„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A "dácsánk" mellett folyik a patak és mostanában igencsak szeret rakoncátlankodni (amúgy is ingadozik évszakosan), inkább változó,
a cikk elején megtalálható
12. sor: 12. sor:
}}
}}


A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút]] mentén folyik északnyugati irányba végig a [[Dorogi-medence|Dorogi-medencében]], Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár]]t, [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna|Dunába]]. A [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt.<ref>Dorogi Lexikon (2008)</ref> Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát [[1988]]-ban rendezték a [[Schmidt Sándor lakótelep]] építésével párhuzamosan<ref>[[Tittmann János]]: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, ISBN 963-214-771-5</ref>, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.
A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Dorogi-medence]] fő vízfolyása, a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút]] mentén folyik északnyugati irányba végig a medencében, Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár]]t, [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna|Dunába]].


A [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.
Települések a patak mentén: Tinnye, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Leányvár, Dorog, Esztergom-Kertváros.

A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Más források szerint élővilága szinte teljesen kipusztult.<ref>Dorogi Lexikon p. 136</ref> A patak dorogi szakaszát [[1988]]-ban rendezték a [[Schmidt Sándor lakótelep]] építésével párhuzamosan<ref>[[Tittmann János]]: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, ISBN 963-214-771-5</ref>, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.


==A 2004-es szennyezés==
==A 2004-es szennyezés==
22. sor: 24. sor:
[[2005]]. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő [[mutagén]] anyagok, [[dioxin]]ok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határártékének négyszázszorosát, a dioxinok határértének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9&nbsp;km-re lévő Dunát.
[[2005]]. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő [[mutagén]] anyagok, [[dioxin]]ok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határártékének négyszázszorosát, a dioxinok határértének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9&nbsp;km-re lévő Dunát.


==Források, jegyzetek==
==Külső hivatkozások==
{{források}}
{{források}}
{{Dorogi Lexikon}}
*http://index.hu/politika/belfold/dorog7511/
*http://index.hu/politika/belfold/dorog7511/
*http://index.hu/politika/bulvar/eszterg0805/
*http://index.hu/politika/bulvar/eszterg0805/

A lap 2010. július 1., 18:18-kori változata

Kenyérmezői-patak
Közigazgatás
OrszágokMagyarország
Földrajzi adatok
ForrásBudai-hegység, Magyarország
TorkolatDuna, Körtvélyesi mellékág, Esztergom
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyérmezői-patak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kenyérmezői-patak a Dorogi-medence fő vízfolyása, a Budai-hegység északnyugati részén ered Piliscsaba mellett, és nagyjából a 10-es főút mentén folyik északnyugati irányba végig a medencében, Piliscsabát, Pilisjászfalut, Leányvárt, Dorogot és Esztergom-Kertvárost érintve, végül Esztergom közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-Dunába.

A dorogi bányászkodás idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a Palatinus-tó vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a Dorogi hőerőmű elhasználódott hűtővizét ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő Kenyérmezőről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Más források szerint élővilága szinte teljesen kipusztult.[1] A patak dorogi szakaszát 1988-ban rendezték a Schmidt Sándor lakótelep építésével párhuzamosan[2], mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.

A 2004-es szennyezés

2004. július 30-án a dorogi hulladékégető – emberi mulasztás következtében – dioxint juttatott Kenyérmezői-patakba, azon keresztül a Dunába. Az itt található csápos- és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét. A szennyezés összesen ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyetzette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyyaztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a táti Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló és rák fajták.

A 2005-ös szennyezés

2005. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő mutagén anyagok, dioxinok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határártékének négyszázszorosát, a dioxinok határértének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9 km-re lévő Dunát.

Források, jegyzetek

  1. ↑ Dorogi Lexikon p. 136
  2. ↑ Tittmann János: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, ISBN 963-214-771-5

Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2  

é. sz. 47° 45′ 07″, k. h. 18° 41′ 18″

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kenyérmezői-patak&oldid=7940819”