„Méliusz József” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a →‎Életpályája: kisebb formai javítások
infobox, +művei, +forrás
1. sor: 1. sor:
{{Író infobox
⚫
'''Méliusz József''' ([[Temesvár]], [[1909]]. [[január 12.]] – [[Bukarest]], [[1995]]. [[december 5.]]) erdélyi író, költő, műfordító.
|név=Méliusz József
|kép=
|képaláírás=
|született_idő=[[1909]]. [[január 12.]]
|született_hely=[[Temesvár]]
|elhunyt_idő=[[1995]]. [[december 5.]] {{életkor-holt|1909|1|12|1995|12|5}}
|elhunyt_hely=[[Bukarest]], {{zászló|román}}
|nemzetiség=
|szülei=
|feleség=Méliusz Anna
|férj=
|gyerekek=
|írói álnév=
|műfaj=elégia
|irányzat=
|periódus=
|első mű= A nép ír (1945)
|fő mű=
|kiadó=
|díjak=
|behatás=
|kihatás=
|weboldal=
|aláírás=
|megjegyzés=
}}

⚫
'''Méliusz József''' ([[Temesvár]], [[1909]]. [[január 12.]] – [[Bukarest]], [[1995]]. [[december 5.]]) erdélyi író, költő, műfordító, Méliusz Anna férje.


==Életpályája==
==Életpályája==
Iskoláit [[Temesvár]]on, [[Kolozsvár]]on, [[Budapest]]en, [[Svájc]]ban, majd [[Németország]]ban végezte. Első írásai [[1930]]-ban jelentek meg, a ''[[Korunk]]'' című havilapban, melynek később a szerkesztője is lett. Szerkesztője volt a ''Brassói Lapoknak'', a II. világháborút követően tagja az ''Utunk'' című [[kolozsvár]]i hetilap megalapítóinak. A romániai Magyar Írószövetség főtitkára [[1945]] és [[1948]] között, majd a kolozsvári magyar színház főrendezője, később igazgatója lett.
Iskoláit [[Temesvár]]on, [[Kolozsvár]]on, [[Budapest]]en, [[Svájc]]ban, majd [[Németország]]ban végezte. Első írásai 1930-ban jelentek meg, a ''[[Korunk]]'' című havilapban, melynek később a szerkesztője is lett. Szerkesztője volt a ''Brassói Lapoknak'', a II. világháborút követően tagja az ''Utunk'' című [[kolozsvár]]i hetilap megalapítóinak. A romániai Magyar Írószövetség főtitkára 1945-1948 között, majd a kolozsvári magyar színház főrendezője, később igazgatója lett.


Koholt vádak alapján letartóztatták, többek között a [[jilava]]i börtönben raboskodott, majd az ötvenes évek végén rehabilitáljtk.
Koholt vádak alapján letartóztatták, többek között a [[jilava]]i börtönben raboskodott, majd az ötvenes évek végén rehabilitáljtk.


[[1968]]-ban a romániai írószövetség alelnöke lett.
1968-ban a romániai írószövetség alelnöke lett.


Kommunistaellenes nézeteit versekbe öntve jelentette meg, egy kitalált ír költő, ''Horace Cockery'' (H.C.) írásaiként.
Kommunistaellenes nézeteit versekbe öntve jelentette meg, egy kitalált ír költő, ''Horace Cockery'' (H.C.) írásaiként.
13. sor: 41. sor:
Sírja a bukaresti [[Bellu temető]]ben található.
Sírja a bukaresti [[Bellu temető]]ben található.


== Kötetei ==
==Művei==
* A nép ír (1945)

* Ének 1437-ről (1945)
⚫
* Jitgadal elégia
* Tanú a nép (1945)
⚫
* Zsilava nem volt kávéház
* Párizs után (politikai közírás, 1946)
⚫
* Cédulák
* Sors és jelkép (1946, 1973)
⚫
* Szénásszekér elégia
* Együtt a világgal (versek, 1957)
* Horace Cockery darabokra tört elégiájából
* Októberi szél (Egy publicista jegyzetei, 1957)
* Ameddig ellátok (versek, 1960)
* Kitépett naplólapok (1961)
* Okos volt-e Okos Marci? (1961)
* Beszélgetés a rakparton (versek, 1963)
* Legszebb versei (1964)
* Aréna (versek, 1967)
* Az új hagyományért (cikkek, tanulmányok, 1969)
* Város a ködben (1969, 1981)
* Az illúziók kávéháza (Vallomások, 1971, 1990)
* Én és az oroszlán (ifjúsági regény, 1972)
* Kávéház nélkül (Emlékezet és vallomás, 1977)
* Tranzit kávéház (1982)
* Horace Cockery-Múzeum – Horace Cockery darabokra tört elégiája (1983, 1988)
* Válogatott költemények 1930-1980 (1984)
* Napnyugati kávéház (1986)
* A barátság kávéháza – tegnap (1988)
⚫
* Jitgadal elégia (1994, 2004)
⚫
* Zsilava nem volt kávéház (2002)
⚫
* Cédulák (2003)
⚫
* Szénásszekér elégia (2004)
* Ah, Velence, Velence (2009)
* Szavak, avagy a cirkuszban unatkoznak az elefántok (2009)


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
⚫
* [http://www.pontkiado.hu/magyar/szerzo_nagy.php?szerzo_id=8&nyelv=magyar A pontkiadó honlapja]
⚫
* [http://www.forrasfolyoirat.hu/0404/borcsa.html Forrásfolyóirat]
⚫
* [http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/431.html Életrajza]
* [{{MEK|03600/03628/html/m.htm}} Romániai Magyar Irodalmi Lexikon]
⚫
* [http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/index.htm Cseke Gábor: Erdélyi és csángó költészet]
⚫
* [http://www.banaterra.eu/magyar/M/meliusz/meliusz.htm Banaterra]


⚫
{{DEFAULTSORT:Meliusz Jozsef}}
⚫
[http://www.pontkiado.hu/magyar/szerzo_nagy.php?szerzo_id=8&nyelv=magyar A pontkiadó honlapja]


⚫
[http://www.forrasfolyoirat.hu/0404/borcsa.html Forrásfolyóirat]

⚫
[http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/431.html Életrajza]

⚫
[http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/index.htm Cseke Gábor: Erdélyi és csángó költészet]

⚫
[http://www.banaterra.eu/magyar/M/meliusz/meliusz.htm Banaterra]

⚫
{{DEFAULTSORT:Meliusz Jozsef}}
[[Kategória:Romániai magyar költők, írók]]
[[Kategória:Romániai magyar költők, írók]]
[[Kategória:Magyar költők]]
[[Kategória:Magyar költők]]

A lap 2010. május 30., 08:33-kori változata

Méliusz József
Élete
Született1909. január 12.
Temesvár, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1995. december 1. (86 évesen)
Bukarest, Románia
SírhelyBellu temető
HázastársaMéliusz Anna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elégia
Első műveA nép ír (1945)

Méliusz József (Temesvár, 1909. január 12. – Bukarest, 1995. december 5.) erdélyi író, költő, műfordító, Méliusz Anna férje.

Életpályája

Iskoláit Temesváron, Kolozsváron, Budapesten, Svájcban, majd Németországban végezte. Első írásai 1930-ban jelentek meg, a Korunk című havilapban, melynek később a szerkesztője is lett. Szerkesztője volt a Brassói Lapoknak, a II. világháborút követően tagja az Utunk című kolozsvári hetilap megalapítóinak. A romániai Magyar Írószövetség főtitkára 1945-1948 között, majd a kolozsvári magyar színház főrendezője, később igazgatója lett.

Koholt vádak alapján letartóztatták, többek között a jilavai börtönben raboskodott, majd az ötvenes évek végén rehabilitáljtk.

1968-ban a romániai írószövetség alelnöke lett.

Kommunistaellenes nézeteit versekbe öntve jelentette meg, egy kitalált ír költő, Horace Cockery (H.C.) írásaiként.

Emlékezete

Sírja a bukaresti Bellu temetőben található.

Művei

  • A nép ír (1945)
  • Ének 1437-ről (1945)
  • Tanú a nép (1945)
  • Párizs után (politikai közírás, 1946)
  • Sors és jelkép (1946, 1973)
  • Együtt a világgal (versek, 1957)
  • Októberi szél (Egy publicista jegyzetei, 1957)
  • Ameddig ellátok (versek, 1960)
  • Kitépett naplólapok (1961)
  • Okos volt-e Okos Marci? (1961)
  • Beszélgetés a rakparton (versek, 1963)
  • Legszebb versei (1964)
  • Aréna (versek, 1967)
  • Az új hagyományért (cikkek, tanulmányok, 1969)
  • Város a ködben (1969, 1981)
  • Az illúziók kávéháza (Vallomások, 1971, 1990)
  • Én és az oroszlán (ifjúsági regény, 1972)
  • Kávéház nélkül (Emlékezet és vallomás, 1977)
  • Tranzit kávéház (1982)
  • Horace Cockery-Múzeum – Horace Cockery darabokra tört elégiája (1983, 1988)
  • Válogatott költemények 1930-1980 (1984)
  • Napnyugati kávéház (1986)
  • A barátság kávéháza – tegnap (1988)
  • Jitgadal elégia (1994, 2004)
  • Zsilava nem volt kávéház (2002)
  • Cédulák (2003)
  • Szénásszekér elégia (2004)
  • Ah, Velence, Velence (2009)
  • Szavak, avagy a cirkuszban unatkoznak az elefántok (2009)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Méliusz_József&oldid=7750689”