„Réti legyezőfű” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bőv. |
bőv. |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
== Származása, elterjedése == |
== Származása, elterjedése == |
||
[[Holarktikus]] fajként csaknem egész [[Európa|Európában]] és [[Ázsia]] nyugati felén honos. [[Észak-Amerika|Észak-Amerikába]] betelepítették. |
[[Holarktikus]] fajként csaknem egész [[Európa|Európában]] és [[Ázsia]] nyugati felén honos. [[Észak-Amerika|Észak-Amerikába]] betelepítették. Magyarországon nem gyakori, de helyenként tömegesen fordul elő. |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
Szögletes, üreges, pirosan erezett szára mintegy 2 m magasra nő. Átellenes levelei összetettek, 2-5 pár fogazott és egyenlőtlen levélkéje van. [[Álernyő]]be tömörült, édeskés illatú virágai a sárgásfehértől a krémszínűig változnak. [[Aszmag]]termésében barna magok vannak. |
Szögletes, üreges, pirosan erezett szára mintegy 2 m magasra nő. Átellenes levelei összetettek, 2-5 pár fogazott és egyenlőtlen levélkéje van. Összemorzsolt levelei jellegzetes, fertőtlenítő szerre emlékeztető szagot árasztanak. |
||
[[Álernyő]]be tömörült, édeskés illatú, 4–8 mm átmérőjű virágai a sárgásfehértől a krémszínűig változnak. [[Aszmag]]termésében barna magok vannak. |
|||
== Életmódja, élőhelye == |
== Életmódja, élőhelye == |
||
Évelő. Nedves környezetben — nyirkos talajú réteken, patak menti társulásokban — él, főleg a hegyvidékeken. Kertekbe is ültetik. Nyáron (júniustól augusztusig) virágzik. |
Évelő. Nedves környezetben — mocsarakban, nyirkos talajú réteken, patak menti társulásokban — él, főleg a hegyvidékeken. Kertekbe is ültetik. Nyáron (júniustól augusztusig) virágzik. |
||
== Gyógyhatása == |
== Gyógyhatása == |
||
| 33. sor: | 35. sor: | ||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
A növény [[influenza]] és lázas állapot kezelésére javasolt, enyhíti a fej- és fogfájást, csillapítja a köszvény és a reuma okozta kisebb ízületi fájdalmakat. Gyakran ajánlják a túlsúly okozta vizeletelválasztási zavarok kezelésére. A növény segít a sebek és [[fekély]]ek gyógyulásában is. |
A növény [[influenza]] és lázas állapot kezelésére javasolt, enyhíti a fej- és fogfájást, csillapítja a köszvény és a reuma okozta kisebb ízületi fájdalmakat. Gyakran ajánlják a túlsúly okozta vizeletelválasztási zavarok kezelésére. A növény segít a sebek és [[fekély]]ek gyógyulásában is. Az [[aszpirin]] alapanyaga. |
||
Jóllehet a réti legyezőfű nem mérgező, alapanyagai között szerepel a [[szalicilsav|szalicil]], ezért szalicil- vagy aszpirinérzékenyeknek ellenjavallt. |
Jóllehet a réti legyezőfű nem mérgező, alapanyagai között szerepel a [[szalicilsav|szalicil]], ezért szalicil- vagy aszpirinérzékenyeknek ellenjavallt. Ezzel együtt sokfelé salátának fogyasztják. |
||
Németországban és Skandináviában virágait illatosítónak a [[méhsör]]be és a borba keverik. |
Németországban és Skandináviában virágait illatosítónak a [[méhsör]]be és a borba keverik. |
||
| 43. sor: | 45. sor: | ||
* {{füvészkert}} |
* {{füvészkert}} |
||
* D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 16. |
* D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 16. |
||
* [[Martin Walters]]: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237 4935 ISBN 963 9367 66 4 |
|||
{{Figyelmeztetés gyógynövény}} |
{{Figyelmeztetés gyógynövény}} |
||
A lap 2010. július 3., 19:49-kori változata
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Réti legyezőfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Réti legyezőfű témájú médiaállományokat és Réti legyezőfű témájú kategóriát. |
A réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó gyógynövényfaj. A franciák „a mezők királynéjának” hívják.
Származása, elterjedése
Holarktikus fajként csaknem egész Európában és Ázsia nyugati felén honos. Észak-Amerikába betelepítették. Magyarországon nem gyakori, de helyenként tömegesen fordul elő.
Jellemzői
Szögletes, üreges, pirosan erezett szára mintegy 2 m magasra nő. Átellenes levelei összetettek, 2-5 pár fogazott és egyenlőtlen levélkéje van. Összemorzsolt levelei jellegzetes, fertőtlenítő szerre emlékeztető szagot árasztanak.
Álernyőbe tömörült, édeskés illatú, 4–8 mm átmérőjű virágai a sárgásfehértől a krémszínűig változnak. Aszmagtermésében barna magok vannak.
Életmódja, élőhelye
Évelő. Nedves környezetben — mocsarakban, nyirkos talajú réteken, patak menti társulásokban — él, főleg a hegyvidékeken. Kertekbe is ültetik. Nyáron (júniustól augusztusig) virágzik.
Gyógyhatása
Szalicilsa-származékainak köszönhetően gyulladásgátló, valamint elősegíti az izzadást. A flavonoidok, amelyek görcsoldó hatásúak, megkönnyítik az epe kiürülését. Szintén a flavonoidoknak, valamint a nagy mennyiségű káliumsóknak köszönhetően hatékony vízhajtó. Cseranyagai elősegítik az összehúzódást és a sebgyógyulást.
Felhasználása
A növény influenza és lázas állapot kezelésére javasolt, enyhíti a fej- és fogfájást, csillapítja a köszvény és a reuma okozta kisebb ízületi fájdalmakat. Gyakran ajánlják a túlsúly okozta vizeletelválasztási zavarok kezelésére. A növény segít a sebek és fekélyek gyógyulásában is. Az aszpirin alapanyaga.
Jóllehet a réti legyezőfű nem mérgező, alapanyagai között szerepel a szalicil, ezért szalicil- vagy aszpirinérzékenyeknek ellenjavallt. Ezzel együtt sokfelé salátának fogyasztják.
Németországban és Skandináviában virágait illatosítónak a méhsörbe és a borba keverik.
Forrás
- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 16.
- Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237 4935 ISBN 963 9367 66 4
Sablon:Figyelmeztetés gyógynövény
