„Aargau kanton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: lmo:Canton Argovia |
a kisebb formai javítások |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
Északon [[Németország]] és Basel-Land félkanton, nyugaton [[Solothurn]] és [[Bern]], délen [[Luzern]], keleten [[Zürich]] és Zug kantonok határolják. Területe 1404 km². Székhelye: [[Aarau]]. |
Északon [[Németország]] és Basel-Land félkanton, nyugaton [[Solothurn]] és [[Bern]], délen [[Luzern]], keleten [[Zürich]] és Zug kantonok határolják. Területe 1404 km². Székhelye: [[Aarau]]. |
||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
Nagyobb része a svájci fennsíkhoz tartozik, de a Jura vidékre is kiterjed, melyet az [[Aare]] nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau). |
Nagyobb része a svájci fennsíkhoz tartozik, de a Jura vidékre is kiterjed, melyet az [[Aare]] nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau). |
||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
Az i. e. 1. században helvétek telepedtek le itt. Az i. sz. 1. században ''Vindonissa'' központtal római légiók állomásoztak a területen. Az [[alemannok]] az 5. században szállták meg, a 6. századtól a [[Frank Birodalom]] része lett. |
Az i. e. 1. században helvétek telepedtek le itt. Az i. sz. 1. században ''Vindonissa'' központtal római légiók állomásoztak a területen. Az [[alemannok]] az 5. században szállták meg, a 6. századtól a [[Frank Birodalom]] része lett. |
||
Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a [[Lenzburg]] grófi ház kihalása után [[1173]]-ban a [[Habsburgok]] kezére jutott, míg a szövetséges kantonok ([[Bern]], [[Solothurn]], [[Luzern]]) [[1415]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] császár és a [[konstanzi zsinat]] biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az [[1798]]-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét. |
Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a [[Lenzburg]] grófi ház kihalása után [[1173]]-ban a [[Habsburgok]] kezére jutott, míg a szövetséges kantonok ([[Bern]], [[Solothurn]], [[Luzern]]) [[1415]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] császár és a [[konstanzi zsinat]] biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az [[1798]]-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét. |
||
Itt alakult meg a 18. század végén a [[Helvét Köztársaság]]. [[Napóleon]] döntésével pedig [[1803]]-ban jött létre a kanton. [[1831]]. [[április 15.|április 15-én]] kapta demokratikus szervezetét. Azután [[vallásháború]] dúlt a kis kantonban, míg a [[1852]]. [[február]] 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. [[1863]]-ban a zsidókat emancipálták. |
Itt alakult meg a 18. század végén a [[Helvét Köztársaság]]. [[Napóleon]] döntésével pedig [[1803]]-ban jött létre a kanton. [[1831]]. [[április 15.|április 15-én]] kapta demokratikus szervezetét. Azután [[vallásháború]] dúlt a kis kantonban, míg a [[1852]]. [[február]] 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. [[1863]]-ban a zsidókat emancipálták. |
||
A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját. |
A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját. |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
{{commons|Aargau}} |
{{commons|Aargau}} |
||
{{ |
{{Svájci kantonok}} |
||
[[Kategória:Svájc közigazgatása]] |
[[Kategória:Svájc közigazgatása]] |
A lap 2010. július 2., 19:59-kori változata
Aargau (franciául Argovie) kanton Svájc északi részén, a Jura-hegység vidékén. Svájc 16. kantonja. Lakosainak száma 2005-ben 573 654 volt. A lakosság 85,6%-a német, 7,4%-a olasz; 47,2%-a protestáns, 46,5%-a katolikus vallású.
Fekvése
Északon Németország és Basel-Land félkanton, nyugaton Solothurn és Bern, délen Luzern, keleten Zürich és Zug kantonok határolják. Területe 1404 km². Székhelye: Aarau.
Földrajz
Nagyobb része a svájci fennsíkhoz tartozik, de a Jura vidékre is kiterjed, melyet az Aare nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau).
Történelem
Az i. e. 1. században helvétek telepedtek le itt. Az i. sz. 1. században Vindonissa központtal római légiók állomásoztak a területen. Az alemannok az 5. században szállták meg, a 6. századtól a Frank Birodalom része lett.
Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a Lenzburg grófi ház kihalása után 1173-ban a Habsburgok kezére jutott, míg a szövetséges kantonok (Bern, Solothurn, Luzern) 1415-ben Luxemburgi Zsigmond császár és a konstanzi zsinat biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az 1798-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét.
Itt alakult meg a 18. század végén a Helvét Köztársaság. Napóleon döntésével pedig 1803-ban jött létre a kanton. 1831. április 15-én kapta demokratikus szervezetét. Azután vallásháború dúlt a kis kantonban, míg a 1852. február 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. 1863-ban a zsidókat emancipálták.
A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját.
Gazdaság
A földművelés a főfoglalkozás; állattenyésztéséről és tejiparáról híres, továbbá szőlőt is termesztenek. Felhasználják a Rheinfelden, Ryburg és Kaiserangstnál levő három jelentékeny sóbányát, dolgoznak a Würenlos-Mellingen stb. homokkőbányáiban, a Jurában az alabástromot értékesítik, a Bösbergből litográfia-követ aknáznak. A kanton iparilag is fejlett, főleg a precíziós műszerek, vas, acél és cement ágazatokban. A főbb ipari központok: Aarau, Brug és Baden. Baden gyógyfürdőiről is ismert.
Svájc öt atomerőműve közül három ebben a kantonban található (Beznau I + II és Leibstadt). Ezen kívül, a sok folyó miatt több vízierőmű is található itt, ezért gyakran nevezik "energiakantonnak".
Közigazgatás
11 kerületből és 50 járásból áll. Nagy tanácsát járásonként titkos szavazattal választják. A végrehajtó hatalom a 7 tagú kormánytanács kezében van, melynek elnöke a Landammann, helyettese a Landstatthalter. A nagy tanács választja, mint a 9 tagú főtörvényszéket is. A községek közigazgatását egy-egy községi tanács vezeti, melynek ammannját és 2-8 tagját a községi lakosság választja.
Forrás
- Bokor József (szerk.). Aargau, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 4–5. o. ISBN 963-05-6612-5