„Karácsony János (festő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
19. sor: 19. sor:
* ''Both vára'',
* ''Both vára'',
* ''Önarckép''
* ''Önarckép''
* ''Táj fával''<ref>[http://www.galerie.hu/index.php?act=more&id=783 Táj fával olaj, karton 47X55</ref>
* ''Pipacsok'' ([[csendélet]])<ref>[http://www.galerie.hu/index.php?act=more&id=787 Pipacsok (csendélet) olaj, karton, 39x30]</ref>
* ''Pipacsok'' ([[csendélet]])<ref>[http://www.galerie.hu/index.php?act=more&id=787 Pipacsok (csendélet) olaj, karton, 39x30]</ref>



A lap 2010. június 3., 17:41-kori változata

Karácsony János (Gyergyószentmiklós, 1899. július 27.Gyergyószentmiklós (román nyelven Gheorgheni) 1974. május 31.) festőművész, tanár.

Életpályája

Gimnáziumi éveit Szamosújváron töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után, 1931-ben beiratkozott a nagybányai festőiskolába, ahol Ziffer Sándor volt a mestere.

19451959 között Gyergyószentmiklós Elméleti Líceumának rajztanára. Tájképeket festett, de tehetségét a figurális ábrázolás terén is megmutatta. Festési technikája nagy változatosságot mutat, tempera-, olajképekben, majd a még lendületesebb akvarelleken ábrázolta szülőföldjének tájait. 1941-ben belépett a Barabás Miklós Céhbe és annak kiállító művésze lett. Az 1960-as években összefogott Szervátiusz Jenő szobrászművésszel, s megszervezték vándorkiállításaikat Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában.

Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a Gyergyói-medence ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi Karácsony János Galériába került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.

Művei (válogatás)

  • Gyimes völgye,
  • Maros mente,
  • Széltörés,
  • Fűzfák,
  • Őszi hangulat,
  • Both vára,
  • Önarckép
  • Táj fával[1]
  • Pipacsok (csendélet)[2]

Források