Csenger

Csenger
Csengeri református templom
Csenger címere Csenger zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Csengeri
Jogállás	város
Irányítószám	4765
Körzethívószám	44
Testvértelepülései	Lista Kovászna
Népesség
Teljes népesség	4395 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	144,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 06″, k. h. 22° 40′ 56″47.835, 22.682222222222
Csenger Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csenger weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csenger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A keresztnevet lásd a Csenger (keresztnév) szócikkben.

Csenger város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.

Fekvése

Csenger városa Magyarország észak-keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, egészen pontosan a Szatmári-síkságon, közvetlenül a román határ mellett, a Szamos folyó bal partján található. A megyeszékhelytől – (Nyíregyházától) 85 kilométert kell megtenni a 41-es majd a 49-es számú főútvonalon, hogy Csengerbe jusson a látogató. Mátészalkától 32 kilométerre, Szatmárnémetitől 18 kilométerre található a város. A településre autóval vagy autóbusszal lehet eljutni. A Mátészalka–Csenger-vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól szünetel.

Története

Csenger már a középkortól Szatmár vármegye egyik legjelentősebb településének számított.

Révje (akkoriban stratégiai átkelőhely a Szamoson), valamint a Szent István király által alapított szatmári királyi vár közelsége Csenger számára igen korán megteremtette a feltételeket a környező falvak sorából történő kiemelkedésre. Ezen fellendülés és gazdasági-politikai növekedés igazi jeleként szolgál a tény, hogy Csenger a XIV-XV. században a nemesi vármegye központjává vált, Zsigmond király-tól 1388-ban vásárjogot kapott, 1429-től pedig már mezővárosként említik a korabeli dokumentumok.

A gazdag történelmi múlt legfontosabb tárgyi emlékeit Csenger központjában található Helytörténeti Múzeum színes tárlatai őrzik és mutatják be az érdeklődőknek.

Csenger legújabbkori történetének egyik legfontosabb dátuma 1989. március 1., amikor ismét városi rangot kapott.

Várossá válásának 10. évfordulóján fejlődésének, lendületes urbanizációjának elismeréseként Hild János -díjjal jutalmazták a kisvárost és polgárait.

Itt volt Jósika Miklós első feleségének, Kállay Erzsébetnek a birtoka. Az író többször is megfordult a községben, számos levelét keltezte innen.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

Református templom

• Csenger egyik legnagyobb, országos hírű büszkesége a XIV. században, kora gótikus stílusban épült református templom. Piros-fekete téglákból kirakott falának harmóniájával, arányos szerkezetével bizonyítja az Alföldön valaha létezett téglaépítészet monumentalitását. A csengeri református templom egyik legnagyobb értéke az 1745-ből származó, reneszánsz népi motívumokkal gazdagon festett kazettás deszkamennyezet. A templom falai között több zsinatot is tartottak a reformátusok, melyek közül a legfontosabb az 1576. évi volt. Ez utóbbi zsinatot Méliusz Juhász Péter vezette, aki összeállította a „csengeri hitvallás” néven ismertté vált téziseket.
• Görög-katolikus templom, Makovecz Imre tervei alapján készült.
• Klasszicista stílusban épült római katolikus templom.

Érdekesség, hogy Csengerben e három egyház ugyanabban az utcában építette fel templomát: a szatmári kisvárosban e három különböző felekezet tagjai az általuk „Templomok utcájának” elnevezett városrészben, békességben gyakorolják hitüket.

• Adventista templom, Makovecz Imre tervezte. A fentebb említett három, szinte egymás mellett található templommal ellentétben nem kifejezetten a központban található, ám építészetileg különleges, egyedi megoldásokat vonultat fel.
• A belváros múlt században épült és a közelmúltban felújított épületei jellegzetes hangulatot kölcsönöznek Csengernek. Ilyen a klasszicista stílusban épült úgynevezett Jékey-ház, mely sokáig a város egyetlen emeletes épülete volt, valamint az 1700-as évek végén, barokk stílusban épült Szuhányi-kastély, mely jelenleg Schuster Hotel néven veszi ki részét a látogatókkal való törődésből.
• A csengeri városközpont sok látnivalót nyújt az építészetet kedvelő turisták számára, szinte egymást követik Makovecz Imre és csoportja által tervezett épületek:
  • A csengeri Petőfi Sándor ÁMK(http://www.csengeriskola.sulinet.hu) mind külsőleg, mind a belső térkiképzés (gótikát idéző beltér és aula) szempontjából ékessége a városnak, de ez az épület 2 helyet foglal el, mert az alsó tagozat és a felsőtagozat külön épületben található. Ebből az alsó a Kossuth úton, a felső az Ady Endre úton van. Ugyanebben az épületben található a Művelődési Központ és a Városi Könyvtár (http://cskonyvtar.atw.hu) is.
  • Az általános iskola mellett épült fel a Városi Sportcsarnok,(http://csengercsarnok.freebase.hu) mely nemzetközi rendezvények és sportesemények rendezésére is megfelelő feltételeket nyújt (2005-ben egyik helyszíne volt a 15. Ifjúsági Kézilabda Világbajnokságnak: Chille-Brazília és Franciaország-Kuwait mérkőzött egymással Csengerben).
  • A Makovecz-csoport munkáját dicséri a Szolgáltatóház is, melynek rusztikus tömbje harmonikusan illeszkedik környezetéhez. Utcafrontján áll a Kovászna testvárváros által ajándékozott míves székelykapu.
  • A legkülönfélébb egészségügyi szolgáltatások és szakrendelések a Népjóléti Intézmény erdélyi hatásokat idéző épületében kaptak helyet.
  • A Polgármesteri Hivatal épületének tervezési munkálatai szintén Makovecz Imre nevéhez kötődnek. Belső terei, különösen az impozáns házasságkötő terem méltán teszi büszkévé megálmodóit.Itt található a testvér városok fejfája amit 2009 március 15-én a város 20 éves ünnepére emeltettek.
  • A Református Gyülekezeti Ház családias környezetével, barátságos belső tereivel és csöndes parkjával tökéletesen harmonizál a református templom műemléki környezetével.

• 1982-ben alakult a Csengeri Helytörténeti Múzeum, mely a városka főterén egy volt nagypolgári lakóépületben kapott elhelyezést. Öt állandó kiállítással rendelkezik. Régészeti anyaga a megyében is számottevő. Gazdag dokumentumanyaga segíti a kutatókat. Szépen rendezett udvarán, két nyitott színben nagyobb mezőgazdasági eszközök láthatók. Az udvaron kialakított bográcsoló kedvelt találkozóhelye a helyi baráti csoportoknak, egyleteknek, s iskolai osztályoknak. Bővebb információk: http://www.museum.hu/csenger/helytorteneti

• Csenger középiskolával is rendelkezik. Az Ady Endre Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium az egész megye területéről fogadja a diákokat. Az országhatár közelsége miatt vám- és pénzügyőr képzés is folyik a létesítményben. A gimnázium kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol külföldi testvérintézményeivel. Kiemelkedő fontosságúak erdélyi kapcsolatai: közös rendezvényeken, szavaló és prózamondó versenyeken találkozhatnak a magyar anyanyelvű diákok.
• 2000-ben, a Millecentenárium évében épült a város új, központi tere, melynek középpontjában Szent István királyunk lovasszobra áll. Az alkotás Párkányi Raab Péter budapesti szobrászművész keze munkája.

A város Labdarúgó Csapatának honlapja: (http://csengerfc.freebase.hu)

Kulturális élete

Csenger város legfontosabb rendezvényei kulturális jellegűek. Jó példa erre az évente, augusztusban megrendezett Csengeri Napok, mely egy komolyzenei fesztivállal, a Szatmári Zenei Napok-kal kezdődik, majd különböző sport- és kulturális eseményekkel, és az 1988-tól a város főterén -a középkori vásárok színhelyén megrendezett - úgynevezett Zsigmondi Vásár-ral folytatódik (1388-ban Zsigmond király adta a vásárjogot Csengernek), végül Szent István ünnepével és egy nyárbúcsúztató koncerttel zárul.

A Szatmári Almanapok az almaszüret időszakában vonzza Csengerbe a látogatókat. Maga az esemény egy gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakmai fórum és kiállítás köré szerveződik: a szakmai programok gasztronómiai kiállítással, almalekvár-főzéssel,bográcsolással,almás sütemények sütésével, különböző kulturális programokkal és sportvetélkedőkkel vannak egybekötve.

A Szatmári Almavirágnap az almavirágzással köthető egybe. Ilyenkor különböző programokkal kedveskednek az érkezőknek: bográcsozás, sütés-főzés, különböző táncos és zenés mulatságok várják az idelátogatókat. Nem maradhat ki a szántás-vetéssel kapcsolatos fórum sem a programból. Természetesen a program vallásos része is megmaradt, mint pl: a kertek megszentelése " a fagyosszentektől ".

Csenger városa kiváló kapcsolatot tart fent a határon túl élő magyarokkal. Három romániai testvérvárosa (Kovászna, Tasnád, Szatmárnémeti) állandó és lelkes partnere a csengeri rendezvényeknek, eseményeknek. A gyümölcsöző együttműködés és a történelmi összetartozás jelképeként Kovászna székelykaput is ajándékozott Csengernek. 2005-ben egy újabb város, a németországi Hauenstein is aláírta a testvérvárosi szerződést, hogy a két település között a 80-as évek végén (a Josef Seibel márkanévvel fémjelzett cipőipar révén) kialakult gazdasági kapcsolata egyéb területeken is együttműködést eredményezhessen. Legújabb testvértelepülésünk a várostól alig 5 kilométerre fekvő Óvári, mellyel 2007. augusztus 17-én vette fel a kapcsolatot városunk.

Híres szülöttei

• Riskó Ignác (1813): Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője lett.A vármegye haladó szellemű egyéniségeivel volt kapcsolatban, verseket is írt. Versei az 1840-es években az "Atheneaum" című rangos irodalmi folyóiratban és más divatos reformkori újságokban jelentek meg. Bajza József nagy jövőt jósolt neki. Szoros barátságban állt Petőfivel, Szendrey Júliának ő mutatta be a költőt. 1848-ban Nagykároly országgyűlési képviselője lett. A radikális párt tagja. Ő vezette a híres áprilisi trónfosztó országgyűlésnek a jegyzőkönyvét. Neve az oratóriumban, a szószék melletti padon réztáblába vésve látható. Kormánybiztosi feladatokat is betöltött. A szabadságharc bukása után börtönt szenvedett, mely véglegesen derékba törte irodalmi pályáját: soha nem foglalkozott többé irodalommal. Mint pénzügyminisztériumi osztályfőtanácsos ment nyugdíjba. 1890. október 22-én halt meg.

• Osváth Gedeon (1880) mint irodalomtörténész, főként Petőfi költészete foglalkoztatta.

• Molnár József (történész) (1905-1986) Debrecenben végzett, francia szakos tanárként. Közben már néprajzi, nyelvészeti kutatásokat végzett szülőfalujában, Csengerben. Tudományos munkáját családtörténetekkel kezdte, Riskó Ignác részletes életrajzát, valamint Csenger történetét ő írta meg. 1932-33-ban Höllrigh József régésszel a középkori templomban a Csaholyi és Melith család sírboltjait tárta fel. 1931-32-ben a Sorbonne Egyetemen volt ösztöndíjas, majd Hajdúnánás-ra került az ottani református gimnáziumba. Itt megszervezte a Hajdú Múzeumot. Csengerre vonatkozó legnagyobb érdeme, hogy a nyári szünetekben a Szuhányi levéltárból kimásolta a város XIX. század-i iratait, melyek eredetijei 1944-ben megsemmisültek. 1945 után Budapestre került, ahol pedagógiai és irodalomtörténeti tudományokkal foglalkozott, így például Jókai, Kaffka Margit, Kölcsey, Petőfi szatmári kapcsolataival. A Jókai kritikai kiadás több kötetének volt lektora. Összes közleményeinek száma -melyben számos Csengerrel foglalkozó van- meghaladja a 700-at. Az ő révén vált ismertté csengeri hímzés a szakirodalomban.

• Bíró Lajos (1959) szobrász

• Eszenyi Enikő (1961) Kossuth-díjas színművész

• Szaniszló Ferenc (1960) újságíró, riporter

• Onyutha Judit meteorológus, légikísérő, nyelvtanár.

Irodalom

• A mi városunk Csenger (2002, Kiadó: Csenger Város Önkormányzata, Szerkesztő: Szondi Erika)
• Szatmár ékszerdoboza Csenger (2006, Kiadó: Csenger Város Önkormányzata, Szerkesztő: Szondi Erika)
• Képes utazás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2005, Kiadó: Life-Trend Bt. Nyíregyháza, Fotók: Elek Emil, ISBN 963 219 3865)
• Marosi Ernő - Magyar falusi templomok (1979, Kiadó: Corvina Kiadó)
• A Csengeri járás földrajzi nevei: Szabolcs-Szatmár megye földrajzi nevei (Szerkesztő: Kálnási Árpád—Sebestyén Árpád Debrecen, 1993.)
• Csengeri Hírmondó városi havilap (Szerkesztő: Mesterné Juhász Beáta.)

Testvértelepülések

• Óvári,Vetés
• Avasfelsőfalu
• Kovászna
• Tasnád
• Hauenstein

Külső hivatkozások

• Csenger Város Önkormányazatának honlapja
• Csenger friss hírei
• Csenger a Vendégvárón
• csengeriskola.sulinet.hu
• Légifotók Csengerről
• Régi képek Csengerről
• A Városi Könyvtár Honlapja

Szerintem nagyon szép, kedves, kultúrális és építészetben gazdag település Csenger.