„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: uk:Йоганн Петер Густав Лежьон Діріхле |
elírás javítása |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
==Munkássága== |
==Munkássága== |
||
Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a [[matematika]] jó néhány ágában. A számelméletben bebizonyította, hogy bármely, természetes számokból álló <math>a, a+b, a+2b, a+3b, ..., |
Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a [[matematika]] jó néhány ágában. A számelméletben bebizonyította, hogy bármely, természetes számokból álló <math>a, a+b, a+2b, a+3b, ..., a + nb,\dots</math> [[számtani sorozat]]ban végtelen sok [[prímszám]] van, ha ''a''-nak és ''b''-nek nincs (1-től különböző) közös osztója. Kidolgozta az [[Egész számok|egészek]] általános elméletét az [[algebra]]i [[számelmélet]]ben. |
||
===A Dirichlet-probléma=== |
===A Dirichlet-probléma=== |
||
Dirichlet [[1837]]-ben vetette fel a [[Függvény (matematika)|függvény]] modern fogalmát: az ''y = f(x)'' [[Függvény (matematika)|függvényben]] minden egyes ''x''-hez egyetlen ''y'' tartozik. A [[Mechanika|mechanikában]] a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez. |
Dirichlet [[1837]]-ben vetette fel a [[Függvény (matematika)|függvény]] modern fogalmát: az ''y = f(x)'' [[Függvény (matematika)|függvényben]] minden egyes ''x''-hez egyetlen ''y'' tartozik. A [[Mechanika|mechanikában]] a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez. |
||
==Művei== |
==Művei== |
A lap 2010. június 4., 21:49-kori változata
Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13. – Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában.
Élete
A Breslaui (1827) és a Berlini Egyetemen (1828-1855) tanított, majd 1855-ben Karl Friedrich Gauss örökébe lépett a Göttingeni Egyetemen.
Munkássága
Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a matematika jó néhány ágában. A számelméletben bebizonyította, hogy bármely, természetes számokból álló számtani sorozatban végtelen sok prímszám van, ha a-nak és b-nek nincs (1-től különböző) közös osztója. Kidolgozta az egészek általános elméletét az algebrai számelméletben.
A Dirichlet-probléma
Dirichlet 1837-ben vetette fel a függvény modern fogalmát: az y = f(x) függvényben minden egyes x-hez egyetlen y tartozik. A mechanikában a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez.
Művei
Összegyűjtött műveit két kötetben adták közre: Gesammelte Werke (1889, 1897).
Forrás
- Dörrie, Heinrich: A diadalmas matematika. Bp., Gondolat, 1963.
- Wussin-Arnold: Biographien bedeutener Mathematiker. Berlin, 1983.