„Kisközség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Magyar történelmi államszervezet” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a „Magyarország közigazgatása” kategória eltávolítva (a HotCattel) |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
1928-ban 1069 nagyközség, 2316 kisközség és 715 körjegyzőség volt Magyarország akkori területén. |
1928-ban 1069 nagyközség, 2316 kisközség és 715 körjegyzőség volt Magyarország akkori területén. |
||
[[Kategória:Magyarország közigazgatása]] |
|||
[[Kategória:Magyar történelmi államszervezet]] |
[[Kategória:Magyar történelmi államszervezet]] |
||
A lap 2010. június 26., 23:12-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kisközség a községek egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1871–1950 között.
A köznapi beszéd tágabb értelemben kisközségnek nevezi a kisebb népességű községeket más korokban is.
Az 1871. évi XVIII. törvénycikk hozta létre a jogi megkülönböztetést a kis- és nagyközségek között. Kisközségek azok a községek lettek, amelyek a számukra törvényekben előírt kötelezettségeknek önállóan nem tudtak eleget tenni, ezért körjegyzőségekben társulva vagy kivételes esetben valamely nagyközséghez beosztva látták el feladataikat. Ez nem jelentette a községi önkormányzat megszűnését, hiszen továbbra is volt választott képviselőtestületük és tisztségviselőik.
1914 végén Magyarországon (Horvát-Szlavónország nélkül) 2167 nagyközség és 10 215 kisközség volt, mely utóbbiak döntő többsége a 2704 körjegyzőség tagja volt. A nagyközségekhez beosztott kisközségek száma csekély, mintegy 100 volt csupán.
1928-ban 1069 nagyközség, 2316 kisközség és 715 körjegyzőség volt Magyarország akkori területén.