Babér

Babér (Laurus)
(Laurus nobilis)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Babérvirágúak (Laurales) Család: Babérfélék (Lauraceae) Nemzetség: Babér (Laurus)
Fajok
azori babér (Laurus azorica) Laurus nobilis Laurus porrecta
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Babér (Laurus) témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Babér (Laurus) témájú médiaállományokat és Babér (Laurus) témájú kategóriát.

Laurus nobilis L.

A babér (Laurus) a babérfélék (Lauraceae) család névadó nemzetsége három cserje termetű, vagy kis fává növő fajjal. Ezek közül a babér fűszert szolgáltató nemes babér (Laurus nobilis) fajt magyarul többnyire ugyancsak közönségesen babérnak nevezzük, úgyhogy az alábbiakban ennek a fajnak a leírása is olvasható.

A három fajból kettő is a növénytársulások egy-egy csoportjának karakterfajai közé tartozik:

• a nemes babér a keménylombú erdők,
• az azori babér a makaronéziai babérlombú erdők

jellemző fája.

A babér (Laurus nobilis) elterjedése

A babér a legrégebben ismert és igen elterjedt fűszernövények közé tartozik. A Kis-Ázsiában, a Földközi-tenger vidékén és az Atlanti-óceán mediterrán éghajlatú szigetein vadon is, de főleg kultúrákban növő örökzöld cserje vagy fa egészben használt levele (Lauri folium) értékes karakterű fűszer. Olasz-, Francia- és Spanyolországból jut a magyar kereskedelembe, nálunk üvegházban, vagy az ország enyhébb klímájú vidékein szabadföldben tartható (ld. pl.: Corvinus Egyetem, Villányi úti arborétum).

A világ minden, mediterrán éghajlatú részén ültetik. A Törökországban és Kaliforniában termett levelek a legkeresettebbek.

Magyar népies nevei: albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa.

A babér (Laurus nobilis) leírása

A felül fényes, alul matt, bőrszerű, áttetszően pontozott, épszélű, lándzsa alakú levelek jellemzően fűszeres illatúak és kesernyés ízűek. Illóolajat, csersavat és keserű anyagot tartalmaznak.

A babér (Laurus nobilis) története

Régen a harcban kivívott dicsőség, hírnév, a győzelem, a halhatatlanság és a művészi nagyság jelképe volt; ágaiból font koszorúval jutalmazták az arra érdemeseket. Például a legjelesebb római költők aranyból készült „babérkoszorút” kaptak.

A keresztény művészetben a győzelem jelképe. Az ókeresztény szarkofágokon a bűn és a halál fölötti győzelem jeleként legtöbbször a keresztet vagy a Krisztus-monogramot övezi. Az elhunyt arcképe körül vagy a huszonnégy vén feje fölött az örök élet jelképe. Olykor az élet fájaként és a Paradicsomkertben ábrázolják. A szüzek és a vértanúk általános attribútuma.

A magyar nyelvben még: a „babért érdemel”, és a „nem terem neki babér” szólásokban található meg.

Felhasználása

Lehetőleg a jellegzetesen aromás, szármentes, zöldes színű leveleket vegyük meg. Használják levesek, burgonya-, tojás-, bab-, halételek, paradicsomos étkek, főzelékek, szószok, mártások, kolbászáruk, sültek, aszpik és kocsonya készítéséhez, uborka, tök, zöldparadicsom és káposzta eltevésénél, halhúsok marinálásánál, sertés és marhahúsok párolásánál, savanyú ételeknél, vadhúspácokhoz és vadételekhez.

Mivel a levél erősen aromás, túladagolva kesernyés íze el is ronthatja ételeinket.

A közhiedelemmel ellentétben nem csak a levele fűszer: termésének őrleményét fűszerkeverékekben hasznosítják, illetve mártásokat ízesítenek vele.

Étvágyjavító, vizelethajtó; segíti az emésztést.

• Nem rokona a meténgfélék családjába tartozó babérrózsa avagy leander (Nerium oleander).
• Nem rokona a rózsafélék családjába tartozó babérmeggy (Prunus laurocerasus).

Külső hivatkozások

• Tippek és ötletek a fűszerek használatához
• Fűszer válogatás
• Jéki László: Babér – a dicsőség és érdem jelképe - Hetedhéthatár
• Babérlevél
• Szétterjedés