„Idrimi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kieg |
pontosít |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
| lábjegyzet = |
| lábjegyzet = |
||
}} |
}} |
||
'''Idrimi''' (Halap, Khalab, ma [[Aleppó]], [[i. e. 15. század]] közepe, 1470-1440 körül) [[szíria]]i városkirályság egyik városának, [[Alalah]]nak (ma [[Tell el-Acana]], a későbbi [[Mukis]] fővárosa, Szíria) uralkodója (kormányzója) volt. A mitannibeli [[Parattarna|Parattarnával]] egyidőben élt. Apja a lázadó [[I. Ilim-ilimma]].<ref>Trevor Bryce: ''The Kingdom of the Hittites'', 126. old.</ref> A lázadást követően Idrimi elmenekült a városból [[Emar]]ba. [[Kánaán]]ban gyűjtött hadsereget és tért vissza, majd [[Mitanni]] segítségével foglalta el |
'''Idrimi''' (Halap, Khalab, ma [[Aleppó]], [[i. e. 15. század]] közepe, 1470-1440 körül) [[szíria]]i városkirályság egyik városának, [[Alalah]]nak (ma [[Tell el-Acana]], a későbbi [[Mukis]] fővárosa, Szíria) uralkodója (kormányzója) volt. A mitannibeli [[Parattarna|Parattarnával]] egyidőben élt. Apja a lázadó [[I. Ilim-ilimma]].<ref>Trevor Bryce: ''The Kingdom of the Hittites'', 126. old.</ref> A lázadást követően Idrimi elmenekült a városból [[Emar]]ba. [[Kánaán]]ban gyűjtött hadsereget és tért vissza, majd [[Mitanni]] segítségével foglalta el örökségének egy részét. Apja még Halapból kormányozta országát, Idrimi már csak Alalah városát szerezhette vissza, ezzel került át [[Jamhad]] ősi székhelye Alalahba. |
||
Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg hibákkal teli [[akkád nyelv]]en íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a [[Hettiták|hettita]] királyfeliratok voltak, s az [[ószövetség]]i történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a [[Kánaán]]ban élő habiru (héber) törzseket említi. |
Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg hibákkal teli [[akkád nyelv]]en íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a [[Hettiták|hettita]] királyfeliratok voltak, s az [[ószövetség]]i történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a [[Kánaán]]ban élő habiru (héber) törzseket említi. |
||
A lap 2010. június 6., 20:15-kori változata
| Idrimi | |
 | |
| Idrimi feliratos szobra a British Museumban | |
| Mukis királya | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 1470 – i. e. 1440 körül | |
| Elődje | I. Ilim-ilimma |
| Utódja | Addu-nirári |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 15. század |
| Elhunyt | i. e. 15. század |
| Édesapja | I. Ilim-ilimma |
| Gyermekei | Addu-nirári Níkmepa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Idrimi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Idrimi (Halap, Khalab, ma Aleppó, i. e. 15. század közepe, 1470-1440 körül) szíriai városkirályság egyik városának, Alalahnak (ma Tell el-Acana, a későbbi Mukis fővárosa, Szíria) uralkodója (kormányzója) volt. A mitannibeli Parattarnával egyidőben élt. Apja a lázadó I. Ilim-ilimma.[1] A lázadást követően Idrimi elmenekült a városból Emarba. Kánaánban gyűjtött hadsereget és tért vissza, majd Mitanni segítségével foglalta el örökségének egy részét. Apja még Halapból kormányozta országát, Idrimi már csak Alalah városát szerezhette vissza, ezzel került át Jamhad ősi székhelye Alalahba.
Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg hibákkal teli akkád nyelven íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a hettita királyfeliratok voltak, s az ószövetségi történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a Kánaánban élő habiru (héber) törzseket említi.
Saját magát így nevezi meg: „Idrimi, a Viharisten szolgája, Alalah Hölgyeinek, Hebatnak és Istárnak szolgája”.
Idrimi a hurrita Mitanni fénykorában élt, Parattarna király és Alluvamnasz hettita király kortársa. Bolyongása a térségben Mitanni hódításaiból adódott. A hurrita állam ezidőben a Földközi-tenger partjaiig terjeszkedett Észak-Szíria városállamain keresztül, miközben a térség másik potenciális nagyhatalma, a Hettita Birodalom súlyos belső problémákkal küzdött. Idrimi önéletrajza a kelet-anatóliai és észak-szíriai térség korabeli politikai állapotának képét vázolja fel, és betekintést enged a történelem egy érdekes, de máig kevéssé ismert periódusába.
Idrimi Parattarna észak-szíriai hódításai elől menekült el, majd hét év bolyongás után a Kánaánban szervezett seregével tért vissza. Összetűzésekre azonban nem került sor, mert Parattarna segítségével szerezte vissza városát. A szobor felirata szerint 30 évig uralkodott ezután. További fegyveres konfliktusokról nincs adat, a kizzuvatnai Pillijasszal kötött szerződése arra mutat, hogy mindkét uralkodó elfogadta Mitanni főhatalmát.
Források
- ↑ Trevor Bryce: The Kingdom of the Hittites, 126. old.
- Hittites.info
- Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9