„Robert E. Howard” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ca:Robert E. Howard |
Kategória:Bipoláris zavarban szenvedők |
||
156. sor: | 156. sor: | ||
* [http://www.gentzel.com/reh/check.html Robert E. Howard munkái (angol)] |
* [http://www.gentzel.com/reh/check.html Robert E. Howard munkái (angol)] |
||
{{DEFAULTSORT:Howard Robert E}} |
|||
[[Kategória:Amerikai írók]] |
[[Kategória:Amerikai írók]] |
||
[[Kategória:Fantasyszerzők]] |
[[Kategória:Fantasyszerzők]] |
||
[[Kategória:Öngyilkos költők, írók]] |
[[Kategória:Öngyilkos költők, írók]] |
||
[[Kategória:Bipoláris zavarban szenvedők]] |
|||
[[en:Robert E. Howard]] |
[[en:Robert E. Howard]] |
A lap 2010. július 4., 02:08-kori változata
Robert E Howard | |
Robert E Howard, 1934. | |
Élete | |
Született | 1906. január 22. Peaster, Amerikai Egyesült Államok |
Elhunyt | 1936. június 11. (30 évesen) Cross Plains, Amerikai Egyesült Államok |
Sírhely | Greenleaf Cemetery |
Nemzetiség | ír-amerikai |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | |
Fontosabb művei | Conan, a barbár |
Robert E Howard aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert E Howard témájú médiaállományokat. |
Robert E. Howard (teljes nevén Robert Ervin Howard) (Peaster, Texas, 1906. január 22. - Cross Plains, Texas 1936. június 11.) amerikai író. Több műfajban is alkotott, de legismertebbek a heroikus fantasy irásai. Ismert hősei: Conan, a barbár, Solomon Kane, Bran Mak Morn és Kull király.
Életpályája
Dr. Isaac Mordecai Howard és Hester Jane Ervin gyermekeként született. Gyermek korában sokszor költöztek, míg a család le nem telepedett a texasi Cross Plains-ben. Az élet ebben városban Howard bevallása szerint [1] ,,rohadt egy dolog volt", itt első kézből szerezhetett tapasztalatokat lincselésről, indián támadásokról és viszályokról.
Howard erősen anyás természetű volt. Édesanyja bátorította olvasásra. Igen szerette a történelmi tárgyú írásokat. Szívesen hallgatotta polgár háborús veteránok, rangerek történeteit. Nagyanyja és egykori rabszolgák kísértet históriáit. Írásaira hatással voltak Jack London és Rudyard Kipling művei.
9-10 éves korában írt először, de csak 15 évesen próbálta munkáit publikálni. Első kiadott írása a Spear and Fang (Dárda és Agyar) idején 18 éves volt. Munkái közt voltak western, horror, történelmi, krimi, box (Howard maga is boxolt) és erotikus történetek is. Howard alkotta meg a heroikus fantasy műfaját a Shadow Kingdom című művével, amely a Weird Tales című lapban jelent meg. Az elsőt gyorsan követték a többiek, megszületett Conan, Solomon Kane és társaik.
Howard mániás-depresszióban szenvedett, többször megfordult fejében az öngyilkosság. 1935-1936 során Howard anyjának egészsége megromlott. Az anyjához erősen kötődő író öngyilkosságot követett el. Anyja egy nap múlva követte fiát.
Munkáinak jelentős részét halála után közölték.
Munkái
Conan, a barbár
- A Fekete Idegen (The Black Stranger, 1953. Howard átírta a történetet Swords of the Red Brotherhood címmel, L. Sprague DeCamp visszaírta Conan történetté The Treasure of Tranicos címen. Az eredeti változat 1987-ben jelent meg)
- A fekete kolosszus (Black Colossus, 1933)
- A Fekete Kör népe (The People of the Black Circle, 1934)
- A Fekete Tengerpart királynője (The Queen of the Black Coast, 1934)
- A vasördög (The Devil in Iron, 1934)
- A végzet árnyéka (The Slithering Shadow / Xuthal of the Dusk, 1933)
- A vörös citadella (The Scarlat Citadel, 1933)
- Árnyak a holdfényben (Shadows in the Moonlight / Shadows in the Moonlight, 1934)
- Árnyak Zambulában (Shadows in Zamboula / The Man-Eaters of Zamboula, 1935)
- Az Elefánt Tornya (The Tower of the Elephant, 1933)
- Conan és a Fekete Óriások tava (The Pool of the Black One, 1933)
- Conan, a bosszúálló (The Hour of the Dragon / Conan the Conqueror, 1935-1936)
- Elveszett asszonyok völgye (The Vale of the Lost Women, 1967)
- Főnix a kardon (Phoenix on the Sword, 1932)
- Gwahlur Fogai (Jewels of Gwahlur / Teeth of Gwahlur / The Servants of Bit-Yakin, 1935)
- Holtak Csarnoka (The Hall of the Dead, 1974) -befejezte: L. Sprague de Camp
- Isten a szarkofágban (The God in the Bowl, 1975) -Átszerkesztette: L. Sprague DeCamp (1952)
- Nergal keze (The Hand of Nergal, 1976) -befejezte: Lin Carter
- Ormány a sötétben (Snout in the Dark, 1979) -befejezte: L. Sprague DeCamp és Lin Carter
- Szülessen boszorkány! (Whitch Shall Be Born, 1934)
- Tombalku dobjai (Drums of Tombalku, 1986) -befejezte: L. Sprague DeCamp
- Túl a Fekete folyón (Beyond the Black River, 1935)
- Vörös szögek (Red Nails, 1936)
- Wolves Beyond the Border, 1967 -befejezte: L. Sprague DeCamp
- Ymir leánya (The Frost Giant's Daughter / Gods of the North, 1934)
- Zsiványok a házban (Rogues in the House, 1934)
- A hybóriai kor (The Hyborian Age, 1965) -esszé
- Kimméria (Cimmeria, 1965) -vers
A mások által befejezett írások eredeti formájukban is megjelentek.
Bran Mak Morn
- A föld férgei (Worms of the Earth, 1932)
- A sötét bálvány (The Dark Man, 1931)
- Az elveszett nép (The Lost Race, 1927)
- Árnykirályok (Kings of the Night, 1930)
- Ködből és homályból (Men of the Shadows, 1969)
- Bran Mak Morn, 1988 -vázlat, eredetileg cím nélküli.
- Bran Mak Morn: A Play, 1983
- The Drums of Pictdom -vers
- The Little People, 1970
- A Song of the Race -vers
- "A gray sky arched..." -cím nélkül
Cormac Mac Art
- A farkas éjszakája (The Night of the Wolf, 1969)
- Az északi tenger kardjai (The Swords of the Northern Sea, 1974)
- A tenger tigrisei (Tigers of the Sea, 1974)
- Az undor temploma (The Temple of Abomination, 1974)
Kull király
- A bárd jogán (By this Axe I Rule, 1967 Howard Főnix a kardon címen átírta Conan történetté)
- A kígyó jegyében (The Shadow Kingdom, 1929)
- Árnykirályok (Kings of the Night, 1930)
- A skorpió oltára (The Altar and the Scorpion, 1967)
- Atlantiszi álom (Exile of Atlantis, 1967. Eredetileg cím nélküli.)
- A Csend Koponyája (The Skull of Silence / The Screaming Skull of Silence, 1967)
- Delcardes macskája (Delcades Cat / The Cat and the Skull, 1967)
- Egyetlen gongütés (The Striking of the Gong, 1976)
- Kardok az éjszakában (Swords of the Purple Kingdom, 1976)
- Tuzun Thune tükre (The Mirrors of Thuzun Thune, 1929)
- Riders Beyond the Sunrise, 1978. Eredetileg cím nélküli.
- The Black City / The Black Abyss, 1967
- The Curse of the Golden Skull, 1967
- The King and the Oak -vers
- Wizard and Warrior, 1978
Solomon Kane
- Asshur gyermekei (The Children of Asshur, 1968)
- A testvériség pengéi (Blades of the Brotherhood / The Blue Flame of Vengeance / The Blue Flame of Death, 1968)
- Koponyák a csillagfényben (Skulls of the Stars, 1929)
- Koponyák Holdja / A Vámpírok Hegye (The Moon of Skulls, 1930)
- Sötét szárnyak suhogása / Szárnyak az éjszakában (Wings in the Night, 1932)
- Vörös árnyak (Red Shadows / Solomon Kane, 1928)
- Zörgő csontok (Rattle of Bones, 1929)
- The Castle of the Devil, 1968
- Death's Black Riders, 1968
- Hawk of Basti, 1968
- The Hills of the Dead, 1930
- The One Black Stain -vers
- The Return of Sir Richard Grenville -vers
- The Right Hand of Doom, 1968
- Solomon Kane's Homecoming -vers
Turlogh Dubh O'Brien
- Bal-Sagoth istenei (The Gods of Bal-Sagoth, 1931)
- A sötét bálvány (The Dark Man, 1931)
Egyéb
- Almúria (Almuric, 1931)
- A Fekete Kő (The Black Stone, 1931)
- A féreg völgye (The Valley of the Worm, 1934)
- A Lény a tetőn (The Thing on the Roof, 1932)
- A pokol galambjai (Pigeons from Hell, 1938)
- Asshurbanipal Tüze (The Fire of Assurbaniphal, 1936)
- Az éjszaka gyermekei (People of the Dark, 1932)
- Az öreg Garfield szíve (Old Garfield's Heart, , 1933)
- Becsületbeli ügy (Hawks of Outremer, 1931)
- Léptek zaja (Footfalls Within, 1931)
- Nekht Semerkhet (Nekht Semerkhet, 1977)
Források
- ↑ Robert E. Howard levele a Weird Tales szerkesztőjéhez