:31 (CEST)Válasz

Ami nem azt jelenti, hogy felesleges, hanem azt, hogy kiaknázatlan. Én például rengetegszer használom, nagyságrendekkel többször, mint ahányszor belső hivatkozásra klikkelek. Pasztilla 2009. október 11., 13:49 (CEST)Válasz
  •  megjegyzés Ellenezném, de mivel mostanában igen keveset voltam, így most kerülném még a szavazás látszatát is, bár tudom, hogy ez nem igazi szavazás. Szóval: anno én sokat mászkáltam itt úgy (sőt még most is megesik), hogy nem konkrét dolgot keresek, hanem az éppen előttem fekvő cikkben továbbmegyek egy linken, ami az adott pillanatban érdekel. Nem biztos, hogy azért, mert kell a cikk megértéséhez, hanem csak úgy. A jelenség egyébként nem a saját szüleményem, lásd pl. itt. Miért ne fordulhatna elő, hogy egy emlőst nézegetve hirtelen felindulásból többet akarok tudni a kilogrammról (amit egyébként nyilván mindenki ismer, de megnézném, hogy hányan tudnának pontosan beszámolni a mértékegység történetéről, az etalonról és az azzal kapcsolatos problémákról, az esetleges alternatív definíciókról stb.). Mamirendelő 2009. október 12., 12:52 (CEST)Válasz
 megjegyzés A hirtelen felindulásból elkövetett továbblapozáshoz az is szükséges, hogy az Égitest infoboxban egymás után négyszer legyen meghivatkozva a kilométer meg a csillagászati egység? (Lásd: Mars). – Hkoala 2009. október 13., 13:27 (CEST)Válasz
Nem, én már egytől is be tudok indulni :) Mamirendelő 2009. október 13., 13:30 (CEST)Válasz

A Mars szócikkből gyorsan kivettem néhány valóban fölösleges linket, hogy Szerkesztő:Hkoala kedvében járjak... :-)

Esetleg ezzel a kritériummal lehetne bottal csinálni:

Az enwikin van ajánlás és bot, ami leszedi a linkeket a dátumokról: [1], [2] --Bean49 vita 2010. január 2., 02:03 (CET)Válasz

  •  támogatom még azon az áron is, hogy legyenek olyan mértékegységek, (például méter, liter, kilogramm, stb.) amire sehol sincs link, csak a Mértékegységek kategóriában, ahol másik mértékegység kifejtésénél jó eséllyel hasznos lehet a hivatkozás. (Gondolom ezt a bottal is könnyebb megetetni.) Stewe Feedback 2010. március 9., 10:57 (CET)Válasz
  •  támogatom Régóta idegesítenek az irreleváns linkek, indulataimtól függően szoktam is irtani. Gond még az is, hogy számtalan sablonba vannak beépítve ilyenek, nem ritkán átirányításként, azaz zöld linkként, ami külön bosszantó.  … szalax vita 2010. március 9., 13:32 (CET)Válasz
  •  támogatom Egyetértek Hkoala és Pasztilla által megfogalmazott pontosítással. A sok felesleges hivatkozás optikailag is zavaró. – Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. március 9., 18:02 (CET)Válasz

Régi figyelmeztető sablonok törlése bottal

Függőben Függőben (aláíratlan)

Ezen a lapon járva elgondolkodtam, nem kellene-e egy botot rávenni, hogy legalább az IP-címes szerklapokról törlgesse az adott időnél régebbi figyelmeztetéseket. Az esetek túlnyomó többségében ezek dinamikus IP-k, vagy az iskolában mindig más ül oda, így az eredeti célszemély jó eséllyel nem egyenlő azzal, aki egy esetleges újabb figyelmeztetéssel az összes régivel is szembesül. Mamirendelő 2009. október 14., 12:31 (CEST)Válasz

  •  ellenzem: egyrészt sok fix IP is van, és ezeken jó látni a régi üzeneteket, másrészt kifejezetten hasznos látni, hogy mely iskolákból vandálkodnak rendszeresen (volt már, hogy meg is lehetett mondani, mikor van a vandálnak órája). Az azonban elfogadható, ha dinamikus IP-k régebbi üzeneteit törli, aki az újat ráteszi – már ha tisztában van vele, melyik a dinamikus. Bináris ide 2009. október 14., 17:45 (CEST)Válasz
 megjegyzés A bot nem tudja megnézni, hogy melyik IP dinamikus és melyik nem? Cassandro Ħelyi vita 2009. október 18., 14:36 (CEST)Válasz
Nehezen tudom elképzelni, ehhez Grin jobban ért. Ökölszabályok vannak, mondjuk a Sulinet statikus, a Chello elvileg nem az, de gyakorlatilag eléggé, az Invitel és a T tartományának nagyobb része dinamikus, de onnan is láttunk már statikusakat... A vitalap tartalma is irányadó lehet, ha hónapok óta hasonló jellegű, egy szerkesztőre utaló beírások vannak, de ez szemmel ezerszer jobban látható, mint bottal. Talán ha csinálna valaki egy táblázatot, ami elég nagy munka, akkor megoldható lenne, de akkor is külön kéne írni a botot hozzá. Szerintem sokkal inkább kézimunka. Esetleg nekiugorhatna egy szerkesztő felsablonozni a vitalapokat, viszont az könnyűszerrel eltávolítható vagy hamisítható. Bináris ide 2009. október 18., 14:49 (CEST)Válasz
  •  támogatom– Szerintem rendkívül frusztráló lehet egy Wikipédiát nem ismerőnek a más valakinek szánt figyelmeztetést olvasni. A dinamikus IP-t a botnak vagy előtte egy másik botnak tisztáznia kellene, és csak a dinamikusakon töröljön, mondjuk az 1 hónapnál régebbi üzeneteket. Nekem pl. fogalmam sincs, hogyan lehetne a "dinamikus IP-e?" kérdést könnyen kideríteni, úgyhogy ezt a szerkesztők nemigen tudják megcsinálni. misibacsi*üzenet 2009. október 15., 13:55 (CEST)Válasz

Volt egy olyan kérés a bugzillán (bugzilla:14396 hiba), hogy legalább a sárga sáv tűnjön el néhány hónap után, ekkor legalább aki nem szerkeszt, az nem találkozik a vitalapjával. (Én már találkoztam anonnak szóló sárga csíkkal.) Ha valaki szerkeszt, és megnézi a vitalapját, akkor láthatja így is; esetleg az alsó figyelmeztetést felülre lehetne tenni észrevehetőbb változatban. – Hunyadym HunyadymVita 2009. október 18., 20:50 (CEST)Válasz

Azt nem lehetne megoldani, hogy az anonoknak akkor dobja fel a vitalapi üzenetet a wiki, amikor szerkeszteni próbálnak? (Mondjuk a szerkesztés gombra kattintás automatikusan a vitalpra dobná őket, amin lenne egy "tovább a szerkesztéshez" gombocska. Előtte sárga csíknak sem kellene lennie szerintem, mivel a következő szerkesztésük előtt kell nyomatékosítani a vandáloknak, hogy amit csinálnak az nem nyerte el a köztetszést.) A figyelmeztető sablonok szövege is lehetne barátibb: pl.: ugyanerről az IP-címről történt XY időben, hogy ... - Xbspiro vita 2009. december 26., 08:30 (CET)Válasz

Megnéztem, hogy hány létező anonvitalap van, és azt gondoltam, hogy majd bemásolom őket egy allapra. De több mint 12 ezer van belőlük, attól meg már sokkot kapnak a böngészők. Szóval van egy listám, tudok vele valamit csinálni. De mit? :-) Samat üzenetrögzítő 2009. december 27., 00:51 (CET)Válasz

Külső hivatkozások megspékelése a francia wiki mintájára

Függőben Függőben (aláíratlan)

Sziasztok!

Az utóbbi időben kicsit többet foglalkoztam az átlagosnál a külső hivatkozásaink archiválásával (pl. az összes külső linkük beküldésével a WebCite-ra - ami sajnos nem igazán tud folyamatos rendelkezésre állást biztosítani) és ezzel kapcsolatban keresett meg P. Martin a Wikiwixtől, hogy szívesen bevezetnék a francia wikin már alkalmazott megoldást nálunk is.

Jelesül, hogy archiválnák a szócikkekbe újonnan beillesztett linkeket a beillesztés pillanatában a saját szerverükön és egy egyszerű szkripttel (a segédeszközök közt a huwikin is bekapcsolható és kipróbálható) elhelyeznének az egyes külső linkek mellé egy linket a tárolt változatra is -- így az olvasó odajut az információhoz, ha időközben meg is hal az oldal. (Egy esetleges bevezetés egyik lépéseként letárolnák az összes jelenleg linkelt oldalt is, nem csak a bevezetés után hozzáadottakat.)
Kérdés, hogy lenne-e egy ilyen megoldásnak támogatottsága itt a magyar Wikipédián?

Felmerült egy olyan lehetőség is, hogy ha erre van igény, hogy a tárolt változatra mutató linkeket bottal helyezzék el a már meghaltnak tekintett linkeknél: ez a botjuk még nem létezik, de ha a közösség támogatná és elfogadná, akkor valószínűleg nagyon szívesen lefejlesztenék. (Úgy általánosságban nyitottnak tűntek mindenféle fejlesztési ötletre, ami felmerülhet.) --Dami vita

Én támogatom, jó lenne, ha egy bot végignézné az összes linket, mert biztosan van rengeteg halott link! – B.Zsolt vita 2010. április 1., 18:33 (CEST)Válasz

A fő hiányossága az, hogy nem tud dátumokat kezelni. Egy lehetséges megoldás lenne, hogy az accesdate-es cite sablonok a Webcite-ot használják (ami most épp fekszik, de azt állítják, hogy erősebb szerverre költözik, tehát a jövőben minden bizonnyal stabilabb lesz), és azokat kikerüli a script, minden más a Wikiwixet (az automatikus archiválásuk egy szimpatikus dolog). --TgrvitaIRCWPPR 2010. április 1., 21:32 (CEST)Válasz

Támogatommzolta vita 2010. április 11., 08:18 (CEST)Válasz

Egyértelműsítő lapok szerkesztése

Függőben Függőben (aláíratlan)

Könnyen lehet, hogy technikailag nem megoldható ezekben az esetekben valamiféle figyelmeztető üzenet beállítása, és annyira egyáltalában nem is fontos, csak idevésem tudatosítás céljából és a jegyzőkönyv kedvéért. Ha egyértelműsítő lapok felsorolásaiban a megíratlan szócikkek belső hivatkozásait ötletszerűen szerkesztgetjük, jusson eszünkbe, hogy ezzel még nem értek véget bokros teendőink.

Amire gondolok, az a következő. Adott Szedlacsek Ignác egyértelműsítő lapja, amelyben az egyik, még megíratlan delikvens a [[Szedlacsek Ignác (gépészmérnök)|Szedlacsek Ignác]] – egyelőre pirosan virító – hivatkozással szerepel. Tegyük fel, hogy az egyértelműsítő lap jó ideje létezik, azaz akár egy bot, akár egy szerkesztő már jó eséllyel szétdobálta a Szedlacsek Ignác hivatkozásokat, amire kell. Azaz egyebek mellett wikiszerte kreált Szedlacsek Ignác (gépészmérnök) hivatkozásokat is. Ekkor jön egy szerkesztő, aki harciasan átjavítja az egyértelműsítő lap ominózus hivatkozását [[Szedlacsek Ignác (villamosmérnök)|Szedlacsek Ignác]]-re, merthogy nem is gépészmérnök volt Náci bácsi, és ezt forrásokkal is kimerítően igazolja a szerkesztési összefoglalóban. Aztán szerkesztő megy tovább, szerkeszteni, jól teszi. A Szedlacsek Ignác (gépészmérnök) hivatkozások viszont jó eséllyel eónokig keringenek pirosan a wikiuniverzumban, még jóval Náci bácsi szócikkének megírását követően is, mert azt ugye az egyértelműsítő lap utasításait követve hozta létre a szócikkíró Szedlacsek Ignác (villamosmérnök) cím alatt. Mindezen persze nem múlik világok sorsa, de létező jelenség, és akár még fájhat is az enciklopédiánkban egyébként is alulreprezentált témák (pl. Szedlacsek Ignác bácsi) esetében, amikor fontos volna minden link. Pasztilla 2010. május 7., 23:30 (CEST)Válasz

Igen, ez egy ideje fájlalja nekem is a fejemt, kéne egy olyan eszköz, ami tudja mutatni a hasonló piros linkeket, és azzal ki tudnánk szűrni az ilyeneket. Elég sok lehet. Bennófogadó 2010. május 8., 00:32 (CEST)Válasz

OFF: Gondoltam, segítek megoldani a konkrét problémát, és megírom, de a gugli a "Szedlacsek Ignác" keresésre nem ad találatot — P/c vita 2010. május 8., 21:57 (CEST), egyszerű mérnökemberVálasz
Na, ennyit a gugliról... Pasztilla 2010. május 10., 12:02 (CEST)Válasz

Pontosan mi a "hasonló"? Zárójeles végű linkek olyan nemlétező lapokra, amikre nem hivatkozik egyértelműsítő lap? --TgrvitaIRCWPPR 2010. május 8., 01:41 (CEST)Válasz

Pontoss-san. Ezek ugyanis nemcsak a Pasztilla által fentebb elbeszélt módon tudnak előállni, hanem egyért-lap nélkül is, egyszerűen rendes szerkesztők által, aki megpróbálják előre eltalálni a jövendő lap nevét, csakhogy az egyértelműsítő gyakorlatunk az elméleténél is kuszább. Vigyor Előfordulhat, hogy egyazon egyértelműsített lapra négyféleképpen hivatkozunk, de abból csak egy van bekötve, a többiről redir sincs (vagy javítva/átírva). Bennófogadó 2010. május 8., 10:29 (CEST)Válasz

Az a baj, hogy a fenti definíciónak megfelelő lapok másképpen is előállhatnak az egyértelműsítésen kívül, és valószínűleg számos ilyen lap van, szerintem kb. ilyen nagyságrendben: legkevésbé keresett lapokHkoala 2010. május 8., 10:51 (CEST)Válasz

Jé, én nem is tudtam, hogy ilyen lap is van :D Komolyan ennyire nem érdekel senkit a miskolci 151G buszjárat? Alensha 2010. június 22., 19:45 (CEST)Válasz

Ha sikerül szervert szereznünk, egy kombinált adatbázis+bot szkripttel meg lehet oldani. Hkoala: gondolod, hogy sok olyan lap van, aminek zárójeles kifejezés van a végén, és nem egyértelműsít? --TgrvitaIRCWPPR 2010. május 8., 14:42 (CEST)Válasz

Csak tippelek, valójában nem tudom a nagyságrendet. Amire utaltam, az, hogy nem mindenki megy utána az egyértelműsítő lapoknak olyan tudatosan, mint Pasztilla. Sokan egyszerűen csak beírják a cikkbe, hogy Kovács János (villamosmérnök), mert feltételezik, hogy van vagy lesz egyértelműsítő, de nem néznek utána. A rosszabb az, amikor átmásolnak angolból lapokat (film, sport, TV-sorozatok területén több ilyent láttam), benne egy táblázattal, a táblázatban meg ott marad az angol egyértelműsítés pl. John Doe (footballer) vagy Jane Doe (1777 film). – Hkoala 2010. május 8., 15:06 (CEST)Válasz

Pont ezeket kéne kilistázni, ha jól értem. Egy kis erőfeszítéssel be lehetne tanítani az egyértelműsítő botot, hogy az ilyen linkeket is javítsa. --TgrvitaIRCWPPR 2010. május 8., 16:02 (CEST)Válasz

A lista is kiváló lenne, a botos megoldásról álmodni sem mertem, de engem már az is érdekelne, Hkoala hogy csinálta azt a listát itt fent. Pasztilla 2010. május 10., 12:02 (CEST)Válasz
Ja: Hkoala listájában szemelgetve jó pár olyan belső hivatkozás is van, amikor lemarad a zárójel záró része, nem tudom, nem tudom, mennyire bonyolult a csonka zárójelet tartalmazó belső hivatkozások kilistáztatása. De ez mellékszál. Pasztilla 2010. május 10., 12:07 (CEST)Válasz
Nem én készítettem, csak nézegettem párszor. Samatot kell megkérdezni. – Hkoala 2010. május 10., 16:23 (CEST)Válasz
Nem bonyolultabb, mint a két zárójeleset. --TgrvitaIRCWPPR 2010. május 10., 12:46 (CEST)Válasz
Korábban szó volt arról, hogy a legkevésbé keresett lapok listáját letölthetővé teszik, de ahhoz tárhely kell. Ha lenne letölthető változat, abban keresgélni lehetne mindenfélére (pl. a zárójelekre is). Másrészt ezt a listát talán meg lehetne csinálni úgy is, hogy külön gyűjtse a zárójelet is tartalmazó cikkeket. Az viszont tény, hogy nagyon ritkán frissül sajnos. Szóval az eredeti felvetéssel én is egyetértek, jó lenne valami megoldás. December vita 2010. május 10., 12:28 (CEST)Válasz

A letölthetővé tétel nem probléma, ha úgy érzed, tudsz mit kezdeni egy többszázezres listával. (Méretre nem lesz nagy, pár száz mega, de azért ekkora fájlban már a szövegszerkesztők többsége elbotlik.) A frissítés egyelőre igen, mert processzorigényes adatbázisműveleteket kell hozzá futtatni; majd ha lesz saját szerver. --TgrvitaIRCWPPR 2010. május 10., 12:46 (CEST)Válasz

Nekem nem gond a nagy méret, nem szövegszerkesztővel keresek benne. És sokat segítene, ha lenne letölthető változat: nem ez az egyetlen típushiba, amit a segítségével ki lehetne szűrni. Kösz, ha meg tudjátok oldani. December vita 2010. május 10., 13:28 (CEST)Válasz

Ez a Legkevésbé keresett lapok statisztika mikori? Nem találok rajta dátumot. Viszont a linkek között nagyon a sok a szimplán csak helyesírási hibás alak. – Perfectmisside írj! 2010. május 10., 17:00 (CEST)Válasz

Pont ezért készült, hogy lehessen javítani a helyesírási hibás linkeket :) Kb. január végi, de ha pontosan érdekel, nézz körül Samat vitalapján, ott írja valahol, hogy mikor dump. – Hkoala 2010. május 10., 21:05 (CEST)Válasz

Visszatérve Pasztilla eredeti kérdéséhez: ha az átnevező szerkesztő előbb rákattint a régi piros linkre, akkor egy olyan laphoz jut, ahol a menűpontok közötti Mi hivatkozik erre? kérdésfeltevés kilistázza az érintett lapokat. Tehát egy még nem létező új elnevezés bevezetésekor is ki lehet javítani a hivatkozásokat csakúgy, mint egy már létező lap átnevezése esetén tenni szoktuk. Karmelaüzenőlap 2010. május 10., 23:08 (CEST)Válasz

Látod, mennyivel empatikusabb vagy? Nekem eszembe sem jutott, hogy ez nem evidencia. :-) Megelőzés gyanánt erre gondoltam, igen. Egy megjegyzés: WikEd-del vagy mi a tosz ez az egérhuzigálásra felugráló ablakos izé, egy kattintással kilistázhatóak a piros hivatkozást használó lapok. Pasztilla 2010. május 10., 23:19 (CEST)Válasz
A látszerre gondolsz. A WikEd az, amitől a szerkesztőablakod színes-szagos lesz. Karmelaüzenőlap 2010. május 10., 23:51 (CEST)Válasz
Pasztillának: Perfectmissnek: ott van a dátum a lap legalján: a 2010. március 5-i dump alapján készült. December vita 2010. május 12., 08:33 (CEST)Válasz
Kösz, de ez azt hiszem Perfectmissnek válasz :-), engem a listakészítés hogyanja érdekelt. Pasztilla 2010. május 12., 14:46 (CEST)Válasz
Ööö... Igen, bocs :) December vita 2010. május 13., 09:16 (CEST)Válasz

Ha szabad érdeklődnöm, ebben a szakaszban mi van függőben? Pasztilla 2010. július 11., 10:32 (CEST)Válasz

WT-reform

A reformjavaslatok átköltöztek ide: Wikipédia-vita:Wikitanács/Reformötletek. Kérünk, hogy ott fejtsd ki ezekkel az ügyekkel kapcsolatos nézeteidet.

Gyorsabb ellenőrzés, vagy ha ez nincs, automatikus publikálás

Szerintem sok leendő szerkesztő kedve elmegy az egésztől, azért, mert megír valamit és akár egy hét is eltelik, mire azt leellenőrzik és kikerül az éles oldalra is. Én értem a minőség miatti aggodalmat, de ez már túlságosan elrontja a wikis felhasználói élményt. Ezzel kapcsolatban két konkrét ötletem van:

  1. Inkább utólag ellenőrizzük a dolgokat (korábban gondolom valami ilyesmi volt, nem tudom mért lett megszüntetve)
  2. Ha egy bizonyos idő eltelik a szerkesztés után, és még senki nem volt hajlandó ellenőrizni, akkor automatikusan kerüljön ki élesbe is. Nem tudom, hogy ez technikailag megvalósítható-e.

A Wikipédia lényege, hogy nagy tömegek szerkesztik. Épp ezért a bezárkózás nem jó stratégia, mert a legfontosabb értékét öli meg a wikinek. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Pásztor Dávid (vitalap | szerkesztései)

Ide tehetted volna a linkjét annak a rettenetesen fontos szócikknek, amibe valami kivételesen sürgős és aktuális információ került be...
Egyébként a Wikipédia nem hírportál, nem blog, nem twitter, nem fórum és nem üzenőfal... (meg még egy csomó dologra lehetne mondani, hogy nem), hogy azonnal megjelenjen minden, mihelyst az Enter gombot megnyomod...
Egyébként ez egy lejárt ötlet volt (korábban a rendszer így működött, ahogy írtad, azóta valamennyit előreléptünk a minőség terén) misibacsi*üzenet 2010. július 4., 23:22 (CEST)Válasz

Nem értem ezt az utólagos ellenőrzést. Először jelöljünk, aztán majd csak megnézi valaki? Az pedig szép kis bonyodalmakat okozhatna, ha automatikus megtekintés lenne... Aki ezt bezárkózásnak érzi, az valamit félreért. Például azt, hogy a járőrök is csak önkéntesek: nem hajlandóságról, hanem valóban tömegekről van szó. L Andráspankuš→ 2010. július 4., 15:27 (CEST)Válasz

Nem nevezném félreértésnek: minden korlát valamilyen mértékű bezárkózást jelent, más kérdés, hogy tisztességesen mérlegre kell tenni az előnyeit és a hátrányait (elzárkózunk például a vandálok elől is, de azt megítélésünk szerint jól tesszük :-)). Bennóiroda 2010. július 4., 15:28 (CEST)Válasz

Ha máshogy nem, bottal biztos meg lehetne valósítani az időzített ellenőrzést, de felvetem a fejlesztőknek, hogy szoftveresen se lenne rossz egy ilyen funkció. Az utólagos ellenőrzéssel egyrészt elveszted azt az előnyt, hogy a hülyeség egyáltalán nem jelenik meg (így a vandálok és egyéb kellemetlenkedők eleve nem túl motiváltak, hogy hülyeséget írjanak be, és így kevesebb lesz a takarítanivaló), másrészt a beírás és az ellenőrzés közötti időben kellemetlenségeket okozhat, főleg népszerű témában (lásd pl. [3]). Hogy ezek az előnyök ellensúlyozzák-e az új szerkesztők eltántorításával okozott hátrányokat, azt persze nehéz megmondani. – Tgrvita 2010. július 4., 16:59 (CEST)űVálasz

Ha lesz időzített ellenőrzés, akkor minek a járőr? Ki fog járőrözni, ha úgyis minden ellenőrzött lesz egy bizonyos idő után? Arról nem beszélve, hogy ha valaki ma megír valamit, ami 2 hét múlva automatikusan ellenőrzött lesz, akkor már ma is lehetne automatikusan ellenőrzött. – Perfectmisside írj! 2010. július 4., 21:10 (CEST)Válasz
Annak a járőr, nyilván, hogy valóban le legyen ellenőrizve (vagy mi az, amit a járőr csinál). Nyilván tudod, hogy a jelölt lapváltozatok bevezetése előtt is voltak járőrök. – Tgrvita 2010. július 4., 22:39 (CEST)Válasz

Ha tudnád, kedves Pásztor Dávid, hogy mennyi a vandál szerkesztés, nem vetetted volna ezt fel szerintem. :-) - RepliCarter Wormhole 2010. július 4., 21:30 (CEST)Válasz

Limitált tapasztalatomban a vandál szerkesztéseket nagyon könnyű kiszűrni, míg az értelmes szerkesztés (melynél kétesélyes, hogy a hozzáadott információ helyes vagy helytelen) bent akadhat az ellenőrzési sorban hosszabb időre is: egy automatikus megtekintés kimentené őket és talán ellensúlyozná a szerkesztőveszteséget amit a nem megjelenő javítások okoznak. – Dami vita 2010. július 4., 22:35 (CEST)Válasz
A kialakított ellenőrzési rendszer a Wikipédia önvédelme. A szabad szerkeszthetőség nem jelenti azt, hogy bárki bármit beír, az bármiféle követelmény nélkül, véglegesen fent maradhat. Ez azért fontos, mert a szabadon szerkeszthető fórumok a neten semmiféle követelményt nem támasztanak a hozzászólóval szemben.
Az utólagos ellenőrzés nem ütközik a szerkesztési szabadságba, egyébként em.--Linkoman vita 2010. július 5., 12:14 (CEST)Válasz
Soron kívül is lehet ellenőrzést kérni. Szalakóta vita 2010. július 6., 11:38 (CEST)Válasz

Nem ismerem a legújabb statisztikákat, mi a valószínűsége, hogy egy változtatás több mint egy órán keresztül jelölésre vár? Ha ez valószínű, akkor jónak tartom Pásztor Dávid javaslatát. Egy alacsonyabb szint segítségével a javasolt időzített automatikus jelölést jól meg lehetne különböztetni a járőri szemrevételezéstől. Ilyen szinteket lehetne például kialakítani:

  1. a változtatás jelöletlen: a legfeljebb (mondjuk) egy órán keresztül marad ebben az állapotban, és addig az olvasónak csak újabb kattintásra jelenik meg;
  2. a (mondjuk egy óra késleltetéssel) időzített jelölés folytán láthatóvá lett változtatás. A kényesebb cikkeket kizárhatnánk ebből az automatizmusból. Ideiglenes állapot, a változtatást egy járőrnek még sürgősen ellenőriznie kell;
  3. a változtatást egy járőr vandalizmusmentesnek találta; A változtatás mindenkinek látható;
  4. a változtatásra egy járőr picit jobban ránézett: a helyesírás és a forma nagyjából rendben van, a tartalom reális benyomást kelt. Ez a szint a láthatóságot nem befolyásolja, csak a járőrök közötti kommunikációt szolgálja;
  5. a cikknek az az állapota, amiben kiemeltnek minősült.

Karmelaüzenőlap 2010. július 6., 15:39 (CEST)Válasz

Az egy óra szerintem kevés, pl. láttam már olyan vandálszerkesztést, amit másfél óra alatt vett észre valaki (akkor épp én). – Bence Megbeszélés 2010. július 6., 15:47 (CEST)Válasz
Én meg olyat láttam, amit két hét múlva vett észre a járőr (én). A vandálkodás egyébként nem csak annyiból áll, hogy valaki beírja a sorok közé, hogy "szar". Vandálkodás az is, ha direkt átír valaki egy adatot egy teljesen hihető másikra. Aki nem ért az adott témához, az simán megeszi. Én például azért járőrözök az utóbbi időben kevesebbet, (szinte nullának tekinthető a megtekintéseim száma), mert rájöttem, hogy a Wikipédia témáinak 99%-ához nem értek olyan szinten, hogy meg merjek jelölni egy változtatást. Például erről én meg nem mondom, ha ezer évig élek se, hogy igaz-e vagy sem: [4] Az egyértelmű vandálkodást persze én is észreveszem, no meg az 1% jól ismert témáról szóló cikkeket is tudom kezelni, de ez kevés. – Perfectmisside írj! 2010. július 6., 21:52 (CEST)Válasz
Tiszteletre méltó az igényességed Perfectmiss, habár úgy tűnik nekem, hogy félreérted a megtekintés célját. A mélyebbre ható tartalmi ellenőrzést ez eleve meghagyja a több szem többet lát elvének, nem kívánja egyetlenegy járőr felelősségére bízni.
Karmelaüzenőlap 2010. július 8., 10:48 (CEST)Válasz
Karmela, a probléma ott van, hogy bár több szem valóban többet lát, de egy adott cikkváltozatot egyetlen egy darab járőr látja el "megtekintve" pecséttel, nem pedig több, és az a járőr is csak az adott változtatást nézi, nem az egész cikket. Ráadásul ha tartalmilag nem kell ellenőrizni (és én is tudom, hogy nem kell), akkor minek a Megtekintve-rendszer? A "kaki", "szar", stb. jellegű vandalizmusokat eddig is kiszűrtük. Többet meg, úgy tűnik, a Megtekintve-rendszerrel se lehet, mert a cikkek nagyrészéhez a járőrök nagyrésze nem ért, ezért akár komplett bekezdések lehetnek vandalizmusok, senki nem tudja megállapítani. Csak magunkat meg az új szerkesztőket frusztráljuk azzal, hogy nem jelenik meg rögtön a szerkesztés, pedig tudjuk, hogy mást kiszűrni, mint a csúnya szavakat, ez a rendszer sem tud. Amúgy szívesen vennék egy felmérést, amiben az összes járőr részt venne, hogy vajon ki miért NEM ellenőriz le egy adott cikket.– Perfectmisside írj! 2010. július 8., 11:50 (CEST)Válasz

Az "automatikus megjelölés" egy eufemizmus, azt jelenti, hogy "nincs ellenőrzés", visszalépünk és leszállítjuk a minőségi követelményeket arra a szintre, amikor bárki bármit beírhatott és az azonnal megjelent. Ennek semmi értelme, hiszen pont azért lett bevezetve az ellenőrzés, hogy valaki ellenőrizze a más által beírt szöveget. Erről a kérdező nyilván nem tud, mert nem nézett utána. (meg kellene nézni, hogy a "Mik azok az ellenőrzött lapok?" oldalon szerepel-e elegendő indoklás, hogy ezt miért vezettük be, vagy csak a tény van ott, és abból a kezdő nem érti meg az okokat).

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Wikipédia nem hírportál, tehát nem kell azon iparkodni, hogy a lehető legfrissebb, például a tévében most hallott (és ezért ellenőrzetlen) hír azonnal bekerüljön a Wikipédiába. Nem tudok elképzelni olyan információt, ami egy enciklopédiába azonnal az olvasók kell kerüljön, ellenőrzés nélkül. Egy kis felelősségtudatot nem ártana kifejleszteni a kezdőkben.

Az egyetlen ok, ami miatt ez fontos lehet, az a kezdő szerkesztő egója. Ezt nyilván ápolni kell, de azért ne essünk át nagy ívben a ló túlsó oldalára. misibacsi*üzenet 2010. július 7., 12:10 (CEST)Válasz

Én kezdő szerkesztő vagyok, és mint webes témákkal/usabilityvel foglalkozó ember, pontosan tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki az első 1-2 szerkesztés után tűkön ülve várja, hogy valaki leellenőrizze a szerkesztést. Biztos vagyok abban is, hogy a legtöbb kezdő nem jut el odáig, hogy megkeresse a megfelelő fórumot és szóvá tegye ezt a kérdést. Ők egyszerűen nyugtázzák, hogy ez nem megy, és legközelebb nem szerkesztenek. Ha ez a veszteség nektek elfogadható, akkor nincs semmi baj, ha viszont úgy érzitek nincs elég szerkesztő, akkor el lehet kezdeni gondolkodni a probléma megoldásán. Nem hírportál: Igaz, de a wikipédia már régóta több a hagyományos enciklopédiáknál is, így ehhez sem lehet hasonlítani. A wikipédia egyik erőssége pont az, hogy frissebb a hagyományos enciklopédiáknál. Ezért úgy gondolom, hogy a publikálási folyamat fejlesztése, a várakozási idő csökkentése (persze nem a minőség rovására), egy jó cél.– Pásztor Dávid vita 2010. július 7., 15:10 (CEST)Válasz

Célnak tökéletes. De kissé torgyáninak tűnik a cél kitűzése megoldási javaslat nélkül (illetve eleve nem megfelelő javaslattal). Én úgy gondolom, hogy akinek némi várakozás miatt elmegy a kedve a szerkesztéstől, eleve nem egy kitartó ember. Saját példámból: nekem volt olyan szerkesztésem kezdő koromból, ami csak akkor lett megtekintett, amikor járőrbitet kaptam (néhány hónappal később). L Andráspankuš→ 2010. július 7., 15:20 (CEST)Válasz

Pánikra nincs ok! A lapok ellenőrzése és megtekintése nem konstans módon zajlik, hanem egy ciklikus folyamat. Néha felgyül az ellenőrizni való, de utána hamar helyreáll a rend és aztán ismét. Most éppen egy olyan időszakban vagyunk, hogy sok a tennivaló, de előbb-utóbb (rendszerint egy-két hét) ismét helyreáll a rend. Az ilyen helyzeteket rendszerint az okozza, hogy belép egy új szerkesztő és elkezd valamit tömegesen módosítani. De előfodulhat, hogy valamilyen wikiszoftveri módosítás miatt időlegesen megzavarodik a rendszer. – Istvánka posta 2010. július 7., 15:40 (CEST)Válasz

 kérdés Hol lehet megnézni, hogy pontosan mennyi szócikk vár perpillanat ellenőrzésre, és hogy mióta? – Joey üzenj nekem 2010. július 7., 15:48 (CEST)Válasz
Speciális:Ellenőrzési statisztikaHunyadym HunyadymVita 2010. július 7., 15:51 (CEST)Válasz

Fontosabb a minőség, mint a gyorsaság, szerintem. – Ary vita 2010. július 7., 15:43 (CEST)Válasz

Úgy látszik, túl jóhiszemű voltam, és kifelejtettem a motivációk közül, hogy a Wikipédiára az üzleti szféra is szeret benyomulni, hiszen ingyen tárhely, ingyen reklám, és ez a reklám hosszú időn keresztül, ingyen, tömegekhez jut el. Sokan csak emiatt regisztrálnak, és ha látják, hogy amit beírtak, az nem jelenik meg 1-2 nap múlva, vagy netán kitörli valaki, akkor továbbállnak. Szerintem ez egyáltalán nem baj.

Csak megjegyzem a miheztartás végett, hogy ma a legrégebben megtekintésre váró szócikk-szerkesztés 40 (negyven) napos. Az "az átlagos átfutási idő" 356 óra.

Pásztor Dávidnak eddig egyetlen szócikk szerkesztése a Google Calendar bővítése volt, amit az "üzleti felhasználás" szakasszal bővített, és beszúrta egy kisvállalkozás URL-jét a linkek közé. Bizonyára ez nagyon fontos infó volt neki, ami 1 napot sem várhatott. misibacsi*üzenet 2010. július 7., 20:25 (CEST)Válasz

  • Remélem misibacsi, hogy az én hozzászólásom ellen nem találsz ilyen ad hominem érvet. Általában, amikor a jelölések jó tempóban mennek, nem lépne be az automatizmus, viszont átmenetileg visszaállhatna a régi rendszer a rögtöni láthatósággal, ha éppen valami miatt a járőrök hátraléka megnőtt. Többnyire maga a cikk várhatna ugyan a változásra, nem emiatt sürgős a gyors láthatóság, hanem az alkalmi szerkesztők öröméért. Közülük kerül ki a Wikipédia utánpótlása, hogy ne fagyjon be az üzem.
Karmelaüzenőlap 2010. július 8., 10:48 (CEST)Válasz
Ha átmenetileg visszaáll, akkor visszaállhatna véglegesen is. És ki dönti el, hogy mikor van itt az ideje az átmenetiségnek? Mi az a "valami", ami miatt a járőrök hátraléka megnő? A járőrök állandóan el vannak maradva. Néha jön egy-egy akció, amikor mindenki megfeszül, (azaz ész nélkül nyomja a megtekint gombot, hogy eltűnjön a hátralék), aztán megint felszaporodnak, akkor megint jön egy akció, és így tovább. Nagyjából semmi értelme az egésznek. Nincs rá se járőr-darabszámi, se járőr-tudási kapacitás. Magyarán nincs se elég járőr, és a járőrök se értenek minden témához. Ha behoznánk az átmenetileg automatikus megtekintést, akkor meg azért panaszkodnának az új szerkesztők, hogy bezzeg a Béla szerkesztése azonnal kikerült (mert éppen beleesett az átmeneti periódusba), de az enyém meg 3 hete nincs kint, mert annyit kell várni a következő automatikus megtekintésre. Azonkívül a járőröket se motiválni semmi, hogy megtekintsenek, mert minek, ha úgyis van automatikus megtekintés? – Perfectmisside írj! 2010. július 8., 11:50 (CEST)Válasz

A "kaki", "szar", stb. jellegű vandalizmusokat eddig is kiszűrtük. Többet meg, úgy tűnik, a Megtekintve-rendszerrel se lehet, mert a cikkek nagyrészéhez a járőrök nagyrésze nem ért, ezért akár komplett bekezdések lehetnek vandalizmusok, senki nem tudja megállapítani.

Egyrészt nem szűrtűk ki, 1-2%-uk megbízhatóan átcsúszott, és aztán hónapokig ott csücsült a cikk végén a "Pisti egy fasz", mert nem lehetett biztosítani, hogy minden egyes szerkesztést megnézzen valaki (és sokkal kevesebb volt az erőforrás is, mert a sűrűbb időszakokban viszont akárhány járőr is leellenőrizte párhuzamosan ugyanazt a szerkesztést, feleslegesen dolgozva). Ez volt a jelölt változatok bevezetésének az egyik oka.

Az automatikus megtekintés elleni érvek nagyrészt jogosak, de azt is lehetne csinálni, hogy nem tekintjük meg, csak láthatóvá tesszük a (mondjuk) 12 óránál régebbi szerkesztést (laponként lehet állítani, hogy a legfrissebb vagy az utolsó ellenőrzött változat jelenjen meg annak, aki nincs bejelentkezve). Persze ennek csak akkor van értelme, ha többnyire tudjuk tartani ezt az időt.

A felmérés viszont remek ötlet, minél több visszajelzést kéne begyűjteni, mielőtt bármilyen döntést hozunk az ellenőrzés menetéről. --> Wikipédia:Jelölt lapváltozatok/felmérés. – Tgrvita 2010. július 8., 12:05 (CEST)Válasz

És mégis mi a különbség a "megtekintett" és a "láthatóvá tesszük" között, azonkívül, hogy mindkettő látható, csak másképp nevezzük őket? A megtekintésnek éppen az lenne az értelme, hogy NE legyen látható egy ellenőrizetlen szerkesztés. Ha automatice látható lesz, akkor minek ellenőrizni? Vagy kiírjuk a cikk tetejére, hogy ugyan ezt a cikket, te, kedves olvasó, azonnal láthatod, de nincs leellenőrizve? Gyakorlatilag ez volt a jelölt lapváltozatok bevezetése előtt is.– Perfectmisside írj! 2010. július 8., 12:39 (CEST)Válasz

Amint különbséget teszel a gyakori, jellemző esetek és a ritkább helyzetek között, máris rájössz a válaszra.

Karmelaüzenőlap 2010. július 8., 13:30 (CEST)Válasz

 megjegyzés Perfectmiss véleménye áll közelebb hozzám. Szerintem csak ami ellenőrizve van, az legyen látható. – Joey üzenj nekem 2010. július 8., 15:22 (CEST)Válasz

Kiadók nevezetessége

Ary felhívta a figyelmet a nevezetességi irányelvek egy hiányosságára azzal, hogy több kiadót is törlési megbeszélésre vitt.
Javasolom, hogy vegyük szemügyre a más wikipédiákon már kidolgozott sajátos kritériumokat. A németet megtaláltam, itt van: de:Wikipedia:Relevanzkriterien#Verlage.
A német a szépirodalmi és szakkönyvtáraknál figyelembe veszi, hogy milyen nevezetes szerzők szerző joggal védett könyveit adta ki, a nagyobb társadalmi csoportok számára való jelentőségét, a nevezetesebb szakvásárokon való részvételét, hogy a könyveit a szakkönyvtárak állományában meg lehet-e találni. Külön tárgyalja a játékok kiadóit, az újságokét és a színházi kiadókat. Az egyetlen párthoz tartozó kiadókat és az egyszerzős kiadókat az illető párt illetve szerző cikkében tárgyaltatja.
Más nyelvek? További javaslatok?
Karmelaüzenőlap 2010. július 8., 14:23 (CEST)Válasz

Pontosan ezeket a szempontokat próbáltam Aryval megértetni az egyes törlési javaslatainak a lapjain. De ehhez nem azt kell kutatni, hogy írt-e a Kiskegyed másfél sort az illető kiadóról, hanem igenis háttérkutatást kell végezni törlésre javaslás előtt. – Pagonyfoxhole 2010. július 8., 14:43 (CEST)Válasz

Szerintem nem az alapszabályokat kellene folyton a saját szájunk íze szerint alakítgatni, és rágógumiszabályt csinálni belőle, hanem be kellene tartani az alapelveket. Márpedig a cikk tárgyának nem-triviális feldolgozottsága másodlagos források által, minden egyes Wikin alapszabály. Akár könyvkiadóról van szó, akár nem. 71-ből 7 magyar könyvkiadó szócikke nem teljesíti ezt a feltételt. Nem hinném, hogy miattuk módosítani kellene a szabályt, csak be kéne tartatni. – Ary vita 2010. július 8., 14:38 (CEST)Válasz

Szerintem meg nem a szabályok valaha szintén wikiszerkesztők által jól-rosszul megfogalmazott betűjét kéne értelem nélkül szajkózni, hanem a mögöttes szándékot figyelembe véve precizírozni, valahányszor speciális területen kiegészítésre szorul. A WP:NEV célja elsősorban nyilván az, hogy ne kerüljenek a Wikipédiában olyan témák, amiket nem tudunk karbantartani. Itt például a helyzet az, akár szereti ezt Ary, akár nem, hogy a kiadók működését elsősorban az általuk kiadott kiadványok minősítik. Arról nem is beszélve, hogy forrás nem egyenlő az elektronikusan fellelhető forrásokkal. Ott vannak például a szakmai kiadványok, a szaktestületek tagsága és sok más egyéb szempont is. Bennóiroda 2010. július 8., 14:55 (CEST)Válasz

Azt hogy érted, hogy ne kerüljenek a Wikipédiában olyan témák, amiket nem tudunk karbantartani? Ha én egy speckó témát szerkesztek, amit rajtam kívül más nem, és én meghalok, akkor törölve lesz a cikk, mert nem lesz, aki karbantartja? Az számít, hogy enciklopédikus-e egy tartalom, vagy az, hogy van-e, aki karbantartja? – Perfectmisside írj! 2010. július 8., 15:13 (CEST)Válasz

A WP:NEV célja egyáltalán nem a karbantarthatóság, kedves Bennó, hanem annak megkövetelése, hogy egy adott téma megfelelően alá legyen támasztva független, megbízható forrásokkal, és ne itt reklámozza mindenki a saját agymenéseit, vagy vállalkozásait, bármilyen témáról lett légyen is szó. – Ary vita 2010. július 8., 15:25 (CEST)Válasz

Az általam ismert wikipédiákon, a magyaron is, az alapszabályt csak akkor vetik be, ha az adott témának nincs testre szabott saját kritériumrendszere, ami alkalmazkodna a téma sajátosságaihoz.
Karmelaüzenőlap 2010. július 8., 14:50 (CEST)Válasz

A véleményem az, amit az Atlantisz törlésijére írtam. Abszurd egy ennyire komoly és jelentős kiadót - pusztán az irányelvek lapján (illetve, elnézést, talán mert a jelölő nem ismeri) - a kukába küldeni. És valszeg uez a helyzet a többi kiadóval is. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. július 8., 15:15 (CEST)Válasz

Ne személyeskedjünk (még zárójelben sem). Itt az irányelvről és annak betartásáról, vagy megváltoztatásáról van szó. – Ary vita 2010. július 8., 15:22 (CEST)Válasz
Ok, igazad van, elnézésedet kérem, nem akartalak megsérteni. Ám itt mégis vmi olyanról van szó, hogy többünk "elsőkézből" ismeri ezen kiadókat (=kiadványaikat) és azt állítja, akármilyen irányelvek és források nélkül is - ab ovo - nevezetesek. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. július 8., 15:28 (CEST)Válasz
Ezt kellene megérteni, hogy nincs olyan, hogy ab ovo nevezetes, bizonyítékok nélkül. Pláne egy könyvkiadó. Hogy mi számít megfelelő bizonyítéknak, azon már lehet vitázni. A törlési megbeszéléseket a jelenlegi szabályok szerint okkal és joggal kezdeményeztem. Ráadásul a Wikipédia egyik legalapvetőbb követelményére hivatkozva, ami ennek az enciklopédiának a lényegi része. Miszerint nem a szerkesztőknek kell azt gondolniuk, hogy valami nevezetes, hanem egy független, másodlagos forrásnak. Azt hiszem, ez végtelenül egyértelmű és egyszerű kiindulási alap. Nem lehet mögé kerülni. – Ary vita 2010. július 8., 15:40 (CEST)Válasz

Amíg a pl. itt [5] található eredmények triviálisnak számíthatnak egy könyvkiadó megítélésében, addig én nem veszek részt az ilyen jellegű törlési megbeszéléseken. Ha Cassirer, Buber stb. műveinek magyar gondozója nem való a wikibe, de X. Y. pornószínésznő igen, akkor azt is meg kell gondolnia az embernek, hogy érdemes-e részt vennie a wiki fáradságos, időrabló szerkesztésében. – Pagonyfoxhole 2010. július 8., 16:10 (CEST)Válasz

 megjegyzés Úgy tűnik, hogy azokról a kiadókról, amik tényleg nevezetesek, mégiscsak elő lehet keríteni az irányelveknek megfelelő másodlagos, független forrásokat! Lásd: ezek előkerülte után Ary visszavonta 2 kiadó esetén is a törlésre jelölést, a cikkek megmaradtak. Mindenki happy! :-)

Szó sincs róla, hogy mindenki happy volna. A forrásokat gyerekjáték volt előkeresni, ezért a törlésre jelölések utólag meggondolatlannak, felelőtlennek tűnnek. Amik pedig menet közben érvek gyanánt elhangzottak, azok egyenesen elkeserítőek. Éljenek a pornószínésznők, le a nagy filozófusok kiadóival! – Pagonyfoxhole 2010. július 8., 17:10 (CEST)Válasz

Annyira talán mégsem volt gyerekjáték. Az első száznéhány találat mind a kiadók saját lapjai és mindenféle online könyvesboltok linkjei, vagy egyéb triviális említések, amit egy idő után megun bogarászni az ember. Ezekben az esetekben is ez történt. – Ary vita 2010. július 8., 17:28 (CEST)Válasz
(Szerkesztési ütközés után) Nem kell sokáig lapozni, hogy eljuss a forráshoz: a Napvilág honlapján ott egy rakás link. A további dohogás elmarad, annyit ütköztem itt közben. Vigyor Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2010. július 8., 17:39 (CEST)Válasz

Vungaduval kb. egyidőben, elsőként fejeztem ki értetlenségemet a törlési sorozattal kapcsolatban. Kicsit szkeptikus is voltam, mert úgy látom, hogy viszonylag szélsőségesen antidelecionista vagyok, sokszor maradok egyedül a véleményemmel. Most azonban úgy látom, hogy a közösség számos, köztük sok tekintélyes tagja úgyanúgy gondolkodik: józan ésszel nyilvánvaló, hogy a jelölt kiadók nevezetesek. Lehet hogy a cikkekben nem voltak források, de lehet, lehetett találni őket. Végigolvasva a hozzászólásokat Ary dogmatikus álláspontja áll szemben kb. mindenki máséval. Én úgy látom, hogy nagyon értelmes dolog ebből nem fog kisülni, más szóval: nem látom a vitát termékenynek, vagy még máshogyabban: vihar a biliben. Ary helyében pedig egy kicsit gondolkoznék: ha ennyien mondják, ennyiféleképpen (a kedvestől a morcosig), talán van valami igazság abban, amit mondanak. Ennek belátására utaló jelet nem láttam (a törlési jelölés visszavonása nem az, mert egy feltétel teljesülése miatt tette). Egyébként egy dolgot csinál Ary rosszul (következetesen): a nincs forrást keveri össze a nevezetesség hiányával. Ha nem talál (online) forrást, vagy elvész a sok saját lap, tudakozó etc. tengerében, törlésre tesz.– B.andinsky Ceterum censeo 2010. július 8., 17:31 (CEST)Válasz

Ary! A Wikipédiának olyan szabálya is van, hogy ne demonstrálj, érdekes módon a WP:ZAVAR link visz rá. Régebbi címe ugyanis Ne kelts zavart demonstrációkkal volt, csak valaki lerövidítette. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2010. július 8., 19:21 (CEST)Válasz

Nem szoktam demonstrálni, ez sem az volt. – Ary vita 2010. július 8., 20:19 (CEST)Válasz

Ideje volna nekifogni a WP:NEV szakirányú kiegészítésének, akár a fenti vita tanulságait összefoglalva is. Arynak: nincs automatikus nevezetesség, de, van, ezt ugyanis mi állapítjuk meg. Ideje volna felfogni, hogy a nevezetesség nem egy egyetemes igazság, amit a Wikipédia istene nyilatkoztatott ki a benne hívőknek, hanem egy alkalmatosnak látszó segédeszköz. És nem purista szekta vagyunk, aki nagyítóval vizsgálja mások erkölcsi jogát egy enciklopédiába való bekerülésre, hanem igyekszünk egy praktikus zsinórmértéket kialakítani, ami segít elválasztani a hasznos tartalmat a nem hasznostól. Ehhez van egy általános ökölszabályunk, ami jól-rosszul érvényesíthető (online források hiánya esetén inkább rosszul), és amit a speciális területek kívánalmainak megfelelően kell értelmezni, tágítani, szükíteni, specializálni. Bennóiroda 2010. július 8., 19:35 (CEST)Válasz

  • Senki nem mondta, hogy valami felsőbb hatalom hozta létre a nevezetességi irányelvet, hacsak a Wikipédia kitalálóit, Jimmy Walest és Larry Sangert, nem tartod annak. De ez egy fontos alapelv, ami segít szelektálni. Én meg aztán pláne nem hiszek ilyen marhaságokban, hogy valaki, vagy valami felette állna az egyénnek, a szabad akaratnak. Viszont a közösen lefektetett szabályokat illik betartani. Egyébként itt van egy lista a hiányzó nevezetességekről (Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#Mi készül éppen, és mire van még szükség?). Nem az általános szabályt kell bántani, azzal semmi gond, csak be kell tartani. – Ary vita 2010. július 8., 20:19 (CEST)Válasz

Nem megbízható források allap

A Starity kapcsán zajló szavazás miatt merült fel bennem, hogy létrehozhatnánk egy allapot a Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak? oldalhoz, amelyen gyűjtenénk a közösség által nem megbízhatónak ítélt forrásokat. Azokra gondolok, amelyekről vita alakult ki, és a közösség a végén úgy döntött, hogy az adott forrás nem megbízható. Az oldalt nem lehetne csak úgy szerkeszteni, hogy XY szerkesztő beírja, amit ő nem megbízhatónak gondol (mert ez szubjektív), hanem csak olyanok kerülnének ide, amiről valahol közösségi vita folyt és döntés született. Azért lenne jó ezeket jegyezni valahová, hogy nyoma maradjon, ha egy új szerkesztő ilyen forrást használ, ne kelljen laptörikben kutakodni, hanem csak be lehet linkelni az allapot neki és kész. Az oldalon táblázatos formában szerepelne a forrás neve/címe és az oldid-s link a döntés lapjához. Biztosan lesz még a Starity-n kívül más oldal is, ami felkerülne rá (esetleg volt is már rá példa csak ki emlékszik rá?). Esetleg lehetne a források kocsmafal allapja is, linkelve a fejlécből. Hm? – Timish sablongyár üzenőfal 2010. július 9., 10:06 (CEST)Válasz

A bölény vakVigyorBölény vita 2010. július 9., 10:29 (CEST)Válasz

 kérdés Az utóbbi időben számolatlanul jelennek meg a kifejezetten tudománytalan, elnagyolt, szóval megbízhatatlan nyomtatott anyagok is. A javaslat kiterjedne ezek forrásként való megjelölése esetre is?  … szalax vita 2010. július 9., 11:34 (CEST)Válasz

Amennyiben a közösség dönt róla, persze. Könyvekről nehezebb dönteni, mert nincs mindnekinek hozzáférése ezekhez, hogy megnézze. Na meg szaktudása.... Míg egy weblapról azért könnyebb eldönteni a dolgot.– Timish sablongyár üzenőfal 2010. július 9., 11:37 (CEST)Válasz

Egyértelműsítő lapok genezise

Az utóbbi időben több támadás érte azt a paradigmát, amelynek mentén a gyakorlatban kikristályosodni látszó módon egyértelműsítő lapokat hozunk létre. Az indok – itt és most elnagyoltan – minden esetben az elvi háttér, azaz a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok betűje volt, amely kimondottan csak azonos alakú címszavak esetén rendeli el egyértelműsítő lapok létrehozását.

A további bonyodalmak megelőzésére javasolnám, hogy az irányelvbe vegyük be, hogy egyértelműsítő lap előállhat olyan esetben is, amikor egy átirányításnak szánt címszó (név, köznév, névelem, bármi) több szócikkre is mutathat. Ilyenkor az eredetileg átirányításnak szánt helyen valójában egy egyértelműsítő lapot hozunk létre.

Az egyértelműsítő lap elkészítéséhez vezető kérdések sora a következő:

1) Indokolt-e átirányítást létrehoznom ABC-ről DEF-re?.
2) ABC lehet-e DEF mellett GHI és JKL átirányítása is?
3) Ha igen, ABC átirányítás ABC (egyértelműsítő lap)-ra, ahol DEF, GHI és JKL egyaránt felsoroltatnak.

A lenti dobozokban két példával igyekszem érzékeltetni a mechanizmust. Mindkét példa a közelmúltból való és konkrét, de természetesen az elv – nemcsak településekről vagy személynevekről lehet itt szó – bármely esetben ugyanaz, mint ami fent.

A tisztességhez hozzátartozik, hogy megjegyezzem: csak felvetettem ezt az egészet, aztán hogy akartok-e ebből betűt csinálni, az a T. Házon múlik, szavazások és egyebek levezényléséhez nem sok ándungom van. Pasztilla 2010. július 10., 22:53 (CEST)Válasz

Továbbá kiegészíteném a verdiktet azzal, hogy nemcsak az írott, hanem az ejtésbeli azonosalakúság is fontos szempont lehet az egyértelműsítő lapok létrehozásánál. A családnevek írásmódjában például akár egy személyre nézve is tapasztalható ingadozás, egyik forrás így hozza, a másik úgy, nem elvárható az olvasótól, hogy kapásból tudja, az általa keresett [pálfi] Pálfi, Pálffy avagy Pállfi. Ebből kiindulva ésszerűnek látnám, ha a Kovács Antal~Kovách Antal~Kováts Antal elvtársak egy egyértelműsítő lapon férnének meg. Pasztilla 2010. július 11., 10:37 (CEST)Válasz
Támogatja
  1.  támogatom a WP:EGYÉRT fentiek szerinti átalakítását illetve kiegészítését. – Hkoala 2010. július 11., 11:53 (CEST)Válasz
  2.  támogatom, egyértelműen. Bennóiroda 2010. július 11., 12:16 (CEST)Válasz
  3.  támogatom a javaslatot. Cassandro Ħelyi vita 2010. július 11., 12:21 (CEST)Válasz
  4.  támogatom, esetleg azzal a – törlési viták során felmerült – kiegészítéssel, hogy ahol személy-, földrajzi és egyéb nevekből is sokaság van, ott az áttekinthetőség érdekében a vezetékneveket külön listán vezessük, és a listára hivatkozzon az egyértelműsítő. (Lásd például a Somogyi egyértelműsítőt, amely jelen formájában ijesztő, de rendezve is enyhén zsúfolt lenne.) Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2010. július 11., 12:34 (CEST)Válasz
  5.  támogatom VC-süzenet 2010. július 11., 12:45 (CEST)Válasz
  6.  támogatomBurumbátor Speakers’ Corner 2010. július 11., 13:14 (CEST)Válasz
  7.  támogatom L Andráspankuš→ 2010. július 11., 13:54 (CEST)Válasz
Hű a mindenit, hol az ellentábor? Nincs komfortérzetem ettől a nagy egyetértéstől. És ha mégis tényleg egyetértünk, akkor mi lesz? Pasztilla 2010. július 13., 14:14 (CEST)Válasz
Ebben az esetben pontosítom a fenti hozzászólást: voltaképpen ellenzem a javaslatot, csak látszólag támogatom és értek vele egyet. Vigyor Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2010. július 13., 14:18 (CEST)Válasz
Ha ilyen nagy lesz az egyetértés, akkor esetleg irányelvmódosításra is sor kerülhet, és akkor nem lenne teli a törlési javaslatok oldala egyértelműsítőkkel. (Mellesleg megint van friss.) L Andráspankuš→ 2010. július 13., 14:24 (CEST)Válasz
Amennyiben mindenáron ellentáborral akarsz találkozni, kínálkozik egy lehetőség: indulj el a következő országgyűlési, EP- vagy önkormányzati választáson. Gonosz Cassandro Ħelyi vita 2010. július 13., 14:28 (CEST) Válasz
Nagyban kezdeném inkább, felkent regionális tirannus szeretnék lenni. Pasztilla 2010. július 13., 14:35 (CEST) Válasz
Még szerencse, hogy nem rögtön tyrannosaurus... az sokkal ijesztőbb :-)Hkoala 2010. július 13., 14:44 (CEST)Válasz
Én nem támogatom, de úgyse izgat senkit. Majd rájöttök, hogy nem jó ez, amikor az egyértelműsítő lapok kilométer hosszú, kibogozhatatlan listák lesznek tele minden minimális szinten kapcsolódó szócikkel. – Ary vita 2010. július 13., 14:54 (CEST)Válasz
Ne haragudj, de ilyen alapon mitől jobb a lista? Lista lehet hosszú, egyértelműsítő lap nem? Vagy listák se legyenek egyáltalán? Pasztilla 2010. július 13., 16:45 (CEST)Válasz
Ellenzi
  1.  ellenzem Az egyértelműsítő lap maradjon egyértelműsítő lap (értsd: homonímák közötti egyértelműsítés). Erre a családnév mizériára találjatok ki valami más elnevezést, és külön lapon oldjátok meg! – Ary vita 2010. július 13., 14:54 (CEST)Válasz
     megjegyzésÉn értem a családneves ellenérzéseidet, de az egész felvetés lényege az, hogy nem tematikailag közelíti meg a kérdést, azaz nem konkrétan családnevekről, településnevekről, miegymásról beszélünk, hanem arról, hogy ha több szócikkre is mutathatna ugyanaz az átirányítás, azaz homonim átirányításaid vannak, azt szintén egyértelműsítő lapon oldod meg. Lásd a Miske-ügyiratot. Pasztilla 2010. július 13., 16:45 (CEST)Válasz
    Nem értem pontosan, mit akarsz ezzel. Miske és Pusztamiske nem homoním (nem azonos alakú szavak). Miske és Miske a homoním. ha egyik egy települést jelent, a másik meg egy nyalókát, akkor lesz két cikked Miske (település) és Miske (nyalóka), és mindkettő felkerül a Miske (egyértelműsítő lap)-ra, amire a simán csak Miske nevű szócikkból van átirányítás. Kivéve, ha a nyalókát a településről nevezték el, és az a szó elsődleges jelentése, mert akkor nem kell külön Miske (település), hanem felteszel egy {{egyért2}}(?) sablont az elsődleges jelentést feldolgozó szócikkre, hogy "további jelentéseit lásd az egyértelműsítő lapon", és link. Az azonos családnevű emberek (nem a teljesen azonos nevűek, mert az megint csak homoníma) listázása teljesen más tészta, ezért nem támogatom, hogy a homonímák egyértelműsítésére szolgáló lapokat erre használjuk. Ennyi. Hogy a Miske-ügyiratot, hogy lehet értelmesen megoldani azt nem tudom, de nem az egyértelműsítő lappal, abban biztos vagyok. Hacsak úgy nem, hogy ilyen sorok szerepelnek benne: "Miske, 18. századi magyar település, ma [[Oberzwancigburg]]". – Ary vita 2010. július 13., 16:59 (CEST)Válasz
    Persze, a megoldást lehet cizellálni. Ne haragudj, de az az érzésem a nyalókás példád alapján, hogy nem olvastad el figyelmesen a dolgot. Épp azt mondom, hogy Miske, Miske és Miske homonim, ha már nagyon ragaszkodni akarunk ehhez a terminushoz. Az egyik Miskét ma is így hívják, a másik kettő pedig egy ma máshogy nevezett település történeti elnevezése, azaz illik átirányítást létrehoznunk róla a mai nevén szereplő település szócikkére. De nem tudunk egy alakról többszörös átirányítást készíteni, ezért jön a képbe az egyértelműsítő lap, egészen egyszerűen én képtelen vagyok más megoldást látni, hacsak le nem mondunk az átirányítás intézményéről, ami nem lenne annyira olvasóbarát lépés. Pasztilla 2010. július 13., 17:14 (CEST)Válasz
  2.  ellenzem :Miután úsztok a boldogságban, hogy tökéletes egyetértés van abban, hogy családnevek ne lehessenek önmagukban egyértelműsítők, én már alig merek véleményt nyilvánítani, nehogy én bontsam meg a Családnevek Egyértelműsítése Elleni Hazafias Népfront közel 100 %-os egységét.--Linkoman vita 2010. július 13., 14:58 (CEST)Válasz
     megjegyzés Linkoman: szerintem félreértés történt. A Kossuth-ügyirat című szakasz éppen a családnevek egyértelműsítése mellett teszi le a voksát. (Ha nem így lenne, akkor Ary a másik oldalon szavazott volna :-).) L Andráspankuš→ 2010. július 13., 15:55 (CEST)Válasz
    Én se értem, hogy hogyan kerültünk hirtelen egy platformra. :-)Ary vita 2010. július 13., 16:23 (CEST)Válasz
 megjegyzés- Sajnálom, hogy felületes voltam. A tévedésemért elnézést kérek mindazoktól, akiket ezzel megzavartam. Pasztilla személyeskedését pedig áttetem az ő vitalapjára, mert a vadnyugaton csak két kolt szól, a többieknek meg nem túl érdekes a műsor. -- Linkoman vita 2010. július 13., 17:48 (CEST)Válasz

Javaslat a POV és NPOV magyarítására

Íme két enwikis maradvány a(z h)őskorból. :) Illene magyarítani, mert: elsőre nem érthető, másodikra sem igazán, a "point of view" simán "véleményt, álláspontot" jelent, nem fedi az "elfogult / nem elfogult" terminusokat, amikre végtére is használjuk őket. Javaslatokat kérek! – eLVe kedvesS(z)avak 2010. július 13., 15:36 (CEST)Válasz

Én javaslok két választási lehetőséget, amit természetesen bárki javíthat vagy törölhet, valami jobb javaslata mellett. Az első kettőt én inkább szubjektív kategóriáknak érzem, míg a második kettőt inkább objektívnek. Vélemények? – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. július 13., 15:46 (CEST)Válasz

Az NPOV meg a Neutral Point of View rövidítése, de nem teljesen értem a javaslat célját. Ez most mire is kell? Sablon átirányítások léteznek ilyen néven, meg a WP:POV és WP:NPOV (mindkettő ugyanarra az útmutatóra átirányítva). Az {{pov}} és az {{npov}} sablonok pedig mind a {{nem semleges}}(?) sablonra mutatnak, ami ugyebár az SN-sablon (semleges nézőpont). Ha ezt akarjátok lecserélni, és egyértelműsíteni, hogy mit takar, akkor támogatom az elfogult kifejezés használatát helyettük. Egyébként az érem másik oldalát, hogy valami nem elfogult, tehát "tök jó ez a cikk, mert semleges" sehol nem használjuk, szerintem. – Ary vita 2010. július 13., 16:21 (CEST)Válasz

Persze, hiszen azt sem használjuk, hogy "van forrás" vagy "jó a helyesírása". :-) - RepliCarter Wormhole 2010. július 13., 16:32 (CEST)Válasz

Gyakorlatilag ez a két kifejezés/rövidítés, amit még nem magyarítottunk. Megfelelően. – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. július 13., 16:24 (CEST)Válasz

A javaslat célja: Hogy magyarul legyen. Véleményem szerint ez egy szükségtelen "anglicizmus"(? mer még csak az se), és egy roppant idegesítő rövidítés. Ha egy új, vagy fiatalabb szerkesztő szembekerül vele a vitalapokon, sztem 10-ből 9 nem érti, mivel senki nem linkeli, hogy mit jelent. És a jelentése sem fedi azt, amire használjuk. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. július 13., 17:03 (CEST)Válasz

Ary, nem a sablon, hanem a kifejezés magyarításáról van szó. A vitalapokon, kocsmafalon, törlési megbeszéléseken gyakran fordul elő, és tényleg nem érthető mindenki számára. A POV-fork (az irányelvben POV-villáknak fordítva) pedig még rosszabb. – Hkoala 2010. július 13., 17:11 (CEST)Válasz

elfogult/nem elfogult

Rövidítésben: ELF / NELF. Én ezt támogatnám. Könnyű, megjegyezhető, oldott, magyaros. :) – eLVe kedvesS(z)avak 2010. július 13., 16:03 (CEST)Válasz

 támogatomÉn is. Megjegyezhető, egyértelmű. - RepliCarter Wormhole 2010. július 13., 16:32 (CEST)Válasz

 támogatom Fontos, hogy jól rövidíthető és és a rövidítés könnyen megjegyezhető legyen. – Hkoala 2010. július 13., 17:11 (CEST)Válasz

 megjegyzés Biztos a meleg teszi meg a munkahelyi stressz, de másodpercekig báván néztem, hogy germán istenek neve mitől megjegyezhetőbb, mint a POV meg a NPOV, mire beazonosítottam a mögöttes fogalmakat (ELFogult). Támogatandó a magyarítás, személyesen csak azt sajnálom, hogy alig pár hónappal ezelőtt sikerült megtanulnom, mi az a POV/NPOV, és most már süthetem a tudományomat. Pasztilla 2010. július 13., 17:26 (CEST)Válasz

egyoldalú/kiegyensúlyozott

  1. Pontosabb, szabatosabb és jobban kifejezi, hogy mi is a célja egy wikicikknek. Cassandro Ħelyi vita 2010. július 13., 16:36 (CEST)Válasz

Szerintem a kiegyensúlyozott szó további magyarázat nélkül egyáltalán nem fejezi ki, hogy mit jelent egy szócikkben. Kiegyensúlyozott lehet a fejezetek egymáshoz képesti mennyisége is akár. De az elfogult és nem elfogult magyarázat nélkül is egyértelmű. - RepliCarter Wormhole 2010. július 13., 16:55 (CEST)Válasz

POV/NPOV

  1. Ami megszokott, nem kell átírni. – Bence Megbeszélés 2010. július 13., 18:13 (CEST)Válasz