„Pusztay János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Főbb művei: részletesebb lista
12. sor: 12. sor:
A 2005-ben alakult Magyar Nyelv Terminológiai Tanács alelnöke, több száz nyelvészeti, irodalmi, tudománynépszerűsítő tanulmány szerzője.
A 2005-ben alakult Magyar Nyelv Terminológiai Tanács alelnöke, több száz nyelvészeti, irodalmi, tudománynépszerűsítő tanulmány szerzője.


== Önálló kötetben megjelent munkái közül==
== Főbb művei ==
====Nyelvészet====

*Az "ugor-török háború" után
*Az "ugor-török háború" után. - Gyorsuló idő. Magvető Kiadó, 1977
*Nyelvek bölcsőjénél
*Nyelvek bölcsőjénél. - Akadémiai Kiadó, Kérdőjel, Budapest, 1990
*Könyv az észt nyelvről. - Folia Estonica III., Szombathely, 1994
*Búcsú váramtól
*Nyelvrokonság és nemzeti tudat. - Savaria University Press, Dissertationes Savarienses 5, Szombathely, 1995
*Nyelvével hal a nemzet. Az oroszországi finnugor népek jelene és jövője 11 pontban. - A Magyarságkutatás könyvtára XXVIII. Teleki Alapítvány, Budapest.
====Ismeretterjesztés====
*„Ha Én szólok, Észak beszél...” (Tanulmányok nyelvrokonaink népköltészetéről és hiedelemvilágáról). Pécs, 1988
*A szölkupok. - Savaria University Press, Minoritates mundi, Szombathely, 1994.
*Búcsú váramtól. - Savaria University Press, Szombathely, 2004


== Díjai ==
== Díjai ==

A lap 2010. május 15., 20:35-kori változata

Pusztay János (1948. július 22., Szombathely) nyelvész, egyetemi tanár, az uráli nyelvek és népek kutatója, műfordító.

Szakmai életrajza

1966–1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz-finnugor szakán tanult, többek között Bereczki Gábor tanítványaként. 1968/1969-ben orosz szakos részképzésen vett részt a Szovjetunióban, Vlagyimir városban; 1970/71-ben finnugor szakos ösztöndíjas volt Finnországban, Helsinkiben.

Az egyetem befejezése után 1991-ig az intézmény Finnugor Tanszékének oktatója volt. Közben 1974-ben bölcsészdoktori címet szerzett, a Göttingeni Egyetem Finnugor Tanszékének magyar lektoraként (1975–1978), majd a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjeként dolgozott (1985–1988). A Janus Pannonius Tudományegyetemen megalapította és 1988–1991 között vezette az Uralisztikai Szemináriumot; a nyelvtudomány kandidátusa (1986).

1991-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola főigazgatója (1996-ig), az intézmény – 2008. január 1-étől Nyugat-magyarországi Egyetem – Uralisztika Tanszékének vezetője. 2009-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának (KETK) Areális Kultúrák tanszékén ad elő.

Harminc önálló kötetet írt, köztük szótárakat, felsőoktatás- és régiópolitikai könyveket.

A 2005-ben alakult Magyar Nyelv Terminológiai Tanács alelnöke, több száz nyelvészeti, irodalmi, tudománynépszerűsítő tanulmány szerzője.

Önálló kötetben megjelent munkái közül

Nyelvészet

  • Az "ugor-török háború" után. - Gyorsuló idő. Magvető Kiadó, 1977
  • Nyelvek bölcsőjénél. - Akadémiai Kiadó, Kérdőjel, Budapest, 1990
  • Könyv az észt nyelvről. - Folia Estonica III., Szombathely, 1994
  • Nyelvrokonság és nemzeti tudat. - Savaria University Press, Dissertationes Savarienses 5, Szombathely, 1995
  • Nyelvével hal a nemzet. Az oroszországi finnugor népek jelene és jövője 11 pontban. - A Magyarságkutatás könyvtára XXVIII. Teleki Alapítvány, Budapest.

Ismeretterjesztés

  • „Ha Én szólok, Észak beszél...” (Tanulmányok nyelvrokonaink népköltészetéről és hiedelemvilágáról). Pécs, 1988
  • A szölkupok. - Savaria University Press, Minoritates mundi, Szombathely, 1994.
  • Búcsú váramtól. - Savaria University Press, Szombathely, 2004

Díjai

Források