„Takács Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: de:Károly Takács
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Olimpiaportál kötőjel nélkül
37. sor: 37. sor:


{{Olimpiai bajnok magyar sportlövők}}
{{Olimpiai bajnok magyar sportlövők}}
{{Portál|Olimpia|-}}
{{Portál|Olimpia}}


{{DEFAULTSORT:Takacs Karoly}}
{{DEFAULTSORT:Takacs Karoly}}

A lap 2010. június 3., 21:14-kori változata

Sablon:MedalTableTop Sablon:MedalSport Sablon:MedalCompetition Sablon:MedalGold Sablon:MedalGold Sablon:MedalBottom Takács Károly (Budapest, 1910. január 21. – Budapest, 1976. január 5.) kétszeres olimpiai bajnok sportlövő, edző, alezredes.

Életpályája

Fiatalon katonai pályára lépett, őrmesterként szolgált. A Honvéd Tiszti Sportegylet versenyzőjeként kezdte a sportlövészetet. Élete nagy fordulatot vett, amikor 1938-ban egy gránátbaleset során elvesztette jobb kézfejét, emiatt megtanult bal kézzel írni és lőni. Az 1939-es luzerni világbajnokságon már az ötalakos gyorspisztoly csapat (Badinszky László, Börzsönyi Lajos, Dombi Ede, Takács Károly, Vadnay László) győztes tagja volt. 1940-ben a kisöbű sportpisztolyos versenyszámban magyar bajnok lett.

A második világháború alatt fronttisztként szolgált. A világháború után a budapesti Partizán Sport Klub, majd a Budapesti Honvéd versenyzőjeként az önműködő sportpisztollyal ötszörös, a kisöbű sportpisztollyal egyszeres és a nagyöbű sportpisztollyal négyszeres országos bajnok lett.

Az olimpiákon

Takács Károly sírja Budapesten. Új köztemető: 75/2-1-35.

Az 1948-as londoni olimpián ötalakos gyorstüzelő pisztolyban ötvenkilenc induló közül 580 körrel (tíz körös céltáblán hatvan lövésből elért eredmény) megszerezte az olimpiai bajnoki címet. Négy évvel később, az 1952-es helsinki olimpiai játékokon szintén az ötalakos gyorstüzelő pisztollyal 53 indulóból 579 körrel megvédte olimpiai bajnoki címét. Mögött ezüstérmes saját tanítványa, Kun Szilárd lett. Az 1956-os melbourne-i olimpián csak a nyolcadik helyet tudta megszerezni.

Az 1955-ös bukaresti Európa-bajnokságon, illetve az 1958-as moszkvai világbajnokságon egyéniben hadipisztollyal és csapatban ötalakos sportpisztollyal bronzérmet szerzett. Pályafutása során huszonöt alkalommal volt a válogatott tagja.

Már aktív sportolóként is vállalt edzésvezetést a Budapesti Honvéd együttesében. Tanítványai között volt Kun Szilárd és Hammerl László is. Visszavonulása után haláláig a Honvéd edzője volt.

Ismert volt kitartásáról, kemény idegzetéről és precizitásáról. Edzéseken többször térdig állt a pisztolyhüvelyekben. Hivatásos katonaként tovább lépett előre a ranglétrán, alezredessé léptették elő.

Források

Irodalom