Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív41

Lengyel, litván két jó barát

Az alábbiak közül melyik a helyes? (Zárójelben a hivatkozások száma).

• Lengyel-litván államközösség (2)
• Lengyel–litván államközösség (2)
• Lengyel-litván államszövetség (1)
• Lengyel-Litván Államszövetség (1)
• Lengyel-Litván Közösség (1)
• Lengyel-litván nemzetközösség (1)
• Lengyel-Litván Nemzetközösség (1)
• Lengyel–Litván Nemzetközösség (2)
• Lengyel-Litván Perszonálunió (2)
• Lengyel–Litván Perszonálunió (1)
• Lengyel-Litván Unió (2)
• Lengyel–Litvánia államközösség (1)

Feltételezem, hogy nagykötőjel, és az utolsó hibrid egyértelműen helytelennek tűnik, de a nagybetű kérdésében bizonytalan vagyok. – Trevor ^vita 2010. május 21., 19:28 (CEST)

Tulajdonképpen egyik sem. Gebei Sándor (MTA doktor, tanszékvezető egy. tanár, speciálisan ezzel a korral foglalkozik) szerint a Rzeczpospolita = lengyel–litván nemesi köztársaság. L András^pankuš→ 2010. május 21., 19:34 (CEST)

A cikk címe egyébként Lengyel–Litván Unió és van átirányítás a következőkről: Lengyel-litván unió, Lengyel–litván perszonálunió, Lengyel–litván unió, és mindegyikre számos lap hivatkozik, de a téves helyesírású alakokat akkor is javítani kellene a cikkekben, ha létezik az átirányítás. – Trevor ^vita 2010. május 21., 19:35 (CEST)

Nagybetű, mint az államnevek mind az Osztrák–Magyar Monarchiától az Egyesült Arab Köztársaságig, és nagykötőjel, mert alkalmi a viszony a két jelző közt. ;) Tehát a fenti alakulatokból mind redir kell, a nagybetűs és nagykötőjelesekből {{nemrosszredir}}, a kisbetűsekből és kiskötőjelesekből {{rosszredir}}. Sziep feladat. Bennó^fogadó 2010. május 21., 19:57 (CEST)

Kész. – Trevor ^vita 2010. május 21., 20:08 (CEST)

Sherman

A William Tecumseh Sherman cikkben felmerült az a probléma, ami lehet, hogy nem is ide való… A kérdés alapja ugyanis Sherman nevének ejtése. Amennyiben ide kapcsolódik, annyi, hogy „Shermannal” vagy „Sherman-nel” foglalkozik-e a cikk. Mivel hamarosan lejár a cikk kiemelési eljárásának határideje, nagyon remélem, hogy akad, aki tud segíteni! -- 2010. május 23., 00:42 (CEST)

Az ejtési variánsok alapján toldalékolást nehéz egységesíteni, de aszondanám, hogy Sörmen második szótagjának hangja inkább e mint a, tehát a rag is inkább -nel, és egybeírandó: Shermannel. Bennó^iroda 2010. május 23., 00:51 (CEST)

Majdnem ütközés lett belőle. :) Szóval durván átírva ső(r)mön, ámde az OH-iskola szerintem erre azt mondaná, hogy az átlagosan művelt magyar kiejtését kell alapul venni, az pedig minden bizonnyal serman lenne, vagy tévednék? Ha serman, akkor a vegyes hangrendűség mély toldalékot kíván. – Pagony^foxhole 2010. május 23., 00:55 (CEST)

Az OALD oldalán és az M-W-n is van kiejtés illetve hangfelvétel (ez persze nem mondja meg, hogy hogy ejtik ki azok a magyarok akik átlagosan műveltek). --Dami ^vita 2010. május 23., 01:28 (CEST)

Szerintem a kiejtése egy átlag magyar szerint sörmen (szimpatikus név :-) ), tehát „Shermannel” lehet a jó toldalék. Andrew69. 2010. május 23., 08:33 (CEST)

Én is sörmennek mondanám, és így Shermannel lenne a helyes írásmód. Az igazi kihívás persze a Tecumseh. Tecumsehhel? Tecumseh-vel? Tecumseh-jel? – Malatinszky ^vita 2010. május 27., 23:43 (CEST)

Egy analóg esetet tudnék mondani: az -ein-re végződő német szavak ejn/ájn ejtés szerinti toldalékolását: ahogy ejti ki-ki, úgy toldalékolja. Fentebb Pagony véleményét annyiban nem osztanám, hogy szerintem a Sörmennek éppen az átlagművelt ejtése inkább e-zős. Bennó^iroda 2010. május 27., 23:55 (CEST)

Esetleg Tecumseh-jal vagy Tecumseh-val? – Malatinszky ^vita 2010. május 27., 23:46 (CEST)

Ütközés után, még egyszer: Ez sokkal egyszerűbb probléma. :) Mivel hozzávetőlegesen tekamszinak ejtjük, minden szabály figyelembe vételével a toldalékolása: Tecumseh-val. – Pagony^foxhole 2010. május 27., 23:47 (CEST)

Na jó, ha tekamszinak ejted, akkor könnyű. De mi van, ha megnézed a Wikipédiában, és azt látod, hogy az IPA-átírás alapján tekamszéj a helyes kiejtés? Ésszerű dolog egyáltalán azt feltételezni, hogy az átlagművelt magyar el tudja olvasni az IPA-átírást, és nem egyszerűen bikicsunájnak ejti ezt a nevet? – Malatinszky ^vita 2010. május 28., 00:13 (CEST)

Sőt, ha megnézed az enwikin a főnököt, kiderül, hogy tekumszéj. Aztán megnézed pl. a Random House Unabridgedben: tikamszö. Megnézed a Websterben: tökömszö, tökömszéj, esetleg p-vel vegyítve az m után. Ennyit a problémánkról. :) – Pagony^foxhole 2010. május 28., 00:22 (CEST)

Tököm sző? Ejj, de perverz volt ez a Sörember... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 28., 00:48 (CEST)

Mondom én, hogy nem a sörmen itt a cselendzs. – Malatinszky ^vita 2010. május 28., 00:46 (CEST)

Ivano-frankivszki terület

Jó ez így? Valóban kis f-fel írjuk az Ivano-frankivszki terület nevét? Mert én ezt nem találom a helyesírási szabályzatban. – Malatinszky ^vita 2010. május 27., 23:37 (CEST)

Nem hinném, hiszen földrajzi név. Minden megye, kistérség, prefektúra stb. nevét nagybetűvel kezdjük a wikin, akárhány tagból áll. – Pagony^foxhole 2010. május 27., 23:41 (CEST)

Az attól függ azért. Első blikkre úgy tűnik, Ivano-Frankivszk egyetlen település, aminek az -i képzős alakja ivano-frankivszki. Az aleset a kötőjellel írt kéttagú földrajzi nevek közül a név elő- és utótagja is tulajdonnév esetének tűnik (lásd még: kál-kápolnai, érd-ófalui, pécs-hirdi stb.). A közigazgatási névben csak az első elem lesz naggyá, tehát az egész alakulat Ivano-frankivszki terület írása teljesen adekvátnak tűnik (vö. a képzeletbeli Kál-kápolnai borvidék vagy Pécs-hirdi járás alakokkal). Ilyenkor az, hogy csak az I lesz nagy, éppen azt jelöli, hogy az összetett név nem két független tulajdonnevet jelöl, hanem egy összetett földrajzi nevet (szemben mondjuk az Ászár–Neszmélyi borvidék előtagjával, aminek a helyesírásában a nagykötő alkalmi kapcsolatot jelez két amúgy független földrajzi név között). A levezetésnek tehát lépésenként kell haladnia. Bennó^iroda 2010. május 27., 23:48 (CEST)

A helységet, amit Ferencjóska idején még Stanislaunak hívtak, Ivan Franko íróról (van-e, ki e nevet nem ismeri?) nevezték el, tehát a Kál-Kápolnával való analógia nem tökéletes. Nem tudom, ez segít-e. – Malatinszky ^vita 2010. május 27., 23:56 (CEST)

Földrajzi nevek helyesírása

Sziasztok!

Ez nekem is mindig problematikus terület volt (az MHSz-nek is), itt is gyakran felvetődik... találtam egy könyvet érdekelne a véleményetek, hogy mennyire megbízható, egyáltalán van-e értelme használni? – Peda ☎ 2010. május 28., 00:43 (CEST)

Hát minthogy az OH. is erre hivatkozik, lehet mondani, hogy megbízható. Ez maga az (egyik) etalon, a terület mérvadója akadémiai fejlesztésben, alkotói a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága, az MTA Földrajz I. és II. Tudományos Bizottsága, valamint az ominózus Földrajzinév-bizottság. Nekem megvan, ha meg kell nézni benne valamit. Ha be tudod szerezni, mindenképpen érdemes. Bennó^iroda 2010. május 28., 00:46 (CEST)

Értelek. Csak ugye a 11. kiadás óta még mindig nincs 12. ami megnyugtatóan rendezné a kérdést (amit Te adtál, az a verzió, meg nem nagyon akarja piszkálni. Könyvtárból vettem ki. Érdekesnek találtam. – Peda ☎ 2010. május 28., 02:35 (CEST)

A FNH. a részletesebb szabályozás, az AkH. a szűkebb. Bennó^iroda 2010. május 28., 09:05 (CEST)

Képek elnevezési szokásai – irányelvjavaslat

Előzmény: Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív59#Képek elnevezési szokásai

Folyamatban van egy irányelv kidolgozása, amely a képek elnevezési szabályait, szokásait gyűjti össze. Munkacíme egyelőre: WP:KÉPNÉV.

Nyitott kérdések:

• magyar ékezetes betűk használata, ld. vitalap
• „különleges” karakterek (nagykötőjel, görög, cirill betűk, stb.) használata

A felsorolt példák nagy része egyébként valóban megtörtént esetet dolgoz fel. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. május 28., 11:37 (CEST)

Wikipédia:Tudakozó#Biztos ami zicher, biztos úr

Egy nyelvi kérdés. Karmela^üzenőlap 2010. május 28., 23:21 (CEST)

Vegyes orosz nevek írása

Azt kérdezném, hogy van-e szabály vagy esetleg ajánlás arra az esetre, amikor egy orosz (vagy akár ukrán, stb.) emberkének a családneve francia vagy német, azaz nem ígényel átírást? Például: Marija Karlovna Keiser, Alekszandra Andrejevna Assiere, Nyikolaj Rubinstein stb. Köszönöm! – Istvánka ^posta 2010. május 28., 08:27 (CEST)

Van-van, sőt itt is volt már egyszer erről szó, mindjárt előkeresem. Bennó^iroda 2010. május 28., 09:04 (CEST)

Itten van.

Lényegkiemelés: a CNMH (és az ahhoz felzárkózó OH.) lényegében háromféle eljárást különböztet meg:

1. a név viselője nem orosz születésű, de ott vált híressé – ebben az esetben rekonstruálni az eredeti nevet (Baudouin de Courtenay a példa, aki hosszú évtizedeken át orosz egyetemeken működött, és ott lett híressé, de a cirill neve voltaképp csak transzkripció); így járunk el akkor is, ha a név viselője a SZU./OR. valamelyik latin betűs írást használó nemzetiségéhez (észt, lett, litván, cseh, finn, lengyel, magyar stb.) tartozik/tartozott.
2. az idegen eredetű név viselője oroszországi/szovjetunióbeli stb. születésű, ilyenkor oroszosan írjuk át a nevet, megkötésekkel: a д т н ilyenkor nem gy, ty, ny, hanem d, t, n, példa: Pesztel, Dejneka.
3. a kivételek, akik külföldön lettek híressé, és kialakították saját latin betűs helyesírásukat (Stravinsky).

Tehát lehet válogatni, csak az első két kérdésre kellene válaszolni. Bennó^iroda 2010. május 28., 09:15 (CEST)

Köszi – Istvánka ^posta 2010. május 28., 09:25 (CEST)

Akkor ennek megfelelően én is átbogarászom még ma a Csajkovszkijt még egyszer, aztán döntsük el, ki minősül minek. – Pagony^foxhole 2010. május 28., 10:32 (CEST)

Na igen, akkor a Gyinamo (Dinamo helyett), a Lokomotyiv (Lokomotiv helyett) és a Zenyit (Zenit helyett) is elúszott. Na, ezzel kapcs. megvárnám VargaA-t is, ő a legnagyobb koponya ex-szovjet területen. - CFC ^vita 2010. május 28., 10:39 (CEST)

Ne tessék kongatni a vészharangot: a fentiek KIZÁRÓLAG személynevekre vonatkoznak, azok közül is csak az IDEGEN család- és személynevekre. Nem érinti a klubok nevét, sem semmi effélét. Bennó^iroda 2010. május 28., 10:58 (CEST)

Mán megijedtem, hogy rosszul tudom. :-D - CFC ^vita 2010. május 28., 11:19 (CEST)

Hááát, ezt próbáljuk meg beszuszakolni valamelyik kategóriába:

"Alekszandra Andrejevna Assiére ősei Franciaországból származtak, a forradalom idején települtek át Poroszországba. Innen André Assiére, az apa tovább vándorolt Oroszországba, ahol másodszor is megnősült. Első házasságából két fia és két leánya született: egyikük, Alekszandra Andrejevna..."

Ha jól értem, az illető papa első házassága nem Oroszországban köttetett, így a belőle származó leánygyermek családneve maradhatna Assière, viszont mire Oroszországban férjhez ment, a keresztnevét (és a családi nevét?) nyilván oroszosan mondták. Születik tehát egy röhejes öszvér: egy oroszról magyarra átírt köröszt-apai névsor meg egy francia accent-jellel ellátott családnév... – Pagony^foxhole 2010. május 28., 13:21 (CEST)

Csak a végkövetkeztetésedet nem értem: hát ha a leányzó oroszba' született, akkor a 2. pont értelmében a családnevét egyszerűen átírjuk cirillből, azzal a különbséggel, ami ott fel van sorolva (d, t, n). Öszvérről tehát szó sincs. A fentebbi pontok szerint is vagy 1) rekonstruáljuk az idegen helyesírást (bizonyos esetekben), vagy 2) átírjuk közvetlen cirillből a fenti megkötésekkel, 3) vagy életét külhonban élte főleg, és kialakította nevének latin betűs írását (Stravinsky). Ezek közül egyik se öszvér. Bennó^iroda 2010. május 28., 15:15 (CEST)

Tehát eddig az állás:

1. Николай Григорьевич Рубинштейн, aki o.-i születésű, rá tehát a 2. pont vonatkozik: Nyikolaj Grigorjevics Rubinstejn;
2. Assiere-nek meg meg kéne szerezni a cirill formáját. Bennó^iroda 2010. május 28., 15:25 (CEST)

Csakhogy Alekszandra kisasszony a kontextusból kivehetőleg nem Oroszországban született, hanem a papa első házasságából vagy Francia-, vagy Poroszországban. :) A papa a második házasságát kötötte Oroszországban. – Pagony^foxhole 2010. május 28., 15:43 (CEST)

(Továbbá a Rubinstein se stimmel, mert az orosz j nem tartozik bele a dtn kivételbe, és amúgy sosem i-vel írandó át. – Pagony^foxhole 2010. május 28., 15:46 (CEST))

Rubinstejn jogos, az rosszul maradt úgy, mea culpa. Ami a származást illeti, mármost nem tudom, talán a német wikiről szedtem, hogy Alekszandra oroszo.-i születés. Bennó^iroda 2010. május 28., 18:29 (CEST)

Александра Андреевна Ассиер – Malatinszky ^vita 2010. május 28., 15:35 (CEST)

Itt Csajkovszkij anyjáról van szó? Mert róla a francia wiki azt írja, hogy „Alexandra Andreïevna Assier est fille d'Andreï Mikhaïlovitch Assier et d'Ekaterina Mikhaïlovna Popova. Sa famille prétendait à la noblesse en se disant parfois d'Assier, mais cela semble être une fantaisie et ses prétentions nobiliaires ne furent jamais reconnues par la Couronne russe”. Úgy tűnik, itt a cirill betűs helyesírás az egyetlen biztos pont . – Malatinszky ^vita 2010. május 28., 16:00 (CEST)

Hm.... Ezek szerint a családnévben tényleg semmi se biztos, mert azt direkt látták el a nemesi d' előzékkel, és az orosz korona sose ismerte el prétanzióikat . Családtörténésszé kell válnunk, nincs mese... Bennó^iroda 2010. május 28., 18:29 (CEST)

Ez esetben Istvánka forrása téved, mert az ő szövegéből egyértelmű, hogy Alekszandra az első házasságból született, tehát nem abból, amely Oroszországban köttetett. – Pagony^foxhole 2010. május 28., 16:03 (CEST)

Istvánka csak azt írta, hogy Alexandra az első házasságból született, amit nem Oroszországban kötöttek a szülei. Attól az anyja még lehetett orosz... Alensha 2010. május 28., 16:13 (CEST)

Lehet, de azért nem borzasztóan valószínű, hogy a forradalom elől menekülő francia akár odahaza, akár Poroszországban elvegyen először egy orosz nőt, aztán Oroszországba költözve egy másikat. Bár ki tudja... utána kell járni. – Pagony^foxhole 2010. május 28., 16:45 (CEST)

Ismét átlapoztam forrásaimat, de bővebben egyik sem tárgyalja Assiere asszony származását. Mindössze annyi írnak, hogy Alekszandra Andrejevna Assier francia családból származott és valószínűleg epilepsziás hajlamai voltak , illetve az Assiere család Poroszországba menekült, onnét a papa - André Assiere- Oroszországba. A Csajkovszkij-apuka pedig Szentpéterváron ismerkedett meg a hölggyel . Tehát eléggé obskurus a származása.– Istvánka ^posta 2010. május 28., 18:16 (CEST)

Hát akkor? :) Bennó^iroda 2010. május 28., 18:29 (CEST)

Ápdét: Alexandra Szentpétervárott született és ott is halt meg. Tehát átírhatjuk cirillből? Ez esetben Alekszandra Andrejevna Asszijer (Александра Андреевна Ассиер). Bennó^iroda 2010. május 28., 18:40 (CEST)

Az a vicc, hogy az è átírására ott volna az orosznak az э. Ha е-vel írják át, az elvileg je lesz nálunk. – Pagony^foxhole 2010. május 28., 19:02 (CEST)

És tényleg. ;) De mér vicc az? Hát ez van, az nem szerepel a kivételek között, mellesleg pusztán elvi értéke van a dolognak, hiszen az ierben valójában akkor is ejtünk helykitöltő enyhe jét, ha nincs jelölve. Tehát Asszijer? Bennó^iroda 2010. május 28., 19:19 (CEST)

Azért vicc, mert fura. Hangtanilag ide э kívánkozik, és bármilyen hülyén nézne ki, láttunk már ilyen érdekes ortográfiákat. Ugyanakkor nyilván oka van a е használatának. – Pagony^foxhole 2010. május 28., 19:24 (CEST)

Már ha biztosak lehetünk benne, hogy nincs mondjuk kétféle jelölése a családnévnek. Végtére is Malatinszkytól kaptuk a cirill formát, és nem mondta mellé, hogy honnét. Végzek egy illegális guglitesztet. Végeztem: mégis jó lesz az, nem nagyon fordul elő másképp, csak így (legalábbis a neten). Bennó^iroda 2010. május 28., 19:27 (CEST)

Kaisernél is érdekesek a viszonyok, előfordul a név Kayser/Keyser/Kaiser/Keiser formában, de annyi bizonyosnak tűnik, hogy porosz a [név http://chelm.freeyellow.com/page1.html]. A Tchaikowsky-research.neten is Kaisernek ismerik [1]. Bennó^iroda 2010. május 28., 18:56 (CEST)

Dilisek ezek a rómaiak, bocsánat, oroszok (ahogyan azt a menhírkészítő kisiparos barátunk mondaná). Miért kellett ennyire elkomplikálni az ábécét? . Köszi mindenkinek a segítséget!– Istvánka ^posta 2010. május 28., 20:01 (CEST)

A betűmegfeleltetés sose egyszerű dolog. ;) Amúgy akárhogy is, zárójelben/lábjegyzetben ki lehet térni a francia eredetre és a franciás alakra. Kaiser még függőben. Bennó^iroda 2010. május 28., 20:04 (CEST)

Továbbá (legalábbis fontosabb szereplők):

• en:Alexander Siloti (Алекса́ндр Ильи́ч Зило́ти) - az angol szócikk elmagyarázza miért éppen így írják át, de nem biztos, hogy nálunk is pont így kell
• továbbá függőben Nyikolaj Rubinstein és Anton Rubinstein is. Az irodalomban inkább az i-s változatot preferálják, de előfordul j-vel írva is. Tudom, hogy ez nem számít, de a rend kedvéért megemlítettem. – Istvánka ^posta 2010. május 28., 20:08 (CEST)

De apja birtokán született Harkov mellett, tehát: Alekszandr Iljics Zilotyi. (Hacsak az ukránok nem t-nek ejtenék, tudja a fene.) – Pagony^foxhole 2010. május 28., 20:40 (CEST)

Vigyázat, megfeledkeztek a 3. pontról: az emigrált és maga alakította ki kezdetű mantráról. Ezt is meg kell vizsgálni. Bennó^iroda 2010. május 29., 00:40 (CEST)

Rubinstejn. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása (Akadémiai Kiadó, Bp., 1985), 66. oldal. - Vadaro ^vita 2010. május 28., 20:21 (CEST)

Én is ezt mondanám, viszont wikis szócikkünk: Rubinstein. Egyébként Marija Karlovna az orosz neten szinte kizárólag Kajzer, míg a nemorosz neten szinte kizárólag Keiser. :) Használható infó róla amúgy nulla szinte. Lehetett balti német, volgai német stb., de orosz miliőben vette feleségül a papa, úgyhogy szerintem Kajzerré kéne változtatni. – Pagony^foxhole 2010. május 28., 20:35 (CEST)

NAgyon úgy fest, hogy Kajzerként kéne kezelni: Marija Karlovna Kajzer. Bennó^iroda 2010. május 29., 00:40 (CEST)

További kérés. aki ért oroszul, a ru:Лебединое озеро (Hattyúk tava) szócikkből kihámozhatná Vasszilij Gelcer nevét. Előfordul Geltzer, Gelzer formákban is. Illetve kiadója észt származású volt Pjotr Iljics Jürgensszon, azaz Peter Ivanovich Jurgenson. Még az ő nevének írása is kérdéses. Köszi előre is– Istvánka ^posta 2010. május 29., 11:38 (CEST)

Az orosz szövegben, birtokos esetben: Василия Гельцера, tehát Vaszilij Gelcer, az angolban Vasiliy Geltser -- tehát magyar átírásban: Vaszilij Gelcer. – Pagony^foxhole 2010. május 29., 12:21 (CEST)

A másikat az oroszok Jurgenszonnak írják át, az angolok a hasonnevű észt focistát Jürgensonnak. Döntés kérdése. – Pagony^foxhole 2010. május 29., 12:27 (CEST)

Nehezményezem, hogy a köztudatba csak nem akar beivódni a fentebb ismertetett három pont alapján zajló értelmezés. A 2. pont ugyanis kiemeli, hogy a SZU-ban/OR-ban élő etnikai kisebbségekhez tartozók vezetéknevét rekonstruáljuk, tehát az észtes helyesírás számít, a másik a redir. Bennó^iroda 2010. május 29., 12:29 (CEST)

Azért nem akar lecsorogni, mert én pl. mindig azt képzelem magam elé, hogy nagyorosz körökben forgolódva nyilvánvalóan maga is Jurgenszonnak írta a nevét, tehát az akadémiai álláspontot a valóságtól elrugaszkodottan puristának érzem. :) – Pagony^foxhole 2010. május 29., 12:34 (CEST)

Az akadémiai álláspont csak egy fogyatékos zsinórmérték, amennyire én látom. :) Ha le akarjuk fordítani, akkor a három pont a következő elveket gyűjti össze:

1. Ha valaki nem orosz, de ott vált híressé, akkor lehetőleg rekonstruáljuk az eredeti névírást, ugyanígy respektus okán a területileg orosz/szovjet felségterülethez tartozó, latin betűt használó írásbeliségű etnikai csoportok tagjainak nevét is igyekezzünk a nyelvüknek megfelelő helyesírással hozni;
2. az Oroszországba költözött idegenektől, tehát nem az ott honos etnikai kisebbségekhez tartozóktól származók nevét egy kis kiigazítással oroszosan írjuk a második generációtól kezdve;
3. az emigrált oroszok esetében tiszteletben tartjuk, amennyire lehet, az általuk választott latinos formát.

Szerintem ez nem purista, inkább csak disztingvált álláspont. :) Bennó^iroda 2010. május 29., 12:47 (CEST)

Köszönöm szépen mindkettőtöknek a segítséget – Istvánka ^posta 2010. május 29., 13:14 (CEST)

Kínai és japán óriáskerék nevek

Japán:

"A Diamond and Flower (Daiya and Hana, ダイヤと花の大) egy 117 méter magas óriáskerék..." Mi legyen a szócikk címe? A japán karakterek átírva magyarosra, vagy pedig lefordítva magyarra "Gyémánt és Virág óriáskerék"?

Kínai:

A Tianjin Eye szócikkben van három további kínai kerék, amelyek nevéhez pontosítást szeretnék kérni.

Köszi. - RepliCarter ^Wormhole 2010. május 28., 23:05 (CEST)

A kínai átírva (az irányelv és nem a kiejtés szerint). Ellenben ha már itt tartunk, a Tianjint nem kéne átírni? - Prücsök ^Panaszkönyv 2010. május 29., 00:00 (CEST)

A Tianjin szócikk is így van, ezért annál nem is gondolkoztam ezen. A többit köszi. - RepliCarter ^Wormhole 2010. május 29., 08:17 (CEST)

És ha már átírás: a Moscow-850 címét is át kéne írni Moszkva-850-re?? - RepliCarter ^Wormhole 2010. május 28., 23:15 (CEST)

Orosz tudós

Az ő nevét hogyan kell magyarul írni: Nikolay Gennadiyevich Basov Előre is köszönöm – Engusz ^vita 2010. május 31., 05:21 (CEST)

Nyikolaj Gennagyijevics Baszov. --VargaA ^vita 2010. május 31., 05:39 (CEST)

Sztálin és Lenin nevéhez hasonlóan -- Baszov esetében nyilván a puerilis viccek elkerülése végett -- az ő nevét is gyakran írják át rendhagyóan Bászovnak, de nem tudom, hogy ez valamiféle kodifikált kivétel-e, vagy egyszerűen szokás. – Malatinszky ^vita 2010. május 31., 06:18 (CEST)

Az CNMH. szerint Baszov, nem szerepel a kodifikált kivételek között, ezek szerint egyéni finomkodásról van szó, amennyiben valaki mégis Bászovozik. ;) Bennó^iroda 2010. május 31., 08:19 (CEST)

Reptér neve

Wikin kívüli célból érdekelne, hogy „Bécsi Nemzetközi Repülőtér” vagy „bécsi nemzetközi repülőtér”?

– Winston ^vita 2010. május 31., 14:34 (CEST)

Utóbbi, lásd összes repteres, Pasztilla által megcsinált cikkünket. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. május 31., 15:10 (CEST)

Pontosabban: Bécs-Schwechati nemzetközi repülőtér. :) Bennó^iroda 2010. május 31., 20:41 (CEST)

Orosz jégkorongozó

Az ő nevét: Pável Vlagyimirovics Buré tényleg á-val és é-vel kell írni? Előre is köszönöm a segítséget!– Engusz ^vita 2010. május 31., 16:28 (CEST)

Nem. Pavel Vlagyimirovics Bure. Ékezetek nélkül. Az orosz nevek átírásában nem használunk ékezeteket. Kivétel a hagyományosan rögzült alakok (ld. Sztálin). Ez nem az. --VargaA ^vita 2010. május 31., 17:46 (CEST)

Amerikai városok

Sziasztok! Az amerikai városok neveiben az államot az enwikiben használt vesszővel elválasztott, vagy a német wikiben használt zárójeles módszerrel kell feltüntetni? Ha nincs egyértelmű álláspont, akkor én az elsőre szavazok. - Prücsök ^Panaszkönyv 2010. május 28., 14:47 (CEST)

Eleve csak akkor kéne feltüntetni, ha azonos néven van másutt település. Ha meg igen, akkor mi zárójellel egyértelműsítünk. Lásd erről: Wikipédia:Egyértelműsítő lapok és Wikipédia:Elnevezési szokások. Bennó^iroda 2010. május 28., 15:08 (CEST)

Az amcsik megszokásból írják a város mellé az államot, nem kell mindenhol. Lásd például Boston vagy New York, vagy Chicago. Csak akkor kell zárójelezni, ha van több hasonló nevű település más államokban. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. május 31., 09:34 (CEST)

Valójában tűt keres a szénakazalban az aki olyan amerikia várost keres amiből csak egy van (Bostonból 7 van, New Yorkból kb. 3, Budapestből 2, Nashville-ből van vagy 10 amelyből néhány egy államra esik), emiatt szükség van az egyértelműsítésre szinte mindig (persze bejátszik a fő szócikkre vonatkozó szabály). Formailag a zárójeles megoldás a megszokott itt a huwikin, de nem árt a vesszősről is átirányítást csinálni, mert nem kerül semmibe és lehet hogy valami áthozott sablon vagy automatikus interwiki bot így könnyebben megtalálja. --Dami ^vita 2010. május 31., 13:01 (CEST)

Tehát akkor zárójel, de ugyanakkor vesszővel elválasztott is, utóbbi esetén átirányítás a zárójelesre. Okés, köszi! - Prücsök ^Panaszkönyv 2010. május 31., 16:41 (CEST)

Egy államon belül is lehet azonos nevű? Azt hogy egyértelműsítik? Alensha 2010. június 1., 20:24 (CEST)

Az állam neve mellé feltüntetik a megyét is. - Prücsök ^Panaszkönyv 2010. június 1., 20:29 (CEST)

A kérdés az egy államon belülire vonatkozott (ha jól értettem). – Bence Megbeszélés 2010. június 1., 20:35 (CEST)

Tudom, azért is írtam, hogy az állam mellett a megyét is feltüntetik - Prücsök ^Panaszkönyv 2010. június 1., 20:37 (CEST)

Tényleg, bocs. Félreolvastam. – Bence Megbeszélés 2010. június 1., 20:40 (CEST)

- Prücsök ^Panaszkönyv 2010. június 1., 20:46 (CEST)

La Venta

Megerősítést kérnék, mielőtt javítok: ha valami La Venta településről származik, akkor az La Venta-i és nem la ventai. Jól tévedek? L András^pankuš→ 2010. június 1., 18:11 (CEST)

Igen, La Venta-i, vö. AkH.¹² 217. b). Ádám ✉ 2010. június 1., 18:18 (CEST)

Köszönöm. L András^pankuš→ 2010. június 1., 18:21 (CEST)

Prince Khalid al-Faisal bin Abdul Aziz Al Saud

Hogyan kéne átírni a fenti herceg nevét a magyar wikire? Itt az enwikis link: [2]. Köszi. - RepliCarter ^Wormhole 2010. június 1., 21:07 (CEST)

Ez ugye a szaúd-arábiai Fejszál herceg, eddig talán biztos az írásmódja, a többiben teljes bizonyossággal Mathae segíthet, mivel az arab átírások bizonyos fonémák miatt elég speciálisak, és ha a OH nem rendelkezik erről külön. Úgyhogy csak tippelni tudnék, bár tudom ezzel nem vagy kisegítve. Tanulmányozva az arab átírási irányelvet és az eddigi példákat: Khálid al-Fejszál bin Abdul Aziz al-Szaúd Ogodej ^vitalap 2010. június 1., 22:00 (CEST)

Köszönöm, ez is segítség, egyelőre használom így, de közben írok Mathaenak is. - RepliCarter ^Wormhole 2010. június 1., 23:25 (CEST)

Klasszikus, nem helyi dialektusban történő átírás szerint, ügyelve az átírási szabályokra: خالد الفيصل بن عبد العزيز آل سعود , azaz Hálid al-Fajszal ibn Abd al-Azíz asz-Szaúd. Ezt én 95%-osra mondom (a tévedést csak al-Faíszal esetében tudom elképzelni [korábban ad-Daját írtam, ad-Daía volt a jó], de ezt már csak Mathae tudja). Az angolon bin ibn, az sz hasonul, így lesz asz-Szaúd, és így tovább… - CFC ^vita 2010. június 2., 07:01 (CEST)

Hű, ez egyre bonyolultabb. - RepliCarter ^Wormhole 2010. június 2., 08:25 (CEST)

Hát igen, vannak itt bonyolultságok, a bint azért hagytam, mert az irányelvben szerepel, hogy modern nevekben maradhat ibn helyett bin, a Fejszált meg azért, mert egy másikról van cikk, olyan elfogadottnak számít... de fejet hajtok a szakértők előtt! Ogodej ^vitalap 2010. június 2., 08:51 (CEST)

Az „Abd al-Azíz asz-Szaúd” tényleg jobb. Ogodej ^vitalap 2010. június 2., 08:55 (CEST)

Nem asz-Szaúd, mert nem névelő az az "'l" a nevében. (Nincs is egybe írva, ami névelőnél elképzelhetetlen.) Ez az "Ál" (=család) szó, amit az öbölbeliek nagy előszeretettel használnak. Ál Szaúd = Szaúd család. (Egyébként Szuúd lenne teljes szabatossággal, csak valamiért kitalálták, hogy konzekvensen a-val írják át latin betűkkel.) Az al-/Ál különbség a nyugati átírásokban tökéletesen összemosódik, mivel a névelő átírása sosem konzekvens. – Mathae Fórum 2010. június 2., 19:13 (CEST)

És végül is mi a teljes név? - RepliCarter ^Wormhole 2010. június 2., 19:16 (CEST)

Ja, amúgy CFC-re nyugodtan lehet hagyatkozni... Hálid al-Fajszal ibn Abd al-Azíz Ál Szaúd. Vagy Szuúd, de e kérdésben nem tudok és kívánok dönteni. -Mathae Fórum 2010. június 2., 19:19 (CEST)

Köszi. - RepliCarter ^Wormhole 2010. június 2., 21:14 (CEST)

Viszont van két szócikkünk I. és II. Fejszál iraki király néven. Ezeket nem kéne átírni? -RepliCarter ^Wormhole 2010. június 2., 21:16 (CEST)

Ez két okból nem ajánlott. 1) Peadar hisztizne. 2) Valóban így szokták írni nevezett királyok neveit azon ritka alkalmakkor, amikor magyarosan próbálják meg, még ha nem is ez a legpontosabb átirat. – Mathae Fórum 2010. június 2., 22:10 (CEST)

Oké, részemről nem gond, csak érdeklődtem. - RepliCarter ^Wormhole 2010. június 2., 23:10 (CEST)

Basszus, annyira megszoktam már, hogy nem is figyeltem, hogy آل, nem pedig ال, ráadásul a jelenlegivel sokkal ritkábban találkoztam. Mindenkitől sorry (az asz-Szaúd adta magát foci miatt is, az ország miatt is). Ha itt vagy, akkor kezeld inkább te az arab neveket, és csak el tudom olvasni, mi van odaírva, aztán totózom. :-D - CFC ^vita 2010. június 2., 19:58 (CEST)

Jó lenne már egy átíró kütyüt csinálni... Bennó^iroda 2010. június 2., 19:33 (CEST)

Ha lehetne, akkor már lenne, de még nemzetközi/tudományos sincs, sajnos. Amúgy én már csináltam hetet, most másé a terep. :-D - CFC ^vita 2010. június 2., 20:00 (CEST)

Mit csináltál te? Van szíved felemlegetni? Milyen hetet, mikor egyet se használhatunk belőle, mert nem engedted, hogy közzé legyenek téve? Bennó^iroda 2010. június 2., 21:01 (CEST)

Bennó, ha lenne megfelelő tesztelés rajta, és megbízható szerverről futna, akkor mehetne. - CFC ^vita 2010. június 2., 21:07 (CEST)

Ha minden igaz, lesz saját túlszerverünk idővel. Bennó^iroda 2010. június 2., 22:15 (CEST)

Ami urdut és perzsát is tud. Addig Mathae és CFC... Ogodej ^vitalap 2010. június 2., 19:45 (CEST)

Csak CFC. Én most véletlenül kísértek csak itt. – Mathae Fórum 2010. június 2., 22:10 (CEST)

T. E. Lawrence-et (Lawrence of Arabia) megkérdezte a szerkesztője, nem baj-e, hogy a Seven Pillars of Wisdomban 27-féleképpen van írva egy név. Az ezredes válasza: legszívesebben a huszonnyolcadik-féleképpen írnám... :) – Pagony^foxhole 2010. június 2., 20:31 (CEST)

És ez nem is csak anekdota. Egy könyven belül csakugyan előfordul ilyesmi, főleg ha valami népszerű fordítás. Az Usborn lexikon két kötetében ugyan azon személynek (török) a neve háromféleképpen van leírva.Ogodej ^vitalap 2010. június 2., 20:52 (CEST)

Ráadásul még az Usbornt is Usborne-nak írták a címlapra [3] Malatinszky ^vita 2010. június 2., 21:40 (CEST)

De azt legalább egységesen az összes kötetre Ogodej ^vitalap 2010. június 2., 23:15 (CEST)

Ez az, amit nem bír el az én lelkem. Bennó^iroda 2010. június 2., 21:01 (CEST)

Orosz nevek

Sziasztok! Hirtelen nem találtam semmilyen vonatkozó irányelvben, de szerintem célszerű lenne beleírni, hogy redirt kell csinálni minden orosz/ukrán/belorusz/stb. személynél az apai név nélküli címről az apai nevesre. Mellékkérdés, ami már általánosabb: érdemes-e olyan redirt csinálni, hogy szimpla vezetéknévből a cikkre (pl. Voznyeszenszkij ---> Andrej Andrejevics Voznyeszenszkij)? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. június 4., 00:18 (CEST)

A mellékkérdésre: szerintem felesleges csak a vezetéknévből redirt csinálni. Ott van például Mihail Boriszovics Hodorkovszkij, akire van redir Mihail Hodorkovszkij címmel, de nincs Hodorkovszkij. Mármost, ha beírom a keresőbe azt, hoyg „Hodorkovszkij”, az első találat, ami kijön az a Mihail Boriszovics Hodorkovszkij cikk. – Malatinszky ^vita 2010. június 4., 00:43 (CEST)

A Voznyeszenszkij lapnak persze történetesen van értelme, mert egyértelműsít, de az más tészta. – Malatinszky ^vita 2010. június 4., 00:48 (CEST)

Az első találat tényleg az illető lesz, ennek ellenére pl. az enwiki udvariasabb: ha beírom, hogy Akhmatova vagy Tsvetaeva, rögtön a szócikkhez lő. – Pagony^foxhole 2010. június 4., 01:05 (CEST)

Pagony +1. Akár van megegyezés, akár nincs, a gyakorlatban nagyon is szokás, hogy ha egy vezetéknév szinte csak egyvalakit jelenthet, akkor azt rögtön átirányítjuk az illető nevének teljes formájára. Ha több közül lehet választani, akkor pedig egyértelműsítő lap lesz belőle. Megfordítanám a kérdést: miért ne könnyítenénk meg az olvasó dolgát? Bennó^iroda 2010. június 4., 12:21 (CEST)

Pontuszi-hegység (címkérdés)

Jelen pillanatban a Kartográfia Földrajzi Világatlaszában Észak-anatóliai-hegység néven jelölt hegyvidék nálunk Pontuszi-hegység néven szerepel. A más nyelvű wikiken kétségkívül a pontuszi változat van többségben, a gugli nagyjából azonos mennyiségű találatot dob a kettőről. Szerintem a kartográfiás névnek kéne az elsődlegesnek lenni, de nem akarok egyedül dönteni a kérdésben.

Vélemény? L András^pankuš→ 2010. június 4., 11:42 (CEST)

Természetesen a Kartográfiáé az elsőbbség, és az iskolában is úgy tanítják. – Winston ^vita 2010. június 4., 12:10 (CEST)

Ilyenkor a kartográfiaié az elsőbbség (amit lassan rögzíteni is kéne valahol). Bennó^iroda 2010. június 4., 12:22 (CEST)

Köszönöm, akkor mindjárt át is nevezem. Az atlaszban is a Pontusi-hegység egy lásddal átirányításban van. A biztonság kedvéért: az átirányítás Észak-anatóliai hegységről van (kötőjel nélkül), az atlasz szerint Észak-anatóliai-hegység (kötőjellel). L András^pankuš→ 2010. június 4., 12:48 (CEST)

Kötőjeles. Az ilyenkor attól függ, hogy szervesen kapcsolódik-e a földrajzi köznév a névhez, vagy nem (a szokásos példa a Bükk, ami önmagában is a hegységet jelöli, tehát mellé nem kell a földr. köznév, illetve ha mégis kint van, akkor értelmezőként külön: Bükk hegység; ezzel szemben az Észak-anatóliai önállóan nem jelölné egyértelműen a hegységet). Bennó^iroda 2010. június 4., 12:55 (CEST)

„Kerámiaanyagok” vagy „kerámiai anyagok”?

Ezt: Kategória:Kerámia anyagok szeretném átnevezni. Ádám ✉ 2010. június 4., 13:08 (CEST)

Előbbi szerintem. Bennó^iroda 2010. június 4., 13:10 (CEST)

Szipoly-lázadás

A ’sipáhi’ vagy ’szipoy’ (indiai származású gyarmati katonák) lázadása a brit uralom ellen a 19. században. A felkelés közvetlen okát az szolgáltatta, hogy az angolok új patronokat vezettek be az Enfield-karabélyokhoz, és a híresztelések szerint azok marhafaggyúval és disznózsírral voltak bekenve. Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan írjuk helyesen? Szipoj, szipoly, sipoy vagy szipoly (esetleg egyéb)? Ogodej ^vitalap 2010. június 4., 20:00 (CEST)

OH 1327: szipoj. – Hkoala 2010. június 4., 20:04 (CEST)

De miért a kötőjel? – Hkoala 2010. június 4., 20:05 (CEST)

Szipolylázadás vagy szipolyfelkelés, egybe. Bennó^iroda 2010. június 4., 20:13 (CEST)

És J vagy Ly ? Pilgab ^üzenet 2010. június 4., 20:16 (CEST)

Az OH szerint szipoj = az indiai angol hadseregben szolgáló katona; szipoly = a cserebogárfélék körébe tartozó 1-1,5 cm-es testhosszú, részaránytalan karmú gabonakártevő. – Hkoala 2010. június 4., 20:18 (CEST)

Köszönöm szépen! Ogodej ^vitalap 2010. június 4., 20:20 (CEST)

Spoleto

Valaki, aki ért hozzá, rendbe tenné Fr Rufino gépi fordítását (Spoleto)? Borzalom! Anélkül viszont sajnos szubcsonknak se néz ki. – Pagony^foxhole 2010. április 20., 17:55 (CEST)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

— P/c ^vita 2010. június 6., 21:15 (CEST)

Csengeren vagy Csengerben?

Szerintetek Fazekas István helyesen Csengeren vagy Csengerben született? Fel tud valaki fedezni valamilyen szabályszerűséget, ami megmagyarázza a Bukarestben/Budapesten, Debrecenben/Miskolcon, Velencén/Velencében típusú különbségeket?

– Malatinszky ^vita 2010. június 4., 17:03 (CEST)

Csengeren. – Bence Megbeszélés 2010. június 4., 17:08 (CEST) A google szerint viszont Csengerben (találatszám). – Bence Megbeszélés 2010. június 4., 17:09 (CEST)

Tényleg, már többször akartam kérdezni, de nem mertem, mitől függ az, hogy -ben, vagy -en, pl. Salgótarjánban, de Mosonmagyaróváron, Debrecenben, de Kecskeméten? Ogodej ^vitalap 2010. június 4., 19:28 (CEST)

Sőt, Kolozsvárott és Pécsett is van – Hkoala 2010. június 4., 19:30 (CEST)

Ja, pont ezt kérdezte Malatinszky, de nem olvastam teljesen végig Ogodej ^vitalap 2010. június 4., 19:31 (CEST)

Na meg ez a Kolozsvárott/Pécsett is... Ogodej ^vitalap 2010. június 4., 19:49 (CEST)

Pécsit én még nem nagyon hallottam, hogy az mondta volna hogy Pécsett, inkább a Pécsent használják a köznyelvben. Pilgab ^üzenet 2010. június 4., 20:07 (CEST)

Én meg állandóan Pécsett hallom, anyósom ott lakik :) Ogodej ^vitalap 2010. június 4., 20:23 (CEST)

Mindenesetre a Pécsben semmiképp sem jó. Nem úgy a Bécsben. Miért?

De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez. Nektek melyik hangzik jobbnak, a Csengeren vagy a Csengerben?

Malatinszky ^vita 2010. június 4., 21:49 (CEST)

Csengeren. Pilgab ^üzenet 2010. június 4., 21:51 (CEST)

Csengeren. – Hkoala 2010. június 4., 21:53 (CEST)

Csengeren – Ogodej ^vitalap 2010. június 4., 22:30 (CEST)

Csengeren – P/c ^vita 2010. június 6., 18:45 (CEST)

Megnyugat, hogy a véleményetek így egybehangzik az enyémmel. A konfliktus tárgyát képező cikket azóta átszerkesztettem, hogy megkerüljem a kérdést és elkerüljem a szerkesztési háborút egy szerktársunkkal, aki a „Csengerben” változatot pártolja. – Malatinszky ^vita 2010. június 6., 19:01 (CEST)

Halálos áldozat szinonima

A halálos áldozat, áldozat szavakra szeretnék kérni pár szinonimát. Nem igazán tudok mit írni, nagy szükség lenne rám mert rengeteg így a szóismétlés. sürgős lenne a segítség. köszönöm – Mdönci ^{Mdönci postafiókja} 2010. június 5., 18:51 (CEST)

A 2007-es Magyar Szinonimaszótár szerint:

áldozat […] <vkiért, vmiért sok szenvedést vállaló, ill. elviselő személyként> mártír; <kül. tűzvészé> vál martalék

Jegyzet

– Einstein2 ^{blablabla, és más zagyvaságok} 2010. június 7., 13:59 (CEST)

tudakozóból átmásolt kérdés-felelet

Azt szeretném megtudni, hogy hogyan írjuk helyesen: szennyvíztisztító-telep vagy szennyvíztisztító telep. A Magyar Helyesírás Szabályai 11. kiadása (akadémiai Kiadó, 1987) nem ad egyértelmű választ erre.

Köszönet előre is a válaszért, Kv

--84.1.60.175 (vita) 2010. június 5., 19:16 (CEST)

A szabályzat valóban nem ad útmutatást ilyen finom esetre, de nem is vagyunk szigorúan a szabályzathoz kötve. A helyesírás ilyen kifinomult problémáival szabad úgy elbánnunk, ahogy azt a saját nyelvérzékünk és műveltségünk súgja, és persze ahogy a legbiztosabbnak érezzük az általunk kifejezni szándékozott fogalom mások általi pontos értelmezését.

Spekulatív természetű válaszom annyi, hogy mindkettő helyes, és alig meghatározható különbséget érzek a két kifejezés között. A kötőjeles változat akkor, de nem feltétlenül csak akkor alkalmazandó, ha a 'tisztítótelep' kifejezést érezzük a fogalom magjának, amely elé kitenni akarjuk a 'szennyvíz'-et, mint a tisztítás tárgyát. A másik kifejezés nekem azt érezteti, hogy a 'telep' lebeg a szemem előtt a kifejezés leírásakor, és ennek magyarázataként, pontosításaként, azaz jelzőként írjuk le azt, hogy az a telep szennyvíztisztító. Ízlelgetem magamban a két változatot. Az jutott eszembe, hogy hivatalos, cégszerű névben az elsőt használnám, mert az összefogottabban, koncentráltabb fogalomként mutat rá a helyre, annak feladatát is azonnal érzékeltetve, míg a másik esetleg több vagy többféle telep közül pontosítva magyarázza meg, hogy mire utal. "Melyik telep? Ja, a szennyvíztisztító!" Szóval valami ilyesmi. Azt mondom, bárcsak mindenkinek ilyen leheletnyi eltérések közötti választás lenne a gondja, és nem ott tartana, például, hogy a szó után a ragot szóközzel elválasztva pottyantja el, ahogy az mostanában szokásba jött. Persze mások igénytelensége nem ad okot rá nekünk is, de szerintem ebben az esetben elég szabad a választás. Üdv: Orion 8 ^vita 2010. június 6., 01:24 (CEST)

No ez tényleg elég spekulatívra sikerült Orion 8 kollégától. Az első változat a helyes, hiszen a szennyvíztisztító-funkciójú közüzem elhelyezésére szolgáló telepről van szó. A második akkor lehetne értelmes, ha a telep jelzője volna a szennyvíztisztító (Milyen telep? nem pedig Melyik telep?), ami értelemszerűen lehetetlen, hiszen nem a telep tisztítja a szennyvizet, hanem az ember által arra létrehozott üzem. Amelynek helyt ad a telep... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 6., 07:43 (CEST)

Az igazság, mint szokott, egyrészt középen van, másrészt egy gordiuszi jellegű válasz is kínálkozik. :) A fentiekben előadott különféle jelentésváltozásoknak és jelentésnemváltozások mind alaposan kifejtettnek tűnnek, nem is vitatkoznék ezekkel, de a helyzet az, hogy van egy kiegészítő szabálya az úgynevezett folyamatos melléknévi igenévi jelzős szerkezeteknek, ez pedig úgy szól, hogy ha akár a jelző, akár a jelzett szó önmagában is összetetétel (1+ 2; 2 + 1 stb.) a jelentésváltozás ellenére különírunk (lásd részletesebben például OH. 113–114).

Példák:

• ugrósánc, de síugró sánc;
• alkotóelem, de szabályalkotó elem stb.

Az esetünk példájához visszatérve: a szennyvíztisztító (jelző) önmagában is összetétel (szenny + víz + tisztító), tehát az eredmény: szennyvíztisztító telep.

Lábjegyzet: a szennyvíztelep mennyiben különbözik ettől? Nem tisztít?

Lábjegyzet2: elvileg ugyan lehetne érvelni a szennyvíztisztító főnevesülése mellett is, amely esetben nem vonatkoznék az egészre a különírási szabály (viszont vonatkoznék a 6 : 3), de ilyen lexikalizálódásk egyelőre szerintem nem megállapítható. Bennó^iroda 2010. június 6., 17:37 (CEST)

Olyan telep szerintem elképzelhető, ami (átmenetileg) tárolja a szennyvizet, de nem tisztítja, hanem pl. csak ülepíti. misibacsi*^üzenet 2010. június 7., 13:36 (CEST)

Köszönöm! Bennó^iroda 2010. június 7., 16:53 (CEST)