„Lamberg Ferenc Fülöp” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
sabloncsere
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
2. sor: 2. sor:
Gróf '''Lamberg Ferenc Fülöp''' ''(Franz Philipp von Lamberg)'' ([[Mór (város)|Mór]], [[1791]]. [[november 30.]] – [[Buda]], [[1848]]. [[szeptember 28.]]) császári és királyi altábornagy. Rövid ideig tartó, de jelentős szerepet játszott az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-1849 évi magyar szabadságharc]] történetében.
Gróf '''Lamberg Ferenc Fülöp''' ''(Franz Philipp von Lamberg)'' ([[Mór (város)|Mór]], [[1791]]. [[november 30.]] – [[Buda]], [[1848]]. [[szeptember 28.]]) császári és királyi altábornagy. Rövid ideig tartó, de jelentős szerepet játszott az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-1849 évi magyar szabadságharc]] történetében.


==Élete==
== Élete ==
[[Karintia|Karintiából]] származó nemesi családban született. A család fő vonala 1931-ben halt ki, mellékágai ma is élnek. Lamberg magyar honosítást nyert földbirtokos volt. [[1810]]-ben lépett be a császári hadseregbe. [[1834]]-től vezérőrnagyi, [[1842]]-től altábornagyi rangban szolgált. 1834-től a Magyarországon állomásozó osztrák csapatok vezérkari főnöke lett.
[[Karintia|Karintiából]] származó nemesi családban született. A család fő vonala 1931-ben halt ki, mellékágai ma is élnek. Lamberg magyar honosítást nyert földbirtokos volt. [[1810]]-ben lépett be a császári hadseregbe. [[1834]]-től vezérőrnagyi, [[1842]]-től altábornagyi rangban szolgált. 1834-től a Magyarországon állomásozó osztrák csapatok vezérkari főnöke lett.


Lamberg Ferenc – a császári tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a [[pozsony]]i ''Hírnök'' című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a ''Még egy Terra Incognita. Ismeretek s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar nyelvű tartományairól'' című, [[1841]] márciusában Pozsonyban jelent meg. [[1844]]-ben szóba került Lamberg Ferenc [[Magyar Tudományos Akadémia|magyar tudományos akadémiai]] tagsága is, de ez nem valósult meg.
Lamberg Ferenc – a császári tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a [[pozsony]]i ''Hírnök'' című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a ''Még egy Terra Incognita. Ismeretek s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar nyelvű tartományairól'' című, [[1841]] márciusában Pozsonyban jelent meg. [[1844]]-ben szóba került Lamberg Ferenc [[Magyar Tudományos Akadémia|magyar tudományos akadémiai]] tagsága is, de ez nem valósult meg.


Az [[Batthyány-kormány|első felelős magyar kormány]] megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg ''„az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.''
Az [[Batthyány-kormány|első felelős magyar kormány]] megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg ''„az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.''
17. sor: 17. sor:
* [http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.l/l046666.htm A Lamberg nemesi családról]
* [http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.l/l046666.htm A Lamberg nemesi családról]


{{Sablon:Császárpárti vezetők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején}}
{{Császárpárti vezetők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején}}


==Felhasznált források==
== Felhasznált források ==
* ''[[Révai nagy lexikona]]''
* ''[[Révai nagy lexikona]]''
* ''Magyar életrajzi lexikon''
* ''Magyar életrajzi lexikon''
* [[Nemeskürty István]]: ''1848-49 – „Kik érted haltak, szent világszabadság”,'' ISBN 9634343325
* [[Nemeskürty István]]: ''1848-49 – „Kik érted haltak, szent világszabadság”,'' ISBN 9634343325


{{DEFAULTSORT:Lamberg Ferenc Fu~lo~p}}
[[Kategória:Magyar katonák]]
[[Kategória:Magyar katonák]]
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai]]
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai]]

A lap 2010. június 19., 21:30-kori változata

Fájl:Lamberg Ferenc.jpg
Josef Kriehuber litográfiája (1848).

Gróf Lamberg Ferenc Fülöp (Franz Philipp von Lamberg) (Mór, 1791. november 30. – Buda, 1848. szeptember 28.) császári és királyi altábornagy. Rövid ideig tartó, de jelentős szerepet játszott az 1848-1849 évi magyar szabadságharc történetében.

Élete

Karintiából származó nemesi családban született. A család fő vonala 1931-ben halt ki, mellékágai ma is élnek. Lamberg magyar honosítást nyert földbirtokos volt. 1810-ben lépett be a császári hadseregbe. 1834-től vezérőrnagyi, 1842-től altábornagyi rangban szolgált. 1834-től a Magyarországon állomásozó osztrák csapatok vezérkari főnöke lett.

Lamberg Ferenc – a császári tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a pozsonyi Hírnök című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a Még egy Terra Incognita. Ismeretek s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar nyelvű tartományairól című, 1841 márciusában Pozsonyban jelent meg. 1844-ben szóba került Lamberg Ferenc magyar tudományos akadémiai tagsága is, de ez nem valósult meg.

Az első felelős magyar kormány megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért Mészáros Lázár hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg „az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.

1848. szeptember 25-én az udvar – Jellasics bán sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naív módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, Theodor Baillet von Latour, osztrák hadügyminiszterre is, akit a bécsi tömeg gyilkolt meg 1848. október 6-án.)

Lamberg halála új szakaszt nyitott a magyar szabadságharc történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy az uralkodó – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a pákozdi csatavesztés híre azonban még nem – október 4-én feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává Jellasics bánt nevezte ki.

Külső hivatkozások

Felhasznált források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lamberg_Ferenc_Fülöp&oldid=7868394”