„Pusztay János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Szakmai életrajza: kieg. |
a →Szakmai életrajza: bőv. |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
Az egyetem befejezése után 1991-ig az intézmény Finnugor Tanszékének oktatója volt. Közben 1974-ben bölcsészdoktori címet szerzett, a Göttingeni Egyetem Finnugor Tanszékének magyar lektoraként (1975–1978), majd a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjeként dolgozott (1985–1988). A [[Janus Pannonius Tudományegyetem]]en megalapította és 1988–1991 között vezette az Uralisztikai Szemináriumot; a nyelvtudomány kandidátusa (1986). |
Az egyetem befejezése után 1991-ig az intézmény Finnugor Tanszékének oktatója volt. Közben 1974-ben bölcsészdoktori címet szerzett, a Göttingeni Egyetem Finnugor Tanszékének magyar lektoraként (1975–1978), majd a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjeként dolgozott (1985–1988). A [[Janus Pannonius Tudományegyetem]]en megalapította és 1988–1991 között vezette az Uralisztikai Szemináriumot; a nyelvtudomány kandidátusa (1986). |
||
1991-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola főigazgatója (1996-ig), az intézmény – 2008. január 1-étől [[Nyugat-magyarországi Egyetem]] – Uralisztika Tanszékének vezetője. |
1991-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola főigazgatója (1996-ig), az intézmény – 2008. január 1-étől [[Nyugat-magyarországi Egyetem]] – Uralisztika Tanszékének vezetője. 2009-től a [[nyitra]]i Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának (KETK) Areális Kultúrák tanszékén ad elő. |
||
Harminc önálló kötetet írt, köztük szótárakat, felsőoktatás- és régiópolitikai könyveket. |
Harminc önálló kötetet írt, köztük szótárakat, felsőoktatás- és régiópolitikai könyveket. |
A lap 2010. május 15., 17:19-kori változata
Pusztay János (1948. július 22., Szombathely) nyelvész, egyetemi tanár, a finnugor nyelvek és -népek kutatója, tudományszervező.
Szakmai életrajza
1966–1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz-finnugor szakán tanult. 1968/1969-ben orosz szakos részképzésen vett részt a Szovjetunióban, Vlagyimir városban; 1970/71-ben finnugor szakos ösztöndíjas volt Finnországban, Helsinkiben.
Az egyetem befejezése után 1991-ig az intézmény Finnugor Tanszékének oktatója volt. Közben 1974-ben bölcsészdoktori címet szerzett, a Göttingeni Egyetem Finnugor Tanszékének magyar lektoraként (1975–1978), majd a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjeként dolgozott (1985–1988). A Janus Pannonius Tudományegyetemen megalapította és 1988–1991 között vezette az Uralisztikai Szemináriumot; a nyelvtudomány kandidátusa (1986).
1991-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola főigazgatója (1996-ig), az intézmény – 2008. január 1-étől Nyugat-magyarországi Egyetem – Uralisztika Tanszékének vezetője. 2009-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának (KETK) Areális Kultúrák tanszékén ad elő.
Harminc önálló kötetet írt, köztük szótárakat, felsőoktatás- és régiópolitikai könyveket.
A 2005-ben alakult Magyar Nyelv Terminológiai Tanács alelnöke, több száz nyelvészeti, irodalmi, tudománynépszerűsítő tanulmány szerzője.
Főbb művei
- Az "ugor-török háború" után
- Nyelvek bölcsőjénél
- Búcsú váramtól
Díjai
- Apáczai Csere János-díj
- Prima Primissima Díj (2008)
Források
- Pusztay János szakmai életrajza. Uralisztika.hu, 2008. (Hozzáférés: 2010. május 14.)