„Bolhák” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: am:ቁንጫ |
a Bot: következő hozzáadása: sq:Pleshti |
||
177. sor: | 177. sor: | ||
[[sk:Blchy]] |
[[sk:Blchy]] |
||
[[sl:Bolhe]] |
[[sl:Bolhe]] |
||
[[sq:Pleshti]] |
|||
[[sv:Loppor]] |
[[sv:Loppor]] |
||
[[szl:Skoczki]] |
[[szl:Skoczki]] |
A lap 2010. június 10., 12:52-kori változata
Bolhák | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Xenopsylla cheopsis pásztázó elektronmikroszkóp alatt
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Alrendágak | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhák témájú médiaállományokat és Bolhák témájú kategóriát. |
A bolhák (Siphonaptera) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó rend.
Madarakon és emlősökön élősködő rovarok. Összesen kb. 2000 faj, ebből a Kárpát-medencében kb. 50 faj honos.
Testfelépítés
A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, mely a szőrzetben való közlekedést teszi könnyűvé, fejük kicsi, szájrészeik pedig szívásra és szúrásra módosultak; szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A tor 2 és 3. ízén az elcsenevészedett szárnyak nyomai láthatók. A hátsó pár úgynevezett ugrólábuk a leghosszabb és legerősebb, testméretéhez képest hatalmas ugrásokra képes.
Lárváik lábatlanok, a legyek nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.
Táplálkozás
A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak.
A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják.
A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.
Egyedfejlődés
A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.
Rendszerezés
A rendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak
Ceratophyllomorpha
A Ceratophyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Ceratophylloidea- 4 család
- Ceratophyllidae – bolhák, főként az Amphipsyllidae rágcsálókhoz társulva
- Leptopsyllidae – patkány és egér bolhák
- Ischnopsyllidae – denevér bolhák
- Xiphiopsyllidae
Hystrichopsyllomorpha
A Hystrichopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsaládok és családok tartoznak:
- Hystrichopsylloidea – 2 család
- Macropsylloidea – 1 család
- Stephanocircidoidea – 2 család
Pygiopsyllomorpha
A Pygiopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Pygiopsylloidea – 2 család
Pulicomorpha
A Pulicomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Malacopsylloidea – 2 család
- Vermipsylloidea – 1 család
- Coptopsylloidea – 1 család
- Ancistropsylloidea – 1 család
Az emberbolha (Pulex irritans) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény kitines fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. Sertésen és emberen egyaránt élősködik.
A kutyabolha (Ctenocephalides canis) és a macskabolha (Ctenocephalides felis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.
- V. ö. Kohaut R., Magyarország bolhái (Állattani Közl. II., 1903, 25-46. lap, III tábla); Ritsema, Vers. einer chronol. Uebers. d. bisher sich. benannt. Arten d. Gattung Pulex (Zeitschr. f. d. ges. Naturw., LIII. köt., 1880, 181-185. l.); Rothschild N. C., Contrib. to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V., 1898).
Terjesztett betegségek
A keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) a bubópestis terjesztésével olykor az emberi történelmet is befolyásolta. A pestis ma is jelentős veszély például Közép-Ázsiában.
A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, amik az embert is veszélyeztetik, terjeszti még többek között a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.
Irodalom
- Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.