„Habsburg Mária Krisztierna” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: es:María Cristierna de Habsburgo
35. sor: 35. sor:


[[de:Maria Christina von Österreich (1574–1621)]]
[[de:Maria Christina von Österreich (1574–1621)]]
[[es:María Cristierna de Habsburgo]]
[[it:Maria Cristina d'Asburgo]]
[[it:Maria Cristina d'Asburgo]]
[[ja:マリア・クリスティーナ・フォン・エスターライヒ (1574-1621)]]
[[ja:マリア・クリスティーナ・フォン・エスターライヒ (1574-1621)]]

A lap 2010. július 11., 23:23-kori változata

Mária Krisztierna osztrák főhercegnő

Mária Krisztierna (németül Maria Christina von Österreich-Steiermark) (Graz, 1574. november 10.Hall, Tirol, 1621. április 6.) Habsburg főhercegnő, II. Ferdinánd húga, 1595-től Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem felesége.

Származása, testvérei

1574. november 10-én Grazban született Károly Habsburg főherceg (1540-1590) és Mária bajor hercegnő (1551–1608) leányaként. Testvérei között voltak:

Házassága

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1595-ben nagybátyja, Bocskai István tanácsára szakított a Török Portával, és szövetséget kötött a Habsburgokkal. Ugyanebben az évben Bocskai vezetésével erdélyi küldöttség érkezett II. Rudolf német-római császár prágai udvarába a szövetség megkötésére. A szerződésben a felek kölcsönösen megígérték egymásnak, hogy nem kötnek békét a törökkel a másik tudta nélkül, valamint hadianyaggal és katonákkal segítik egymást. Ezenkívül I. Rudolf elismerte Báthory Zsigmond hatalmát, és ezt bizonyítandó ajánlotta fel neki a 21 esztendős Mária Krisztierna főhercegnő kezét. A házasságot 1595. augusztus 6-án Gyulafehérvárott kötötték meg, a főhercegnő Erdélybe költözött.

Erdély trónján

Báthory Zsigmond és Mária Krisztierna házassága szerencsétlen volt.

„Az ország-világra szóló eljegyzésre Somlyóra (ma Szilágysomlyó) gyűlt Erdély akkori egész úri világa, itt forgolódott a fejedelmi udvartartás is. Ám a férfiasságát bizonyítani semmiképpen nem tudó fejedelem rövidesen őrjöngve hagyja el a nászházat, hogy szerencsétlen feleségéhez többé még közeledni se merészeljen. A hercegnő életének menete a lehető legszerencsétlenebbül folytatódott: a fejedelem Kővárba záratja,ahol szinte rabként tartják fogva, majd a nagy külföldi és családi benhatásra kijut egy klastromba, ahol apácaként fejezi be életét.”[1]

Báthory szabadulni akart Mária Krisztiernától, ezért 1597-ben Kővárba száműzte. Amikor a fejedelem lemondott a trónról, a rendek felszólítására 1598. április 18-án felesége átvette az uralmat a fejedelemségben, a valóságban azonban I. Rudolf biztosai kormányoztak helyette. 1598. augusztus 20-án Báthory visszavette trónját, feleségével kibékült, de aztán ismét Kővárba internáltatta, majd a trónról másodszor is lemondott.

Visszatérés Ausztriába

1599. áprilisban Mária Krisztierna visszatért Ausztriába. 1599. augusztus 17-én VIII. Kelemen pápa felbontotta házasságát. 1607-ben a halli jezsuita kolostorba lépett, s annak főnökasszonyaként halt meg 1621. április 6-án.

Források

  1. Tóth Miklós: Szilágysomlyó