Szerkesztő:Bennó/Címleírás

Csak bátran, csak tessék!

Könyvek

Bibliográfiai leírás

Az egyszerűsített bibliográfiai leírás pontosabban körül nem írt fogalom, pusztán a részletes bibliográfiai leírás, illetve az annál magasabb fokon álló könyvtártudományi leírás ellentételezéséül használjuk mint azok egyszerűbb, kevesebb adatot tartalmazó forma megjelölésére. Semmilyen körülmények között nem maradhatnak ki azonban egy címleírásból, azaz az egyszerűsített bibliográfiai leírás minimális követelményei az alábbi adatok:

• Szerző
• Cím
• Megjelenés helye
• Megjelenés éve
• Kiadó neve

Szerkesztői elhatározás kérdése, hogy az egyszerűsített bibliográfiai leírást mely további, a részletes bibliográfiai leírásokban megszokott információkkal egészítjük ki (alcím, közreműködők, ISBN szám, kötetszám, kiadási megjegyzés, keretcím stb.). Ezek körének meghatározásakor fontos szempont lehet, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben ne terheljük túl a leírást, de a szükséges és adott esetben jelentőséggel bíró információknak is helyet adjunk (gyakorlatilag elhagyhatatlan az alcím, további fontos információval szolgálhat a keretcím stb.).

A részletes bibliográfiai leírás követelményei:

• Szerző(k)
• Cím
• Alcím
• Terjedelem (kötetszám)
• Kiadási megjegyzések (kiadásszám)
• Közreműködő(k)
• Megjelenés helye(i)
• Megjelenés éve
• Kiadó(k) neve
• Terjedelem (oldal- és tablószám)
• Sorozatcím
• Sorozatszám

Wikispecifikus további paraméterek:

• ISBN szám
• URL

Sablonépítéskor – a felhasználó dolgát megkönnyítendő – helye lehet további megbeszéléseknek arról, hogy amennyiben címleírás szintjén el is különítünk egyes információkat (pl. közreműködő és közreműködői minőség), szükséges-e azokat a sablonparaméterek szintjén is elkülöníteni, nyerünk-e a közreműködő neve és a közreműködése minősége (szerk., ford., ill.) közötti algoritmikus viszony beépített alapértelmezésével annyit, amennyivel nehézkesebb lehet így a sablon használata.

Példák

MSZ 3424-1:1978 (könyvtári szabvány)

Hívószó: MSZ

• Polipeptid-láncok tánca : A kémia gyönyörei / Felix S. Bambee, John S. Struttmann ; [szerk. Krausz Zádor] ; [ill. Zádor Klausz]. - Budapest : Akadémiai; Bukarest : Kriterion. 1986. - viii, 324 p., 16 t., ill. - (Komoly todomány ; 21.)

Megjegyzés: Könyvtári szabvány, publikációkban nem használatos. A címleírást különtagolt funkcionális csoportokban fogja fel, ezek elemzése szolgálhat tanulságokkal.

Irodalomtörténeti Közlemények

Hívószó: ItK

• Felix S. BAMBEE, John S. STRUTTMANN, Polipeptid-láncok tánca: A kémia gyönyörei, szerk. Krausz Zádor, ill. Zádor Klausz, Budapest–Bukarest, Akadémiai–Kriterion, 1986, (Komoly Todomány, 21), I–II.

Megjegyzés: A címleírást mondatszerűen kezeli, az egyes elemeket vesszővel tagolja el egymástól. Az ItK szigorúan az egyszerűsített leírás pártján van, így a terjedelmi adatok (oldalszám) beépítéséről nem rendelkezik, ezeket példánkba sem építhettük be.

Szerkesztők és szerzők kézikönyve

Hívószó: Gyurgyák

• Felix S. Bambee – John S. Struttmann: Polipeptid-láncok tánca. A kémia gyönyörei. 2 köt. Szerk. Krausz Zádor. Ill. Zádor Klausz. Budapest–Bukarest, 1986, Akadémiai–Kriterion, VIII, 324 p., 16 t., ill. /Komoly todomány, 21./

Megjegyzés: A címleírást az MSZ-hez hasonlóan, ám kevésbé következetesen megkülönböztethetően funkcionális csoportokban fogja fel, de eltávolítja azokat a jelölési formákat, amelyek mindennapi írásgyakorlatunktól idegenek (pl. kettőspont előtti szóköz).

A címleírás algoritmusa

Ahogy a fenti példák mutatják, a magyarországi könyv- és folyóirat-kiadásban számos gyakorlat létezik a címelemek egymás mellé rendelésére, szedés vagy írásjel alapján történő tagolására. A kiadóknál nem feltétlenül találkozunk egységes gyakorlattal, a megoldások szerkesztőnként vagy akár szerzőnként változhatnak – nüansznyi eltérésekkel –, a folyóiratokra jellemzőbb a következetesen végigvitt címleírási gyakorlat.

Mondatszerű vagy funkcionálisan tagolt?

A mondatszerű megoldáson alapuló címleírás (pl. ItK) oldható meg a legegyszerűbben, hiszen kizárólag vesszők tagolják el egymástól a címleírás valamennyi elemét, magát a címleírást pedig pont zárja le. Így bármely bonyolultabb helyzet nagy biztonsággal kezelhető, ugyanakkor felmerülhet az igény a funkcionális egységek világosabb eltagolására további írásjelek használatával.

A szerkesztői szándékot világosan jelzi a funkcionális csoportok lezárására – ezzel a következő paramétercsoporttól való elhatárolására – alkalmazott írásjel, amely többnyire a pont (.), de lehet más is (MSZ esetében például a kötőjel).

A címleírás funkcionális csoportokra osztása szintén szerkesztői döntés eredménye: ilyen esetekben általában megállapítható, hogy egy egységet képez a szerző és a cím együttese (a meghatározott írásjellel, mondjuk ponttal lezárva), a fennmaradó további paraméterek pedig a címleírás második egységét alkotják (szintén az előzetesen meghatározott csoportlezáró írásjellel, a ponttal lezárva, belül pedig az egyes elemek mondjuk vesszővel tagolva). E kettős tagolás példája:

• Felix S. Bambee – John S. Struttmann: Polipeptid-láncok tánca. A kémia gyönyörei. 2 köt., szerk. Krausz Zádor, ill. Zádor Klausz, Budapest–Bukarest, 1986, Akadémiai–Kriterion, VIII, 324 p., 16 t., ill., Komoly todomány, 21.

Természetesen a csoportok kialakítása tovább folytatható, de következetesen érvényesítve az elgondolásunkat. A fentiekben látható Gyurgyák-féle megoldásban például nem egyértelmű, pontosabban aszimmetriához vezet a szerkesztői szándék, amennyiben a kötetszám és a közreműködők mindegyike ponttal lezárt külön funkcionális egységbe került, a címleírás fennmaradó része pedig egy, belsejében vesszővel tagolt egységet alkot.

Amennyiben a mondatszerű címleírás a választásunk, nincs más hátra, mint a paraméterek sorrendjének meghatározása, és kész is a címleírásunk. Amennyiben a funkcionális tagolás mellett döntünk, az egyes paraméterek alábbiakban részletezett tulajdonságait, egymáshoz való viszonyát stb. részleteiben meg kell határoznunk.

Szerző(k)

• Helyzete: Döntően a címleírást bevezető elem.
• Formátuma: Az elmúlt évtizedekben egyre terjed a vezetéknevek – néha a teljes név – kiskapitális szedése, elszórtan lehet találkozni a nevek kurziválásával is, döntően azonban az antikva szedés az általános.
• Belső tagolása: Követi az eredeti írásmódot és névsorrendet (magyar Krausz Zádor, tanzániai Felix S. Bambee). Külföldi nevek esetében szofisztikáltabb megoldás, de címleírások esetében ritka a vezetéknév + vessző + keresztnév típusú tagolás. Több szerző esetén az egyes szerzőket elválasztó írásjel a vessző és a nagykötőjel szokott van használatban.
• Határolójele: Többnyire egy egységet képez a könyvcímmel (ez talán a folyószöveg öröksége), ezért a szerzőjelölést az esetek döntő hányadában kettőspont zárja le, illetve ez vezeti be a címközlést.
• Elemek száma: Három szerzőig – szigorúbb helyeken kettőig – van szokásban a szerzők jelölése, ha a számuk ezt meghaladja, csupán a címnegyeden elsőként jelölt szerző nevét írják ki, az et al. jelöléssel kiegészítve. Három szerző jelölése nem lehet hivatkozási alap arra, hogy a szerzők nevét rövidítve írjuk ki, mindenkor a címnegyeden taláható szerzői közlés a bibliográfiai leírástólelvárható minimum.
• Egyebek: A szigorú könyvészeti iskola szerint a címleírásban a címnegyeden szereplő formában illik a szerzőt feltüntetni, az esetleges kiegészítéseket szögletes zárójelbe téve. Így például orosz szerzőknél gyakori, hogy kereszt- és apai nevük csak kezdőbetűvel szerepel, vagy hogy valaki álnéven alkot, de kiléte ismert. Ilyen esetekben az alábbi megoldások állnak rendelkezésünkre:

I.[lja] P.[ogarevics] Kropotkin

Mummery Róbert [= Gárdonyi Géza]

• Paraméterezés: ???

Közreműködő(k)

Gyakori megoldás gyűjteményes kötetek esetében, hogy a közreműködő(k) kerül(nek) a helyére, például főszerkesztő vagy szerkesztők.

Részdokumentumok

Tanulmánykötetek, folyóiratok egy-egy tanulmánya.

Egyéb dokumentumok

Kéziratok, disszertációk stb.

Wikielőzmények

• Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív54#A források bevett formázása: Néhány megjegyzés a cite-sablonok kapcsán 2009 márciusából, köztük érdekes momentum a tagelemzáró pont kikerülhetetlenségéről.
• Sablon:Könyv, avagy szabványosítsuk a hivatkozásokat
• Szerkesztő:Raziel/Forráshivatkozások illetve ennek a vitalapja
• Ref sablon