„Királyamazon” változatai közötti eltérés

Királyamazon
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Újvilágipapagáj-formák (Arinae);
Nem:	Amazona;
Faj:	A. guildingii; (Vigors, 1837)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Királyamazon témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Királyamazon témájú médiaállományokat és Királyamazon témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. június 28., 13:15-kori változata

A királyamazon (Amazona guildingii) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

Az Kis-Antillákhoz tartozó Saint Vincent sziget területén honos. Hegyi esőerdők lakója.

Megjelenése

Magassága 40 centiméter. Testének nagy része zöld, feje fehér és kék, hullámos tarkótollakkal. Repülés közben válnak láthatóvá sárga és naracsszínű szárnyfoltjai.

Életmódja

A sziget magasabb részein ( 300 és 700 méter között) költ, táplálkozás végett az alcsonyabb, megmunkált területeket keresi fel. Nem félénk, csak kifejezett zavarásra röppen fel. Szapora szárnycsapásokkal, gyorsan repül. Párokban, vagy családi kötelékben magokkal, gyümölcsökkel, és virágokkal táplálkozik.

Szaporodása

Fészekodú gyanánt fák üregeit használja. Fészekalja két tojásból áll. A tojó egyedül ül a tojásokon, a hím eteti közben. A kotlási idő 26 nap, a kirepülési idő 9-10 hét.

Természetvédelmi helyzete

Mivel egyetlen szigeten található meg a faj összegyedszáma sohasem lehetett magas. A szigeten tapasztalható vulkánkitörések (1902-ben, 1970-ben és 1979-ben) valamint a rendszeresen fellépő hurrikánok sok madarat pusztítanak el. A helybéli lakosok korábban vadászták a papagájokat részben élelmezési célokra, nagyobb részben viszont a madárkereskedelem miatt. A populáció ijesztő ütemű csökkenése miatt a CITES első függelékébe sorolták, így a kereskedelem a fajjal tilos. Azóta úgy tűnik sikerült a populáció csökkenését megállítani. Az őslakosok ma már nem vadásszák, hanem óvják a papagájokat. Jelenleg nagyjából 500 példánya élhet. Néhány állatkertben és madárparkban is tartják.

Forrás

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)

Külső hivatkozás

Képek az interneten a fajról

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 | genus = ''[[Amazona]]''
 | species = '''''A. guildingii'''''
+| species_authority = ([[Nicholas Aylward Vigors|Vigors]], 1837)
-| binomial = Amazona guildingii
-| binomial_authority = ([[Nicholas Aylward Vigors|Vigors]], 1837)
 | range_map =
 | wikispecies = Amazona guildingii