„Deme Zoltán (filmrendező)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


== Életpályája ==
== Életpályája ==
[[Debrecen]]ből indult, a [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]] bölcsészkarán 1975-ben szerzett magyar-néprajz szakos tanári diplomát. Egyetemistaként kezdett publikálni országos és külföldi folyóiratokban (Nagyvilág, Vigília, Művészet, párizsi Magyar Műhely, müncheni Új Látóhatár.) Diplomája után felvették a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]] filmrendező szakára, [[Szinetár Miklós]] osztályába. Művészképző tanárai [[Makk Károly]], [[Szabó István]], [[Vitray Tamás]], [[Petrovics Emil]] voltak, osztálytársai [[Tarr Béla]], [[Müller Péter Sziámi]] többek között. 1981 és 1985 között a [[Magyar Televízió]] filmrendezőjeként szerzett szélesebb ismertséget magának. 1985 telén az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba emigrált. Itt [[Király Béla]] és [[Püski Sándor]] köreihez tartozott, több tanulmánykötetet írt angolul. Közülük a ''Küzdelem az emberi élet abszurditása ellen'' címűt a nagyobb világnyelvekre is lefordították.
[[Debrecen]]ből indult, a [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]] bölcsészkarán 1975-ben szerzett magyar-néprajz szakos tanári diplomát. Egyetemistaként kezdett publikálni országos és külföldi folyóiratokban (Nagyvilág, Vigília, Művészet, párizsi Magyar Műhely, müncheni Új Látóhatár.) Diplomája után felvették a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]] filmrendező szakára, [[Szinetár Miklós]] osztályába. Művészképző tanárai [[Makk Károly]], [[Szabó István]], [[Vitray Tamás]], [[Petrovics Emil]] voltak, osztálytársai [[Tarr Béla]], [[Müller Péter Sziámi]] többek között. 1981 és 1985 között a [[Magyar Televízió]] filmrendezőjeként szerzett szélesebb ismertséget magának. 1985 telén az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba emigrált. Itt [[Király Béla]] és [[Püski Sándor]] köreihez tartozott, természettudományos tanulmányokat folytatott, több filozófiai kötetet írt angolul. Közülük a ''Küzdelem az emberi élet abszurditása ellen'' címűt a nagyobb világnyelvekre is lefordították.


Nevéhez több területen fűződnek újítások. Filmjeit a [[líra]]i dokumentumfilm és a filmesszé stílusú játékfilm irányába mozdította el, ami a nyolcvanas évek egyre modorosabb alkotásai között új jelenség volt ''(Elment egy nemzedék, Hajnali baleset)''. Esszéíróként a "Hétköznapi tárgyaink története" nevű angolszász tudományág magyarországi meghonosításának úttörője ''(Régi gyógyborok, gyógypálinkák, Ódon fababák a [[békés]]i temetőben, Rokokó kastélyok hangszerunikumai)''. Irodalomtörténészként levéltárakból kiderítette, hogy Verseghy könyvespolcain miféle művek álltak, s további házi könyvtárak hiányában kötete a felvilágosodás kutatásának legfőbb forrásai közé tartozik ma is ''(Verseghy könyvtára)''. Esztéta műfordítóként az irodalmi minimal art rejtelmeinek megfejtése és ismeretterjesztő szöveggyűjteményként való publikálása az ő munkásságának eredménye ''(Német, francia, angol, amerikai, japán versgrafikák és versplasztikák)''. Szépíróként továbbhaladt a Tandorival elindult személyiségvesztő, mondatvesztő, szóvesztő poézis útján, s az ún. szótagvesztő és jelvesztő írói világnak nálunk ő a megteremtője ''(Mikrokozmosz)''. Kalandokba is bocsátkozott, a hippi létformát kitágító, a földgömböt körbe- és körbeszáguldozó, naponta új és új országba érkező, nagy életsebességű, ezredfordulós nyugati nemzedék újszerű világérzékelésének és új életérzésének ő a magyarországi megelevenítője. ''(Cikázás a földgömb körül)''. Sokoldalú tevékenysége a legtöbb tapasztalatot és a legösszetettebb tudást kívánó területen, a filozófiában ívelt egybe. Mellőzve a filozófiatudomány hagyományos ellentétpárjait (anyag-szellem, megismerhető-megismerhetetlen) filozófiai könyveiben saját világértelmező rendszerét egy új ellentétpárra építette (humanizálható-humanizálhatatlan).
Nevéhez több területen fűződnek újítások. Filmjeit a [[líra]]i dokumentumfilm és a filmesszé stílusú játékfilm irányába mozdította el, ami a nyolcvanas évek egyre modorosabb alkotásai között új jelenség volt ''(Elment egy nemzedék, Hajnali baleset)''. Esszéíróként a "Hétköznapi tárgyaink története" nevű angolszász tudományág magyarországi meghonosításának úttörője ''(Régi gyógyborok, gyógypálinkák, Ódon fababák a [[békés]]i temetőben, Rokokó kastélyok hangszerunikumai)''. Irodalomtörténészként levéltárakból kiderítette, hogy Verseghy könyvespolcain miféle művek álltak, s további házi könyvtárak hiányában kötete a felvilágosodás kutatásának legfőbb forrásai közé tartozik ma is ''(Verseghy könyvtára)''. Esztéta műfordítóként az irodalmi minimal art rejtelmeinek megfejtése és ismeretterjesztő szöveggyűjteményként való publikálása az ő munkásságának eredménye ''(Német, francia, angol, amerikai, japán versgrafikák és versplasztikák)''. Szépíróként továbbhaladt a Tandorival elindult személyiségvesztő, mondatvesztő, szóvesztő poézis útján, s az ún. szótagvesztő és jelvesztő írói világnak nálunk ő a megteremtője ''(Mikrokozmosz)''. Kalandokba is bocsátkozott, a hippi létformát kitágító, a földgömböt körbe- és körbeszáguldozó, naponta új és új országba érkező, nagy életsebességű, ezredfordulós nyugati nemzedék újszerű világérzékelésének és új életérzésének ő a magyarországi megelevenítője. ''(Cikázás a földgömb körül)''. Sokoldalú tevékenysége a legtöbb tapasztalatot és a legösszetettebb tudást kívánó területen, a filozófiában ívelt egybe. Mellőzve a filozófiatudomány hagyományos ellentétpárjait (anyag-szellem, megismerhető-megismerhetetlen) filozófiai könyveiben saját világértelmező rendszerét egy új ellentétpárra építette (humanizálható-humanizálhatatlan).

A lap 2010. május 4., 19:30-kori változata

Deme Zoltán (Szolnok, 1949. május 31.), filmrendező, irodalomtörténész, író, műfordító.

Életpályája

Debrecenből indult, a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán 1975-ben szerzett magyar-néprajz szakos tanári diplomát. Egyetemistaként kezdett publikálni országos és külföldi folyóiratokban (Nagyvilág, Vigília, Művészet, párizsi Magyar Műhely, müncheni Új Látóhatár.) Diplomája után felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakára, Szinetár Miklós osztályába. Művészképző tanárai Makk Károly, Szabó István, Vitray Tamás, Petrovics Emil voltak, osztálytársai Tarr Béla, Müller Péter Sziámi többek között. 1981 és 1985 között a Magyar Televízió filmrendezőjeként szerzett szélesebb ismertséget magának. 1985 telén az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt Király Béla és Püski Sándor köreihez tartozott, természettudományos tanulmányokat folytatott, több filozófiai kötetet írt angolul. Közülük a Küzdelem az emberi élet abszurditása ellen címűt a nagyobb világnyelvekre is lefordították.

Nevéhez több területen fűződnek újítások. Filmjeit a lírai dokumentumfilm és a filmesszé stílusú játékfilm irányába mozdította el, ami a nyolcvanas évek egyre modorosabb alkotásai között új jelenség volt (Elment egy nemzedék, Hajnali baleset). Esszéíróként a "Hétköznapi tárgyaink története" nevű angolszász tudományág magyarországi meghonosításának úttörője (Régi gyógyborok, gyógypálinkák, Ódon fababák a békési temetőben, Rokokó kastélyok hangszerunikumai). Irodalomtörténészként levéltárakból kiderítette, hogy Verseghy könyvespolcain miféle művek álltak, s további házi könyvtárak hiányában kötete a felvilágosodás kutatásának legfőbb forrásai közé tartozik ma is (Verseghy könyvtára). Esztéta műfordítóként az irodalmi minimal art rejtelmeinek megfejtése és ismeretterjesztő szöveggyűjteményként való publikálása az ő munkásságának eredménye (Német, francia, angol, amerikai, japán versgrafikák és versplasztikák). Szépíróként továbbhaladt a Tandorival elindult személyiségvesztő, mondatvesztő, szóvesztő poézis útján, s az ún. szótagvesztő és jelvesztő írói világnak nálunk ő a megteremtője (Mikrokozmosz). Kalandokba is bocsátkozott, a hippi létformát kitágító, a földgömböt körbe- és körbeszáguldozó, naponta új és új országba érkező, nagy életsebességű, ezredfordulós nyugati nemzedék újszerű világérzékelésének és új életérzésének ő a magyarországi megelevenítője. (Cikázás a földgömb körül). Sokoldalú tevékenysége a legtöbb tapasztalatot és a legösszetettebb tudást kívánó területen, a filozófiában ívelt egybe. Mellőzve a filozófiatudomány hagyományos ellentétpárjait (anyag-szellem, megismerhető-megismerhetetlen) filozófiai könyveiben saját világértelmező rendszerét egy új ellentétpárra építette (humanizálható-humanizálhatatlan).

Amerikai tevékenységéhez is kapcsolódik néhány újítás. Kezdeményezi a műalkotás gyakorlatiasítását, időnként egy-egy mű problémavilágának nem megírás révén, inkább mindennapi szervezetek napi munkája által való megjelenítését - s maga is alapít olyan szolgáltató csoportokat amelyek egy-egy elképzelt mű problémaanyagát napi működésük által fölgazdagítva hozzák a felszínre (Programme One). Kezdeményezi, hogy könyveinket tettekkel folytassuk (Write and Act program) s ennek megfelelően az abszurditásról szóló elméleti műve után a napi élet súlyosan abszurd jelenségeinek gyakorlati orvoslásával is megpróbálkozik - többek között Király Béla, Teller Ede, Andrew Lloyd Webber, Willy Brandt, Michelangelo Antonioni, Norman Mailer, Audrey Hepburn közreműködését is megnyerve szociális, jogi, politikai programjainak (Programme Two, Programme One). Amerikában filmeket is készít (többek között Lucille Bliss, Jennifer Darling, Andre Landzaat főszereplésével) s ezeket szokatlanul új interaktivitással övezi, az elkészült műveket divX formátumban a honlapján tárolja évekig, s az összegyűlt szakértői és nézői véleményeket elemezve csiszolja. (Cryptograms, Promised Land, The Beyond). Hasonlóan jár el az évtizedes zenei stúdiumai nyomán megkomponált operáival és más zeneműveivel is, itt a midi változatok alapján gyűjti a muzsikusok érvényesítendő véleményeit. (Torquemada, Barabbas, Mona Lisa).

Sokfelé elágazó pályájának van azonban egy alapösvénye, amely a szerző gyűjteményes köteteiből rajzolódik elő (Arpeggio, Mikrokozmosz, Makrokozmosz, Decrescendo). E kötetek a létezésünk legkínosabb kérdéseivel való szembenézés állomásai. Időmúlásnak, halálnak, testi kényszereknek kiszolgáltatott élőlények vagyunk. Mindezek humanizálására (emberi érdekeket szolgáló átformálására) próbál újra és újra esélyeket, ígéretes eljárásokat keresni az író az életútja során, a problémával sokat vívódó, nagy gondolkodó elődök nyomdokain járva. Embervoltunk kínos kérdésein túl a társadalmaink évezredek óta megoldatlan gondjaira is szünet nélkül keresi a megoldásokat. Természettudomány és humánkultúra teljes skáláján mozogva így születnek meg egymás után az egészen egyéni ízű válaszai az élet alaproblémáira - gondolatmenetei végpontjain új etikai modellekkel, új társadalom-modellekkel, s évtizedek alatt érlelődött Új Világ modellekkel.

Könyvei

Gyűjteményes kötetek

  • Arpeggio (esszék és tanulmányok) (1984).
  • Mikrokozmosz (szépirodalmi művek) (1984).
  • Makrokozmosz (természettudomány) (2009).
  • Decrescendo (film és színház) (2009).

Irodalomtörténet

  • Verseghy könyvtára (1985).
  • Verseghy Ferenc (kismonográfia) (1994).

Filozófia

  • Lutte contre l'absurdité de l'existence humaine (1989). Francia nyelven.
  • Struggling against the Absurdity of Human Existence (1989). Angol nyelven.
  • Bor'ba s absurdnost'i'u' chelovecheskogo sushchestvovanii'a (1989). Orosz nyelven.

Jog és politika

  • Programme Vol. I-II. (selected writings) (2002). Angol nyelven.
  • Promotion Vol. I-II. (selected writings) (2009). Angol nyelven.

Útleírás

  • Autóstoppal Amerikában (1995).
  • Citromszagú cikázás a földgömb körül (1995).
  • Zigzag rushing around the globe (1995). Angol nyelven.
  • Avtostopom po Amerike (1991). Orosz nyelven.

Esszé

  • Öt karácsonyi esszé (1995).
  • Klasszikusok öröksége (1988).
  • Debreceni műhelymunkák (1985).
  • Négy dráma (esszék színpadi nyelven) (1989).
  • Three dramas (essays on the stage) (1989). Angol nyelven.

Filmrendezői munkássága

Magyarországon készült filmjei

  • Elment egy nemzedék (dokumentumfilm) 1980.
  • Hajnali baleset (játékfilm) 1981.

Fesztiválszereplései

  • Lipcsei Filmfesztivál 1980.
  • Magyar Filmszemle 1982.
  • Veszprémi Tévétalálkozó 1983.

Egyesült Államokban készült filmjei

  • The Beyond játékfilm E.T.A. Hoffmann, Théophile Gautier és mások novellái nyomán.
  • Promised Land játékfilm Szophoklész: Oidiposz Kolónoszban c. drámája nyomán.
  • Cryptograms játékfilm William Shakespeare: A vihar c. színműve nyomán.
  • Prometheus rövidfilm Beethoven: Prométheusz teremtményei c. műve nyomán.
  • Giselle rövidfilm, Adolph Adam és Théophile Gautier műve nyomán.
  • Nutcracker rövidfilm E.T.A. Hoffmann novellája nyomán.
  • Plus, rövidfilm .

Zeneszerzeményei

Operák

  • Torquemada. Opera 3 felvonásban. Victor Hugo nyomán.
  • Malaqi Buddha. Opera 3 felvonásban. Kipling nyomán.
  • Mona Lisa. Opera 2 részben. Deme Zoltán librettójából.
  • Romeo and Juliet. Opera 3 felvonásban. Shakespeare nyomán.

Balettek

  • Caravaggina. Ballet 2 részben. E.A. Poe nyomán.
  • Barabbas. Ballet 2 részben. Deme Zoltán librettójából.
  • Ghillie Dhu. Ballet 2 részben. Grimm testvérek nyomán.
  • Ugly Duckling. Ballet 2 részben. Andersen nyomán.
  • New Nutcracker. Ballet 2 részben. E.T.A. Hoffmann nyomán.

Források

  • Clara Gyorgyey: A Generation Gone (Elment egy nemzedék - Deme Zoltán filmrendezői munkásságáról) In: Chords of scales, Warwick, 1995. Angol nyelven.
  • Fried István: Egy kis Verseghy-filológia. (Deme Zoltán könyveiről). Irodalomtörténet 1985.
  • Fried István: Megjegyzések Deme Zoltán: Verseghy kiadatlan írásai c. művéhez, Irodalomtörténet 1984.
  • Lukácsy Sándor: Deme Zoltán: Verseghy könyvtára. Hungarológiai Értesítő 1987.
  • Király István: Arpeggio, Mikrokozmosz. Könyvvilág, 1985..
  • Nagy Pál: Arpeggio és Mikrokozmosz. Magyar Műhely (Párizs) 1985.
  • Balogh György: Deme Zoltán: Arpeggio, Hungarológiai Értesítő 1987.
  • Hopp Lajos: Deme Zoltán új könyvéről. Magyar Könyvszemle 1988.
  • Szilasi László: Deme Zoltán: Klasszikusok öröksége. Irodalomtörténeti Közlemények 1990.
  • Szurmay Ernő: Deme Zoltán két újabb kötetéről. Jászkunság, 1985.
  • Színkép. (Új nemzedékek műfordításai). Budapest, 1984.
  • J. Lukovsky: Addenda to Zoltan Deme's works. In: Programme, Pompton Lakes, 2002. Angol nyelven.
  • Zusa Ujsas: Notes to Zoltan Deme's Absurdity essay. In: Programme, Pompton Lakes, 2002. Angol nyelven.

Külső hivatkozás

Deme Zoltán honlapja