„Kiskutas” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Kisfaludi Strobl Zsigmond kötőjel nélkül és rövid o-val |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
Kiskutas dombokon fekszik, kettészeli egy dús füvű rét a Szentmárton patakkal, elválasztva a község másik részétől, a Kálócfa nevű, ma már a lakosság számában és gazdagságában is örvendetesen fejlődő falurésztől. A falu magva is egy észak-dél irányú dombon alakult ki az északi erdőségek szélvédelme alatt. Ettől nyugatra egy másik domb van, ahol a szőlőművelés hagyományos szőlőhegy rendszere nagyon régi eredetű. A község különös értéke a tiszta levegő, a csend, a tiszta vizű patak, a kutak, források kristálytiszta hideg vize. Igazi pihenésre, gyermekek egészséges nevelésére, a természet megismerésére, csatangolásokra, kirándulásokra, az öregkor békés eltöltésére alkalmas hely. A falu része annak a mérhetetlenül gazdag természettől örökölt táji szépségnek, mely az igazi Göcsej girbe-gurba dombjaitól ugyan elüt, annak egy megszelídültebb, a vasi Kemeneshát tájegységbe átmenő részének tekinthető. Dombhátak, enyhe hajlatos lankák veszik körül a falut. Északról hatalmas erdők, azontúl Andrásfa, Telekes községek, egyúttal Vas megye déli szélének vonala határolja. Telekesen élt 1540 táján Thelekesi Imre, a ma is fenálló falu hatalmaskodó névadó földesura. Északkeletre, alig egy kilométerre Nagykutas a szomszéd falu. Itt született és nevelkedett Galabárdi Zoltán író (1928-1995), dr. Takács Imre egyetemi tanár (1926-2001), a budapesti ELTE Jogtudományi Kar Alkotmánytudományi Tanszékének professzora. A két község történelme évszázadokon át összefonódott, mondhatnánk egy tőről fakadt. Kutas volt mindkettő neve. A név a török eredetű kút szavunk képzős származéka. Kezdetben még az urai is azonosak voltak. Gazdaságilag 1990. évig, közigazgatásilag még most is összefügg. |
Kiskutas dombokon fekszik, kettészeli egy dús füvű rét a Szentmárton patakkal, elválasztva a község másik részétől, a Kálócfa nevű, ma már a lakosság számában és gazdagságában is örvendetesen fejlődő falurésztől. A falu magva is egy észak-dél irányú dombon alakult ki az északi erdőségek szélvédelme alatt. Ettől nyugatra egy másik domb van, ahol a szőlőművelés hagyományos szőlőhegy rendszere nagyon régi eredetű. A község különös értéke a tiszta levegő, a csend, a tiszta vizű patak, a kutak, források kristálytiszta hideg vize. Igazi pihenésre, gyermekek egészséges nevelésére, a természet megismerésére, csatangolásokra, kirándulásokra, az öregkor békés eltöltésére alkalmas hely. A falu része annak a mérhetetlenül gazdag természettől örökölt táji szépségnek, mely az igazi Göcsej girbe-gurba dombjaitól ugyan elüt, annak egy megszelídültebb, a vasi Kemeneshát tájegységbe átmenő részének tekinthető. Dombhátak, enyhe hajlatos lankák veszik körül a falut. Északról hatalmas erdők, azontúl Andrásfa, Telekes községek, egyúttal Vas megye déli szélének vonala határolja. Telekesen élt 1540 táján Thelekesi Imre, a ma is fenálló falu hatalmaskodó névadó földesura. Északkeletre, alig egy kilométerre Nagykutas a szomszéd falu. Itt született és nevelkedett Galabárdi Zoltán író (1928-1995), dr. Takács Imre egyetemi tanár (1926-2001), a budapesti ELTE Jogtudományi Kar Alkotmánytudományi Tanszékének professzora. A két község történelme évszázadokon át összefonódott, mondhatnánk egy tőről fakadt. Kutas volt mindkettő neve. A név a török eredetű kút szavunk képzős származéka. Kezdetben még az urai is azonosak voltak. Gazdaságilag 1990. évig, közigazgatásilag még most is összefügg. |
||
Nagykutason túl található Egervár község, melynek vára már a 13. században létezett. Urai a nagyhatalmú János nádor, Miklós bán, egervári László nagyműveltségű főúr, a Kanizsaiak, Nádasdyak, Széchényiek. Utolsó ura dr. Solymosy László neves természettudós, ornitológus. A várkastélyban lévő mintegy 800 példányt számláló madárgyűjteménye, madártojás-, csiga-, kagyló-, és rovargyűjteménye, mintegy 20 000 mikroszkopikus metszete, teljes tudományos irattára 1945-ben megsemmisült. |
Nagykutason túl található Egervár község, melynek vára már a 13. században létezett. Urai a nagyhatalmú János nádor, Miklós bán, egervári László nagyműveltségű főúr, a Kanizsaiak, Nádasdyak, Széchényiek. Utolsó ura dr. Solymosy László neves természettudós, ornitológus. A várkastélyban lévő mintegy 800 példányt számláló madárgyűjteménye, madártojás-, csiga-, kagyló-, és rovargyűjteménye, mintegy 20 000 mikroszkopikus metszete, teljes tudományos irattára 1945-ben megsemmisült. |
||
Keletre van Kispáli és Nagypáli község. Az utóbbi faluban töltötte gyermekkorát Kisfaludi |
Keletre van Kispáli és Nagypáli község. Az utóbbi faluban töltötte gyermekkorát [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] (1884-1975) neves szobrászművész. Nyugatra helyezkedik el Zalaboldogfa, attól délre Bagod község. Délre van a falutó Andráshida, ehhez tartozik Gébárt település. Ma mindkettő Zalaegerszeg része. Zalaegerszeg, Zala megye székhelye, erőteljesen fejlődőd középváros. Centruma, a nagytemplom körüli városmag, Kiskutastól 8 kilométerre van, a város határa azonban csatlakozik a mi községhatárunk déli széléhez. |
||
==Polgármestere== |
==Polgármestere== |
||
A lap 2010. július 11., 12:36-kori változata
| Kiskutas | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Kistérség | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Halász Gábor | ||
| Irányítószám | 8911 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 189 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 40,08 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 16° 47′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 16° 47′ 49″ | |||
 Kiskutas
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Kiskutas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskutas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kiskutas község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Fekvése
Zalaegerszegtől 8 km-re északnyugatra helyezkedik el. Kiskutas dombokon fekszik, kettészeli egy dús füvű rét a Szentmárton patakkal, elválasztva a község másik részétől, a Kálócfa nevű, ma már a lakosság számában és gazdagságában is örvendetesen fejlődő falurésztől. A falu magva is egy észak-dél irányú dombon alakult ki az északi erdőségek szélvédelme alatt. Ettől nyugatra egy másik domb van, ahol a szőlőművelés hagyományos szőlőhegy rendszere nagyon régi eredetű. A község különös értéke a tiszta levegő, a csend, a tiszta vizű patak, a kutak, források kristálytiszta hideg vize. Igazi pihenésre, gyermekek egészséges nevelésére, a természet megismerésére, csatangolásokra, kirándulásokra, az öregkor békés eltöltésére alkalmas hely. A falu része annak a mérhetetlenül gazdag természettől örökölt táji szépségnek, mely az igazi Göcsej girbe-gurba dombjaitól ugyan elüt, annak egy megszelídültebb, a vasi Kemeneshát tájegységbe átmenő részének tekinthető. Dombhátak, enyhe hajlatos lankák veszik körül a falut. Északról hatalmas erdők, azontúl Andrásfa, Telekes községek, egyúttal Vas megye déli szélének vonala határolja. Telekesen élt 1540 táján Thelekesi Imre, a ma is fenálló falu hatalmaskodó névadó földesura. Északkeletre, alig egy kilométerre Nagykutas a szomszéd falu. Itt született és nevelkedett Galabárdi Zoltán író (1928-1995), dr. Takács Imre egyetemi tanár (1926-2001), a budapesti ELTE Jogtudományi Kar Alkotmánytudományi Tanszékének professzora. A két község történelme évszázadokon át összefonódott, mondhatnánk egy tőről fakadt. Kutas volt mindkettő neve. A név a török eredetű kút szavunk képzős származéka. Kezdetben még az urai is azonosak voltak. Gazdaságilag 1990. évig, közigazgatásilag még most is összefügg. Nagykutason túl található Egervár község, melynek vára már a 13. században létezett. Urai a nagyhatalmú János nádor, Miklós bán, egervári László nagyműveltségű főúr, a Kanizsaiak, Nádasdyak, Széchényiek. Utolsó ura dr. Solymosy László neves természettudós, ornitológus. A várkastélyban lévő mintegy 800 példányt számláló madárgyűjteménye, madártojás-, csiga-, kagyló-, és rovargyűjteménye, mintegy 20 000 mikroszkopikus metszete, teljes tudományos irattára 1945-ben megsemmisült. Keletre van Kispáli és Nagypáli község. Az utóbbi faluban töltötte gyermekkorát Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) neves szobrászművész. Nyugatra helyezkedik el Zalaboldogfa, attól délre Bagod község. Délre van a falutó Andráshida, ehhez tartozik Gébárt település. Ma mindkettő Zalaegerszeg része. Zalaegerszeg, Zala megye székhelye, erőteljesen fejlődőd középváros. Centruma, a nagytemplom körüli városmag, Kiskutastól 8 kilométerre van, a város határa azonban csatlakozik a mi községhatárunk déli széléhez.
Polgármestere
Halász Gábor, aki független jelöltként indult és a szavazatok 64%-ának megszerzése után váltotta a 16 évig hivatalban lévő, szintén független Tóth Józsefet. Halász Gábor 1972. március 21-én, Szegeden született. Érettségi vizsgát és vasútgépész végzettséget szerzett 1990-ben. Gyermekkora óta a Szegedi Nemzeti Színházban tevékenykedett, majd 1993-tól 1997-ig nemzeti ösztöndíjasként tanult és játszott fő- és epizódszerepeket. Színészoklevelét 1997-ben vette át. Alapítója volt a Szegedi Színkörnek, játszott az Egyetemi Színpadon. 1998-tól 4 és fél éven keresztül a Barátok közt c. filmsorozat egyik főszereplője, majd a konkurens, TV2 csatornához szerződött, ahol reggeli közéleti élő műsort vezetett 2 éven keresztül. 2004-től 2006-ig a MÁV Vezérigazgatóság Kommunikációs Igazgatóságának kommunikációs tanácsadója. Közgazdász (államháztartási szakirány) és bölcsész (kommunikáció) diplomát szerez 2009-ben. Jelenleg politológiát hallgat az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2006. október elsején 64%-os eredménnyel polgármesterré választják Kiskutas községben. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének zalai küldöttje, illetve a MÖSZ – Önkormányzati, Gazdálkodási és Költségvetési Szakbizottságának tagja. A helyi Leader vidékfejlesztési csoport témavezetője és felügyelő bizottságának tagja. Tagja a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek. Szabadidejében sommelierként borokat vizsgál, természetet jár, politikai kommunikációval foglalkozik, kulturális életet szervez, színdarabokat rendez, közösséget épít. Alapító elnöke a Segítő Kezek Szövetsége Egyesületnek, művészeti vezetője az EGO Színpad Egyesületnek. 2010. májusában a MALOM Foglalkoztatási Paktum Irányító Csoportjának elnökhelyettesévé választották.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)