„Gömbhalmaz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
átnevezés szerint mód. három helyen |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A '''gömbhalmaz''' [[csillag]]ok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 [[parszek]] átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a [[nyílthalmaz]]októl, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének. |
A '''gömbhalmaz''' [[csillag]]ok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 [[parszek]] átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a [[nyílthalmaz]]októl, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének. |
||
Legismertebb képviselőjük a [[Herkules csillagkép]]ben található [[Messier 13]]. A [[Tejútrendszer]] mintegy 150 ismert gömbhalmazt tartalmaz, amelyek néhány kivételtől eltekintve kizárólag idős, ún. [[csillagpopulációk|II. populációs]], 10 milliárd évesnél idősebb csillagokból állnak, közöttük nagy számban vannak különféle [[változócsillag]]ok; elsősorban [[RR Lyrae |
Legismertebb képviselőjük a [[Herkules csillagkép]]ben található [[Messier 13]]. A [[Tejútrendszer]] mintegy 150 ismert gömbhalmazt tartalmaz, amelyek néhány kivételtől eltekintve kizárólag idős, ún. [[csillagpopulációk|II. populációs]], 10 milliárd évesnél idősebb csillagokból állnak, közöttük nagy számban vannak különféle [[változócsillag]]ok; elsősorban [[RR Lyrae típusú változócsillag|RR Lyrae típusúak]], valamint hosszú periódusú [[cefeida|cefeidák]] ([[W Virginis típusú változócsillag]]ok) és [[RV Tauri típusú változócsillag|RV Tauri típusúak]] is. A legfényesebb gömbhalmaz az [[Omega Centauri|ω Centauri]], amely csak a déli égboltról figyelhető meg, szabad szemmel is látható objektum. |
||
Számos [[galaxis]]ban (főleg a nagy tömegű, [[elliptikus galaxis]]okban) két gömbhalmaztípus különböztethető meg; magas- illetve alacsony fémtartalmú csillagokból állók. (A csillagászatban a [[hélium]]nál nehezebb elemeket – mint a [[lítium]] és a [[szén]] – nevezik fémeknek). A Tejútrendszerben a fémszegény gömbhalmazok a galaxist körülvevő haloban, míg a fémben gazdagok a Tejútrendszer magjában találhatók meg. |
Számos [[galaxis]]ban (főleg a nagy tömegű, [[elliptikus galaxis]]okban) két gömbhalmaztípus különböztethető meg; magas- illetve alacsony fémtartalmú csillagokból állók. (A csillagászatban a [[hélium]]nál nehezebb elemeket – mint a [[lítium]] és a [[szén]] – nevezik fémeknek). A Tejútrendszerben a fémszegény gömbhalmazok a galaxist körülvevő haloban, míg a fémben gazdagok a Tejútrendszer magjában találhatók meg. |
||
A lap 2010. április 27., 13:53-kori változata
A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a nyílthalmazoktól, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének.
Legismertebb képviselőjük a Herkules csillagképben található Messier 13. A Tejútrendszer mintegy 150 ismert gömbhalmazt tartalmaz, amelyek néhány kivételtől eltekintve kizárólag idős, ún. II. populációs, 10 milliárd évesnél idősebb csillagokból állnak, közöttük nagy számban vannak különféle változócsillagok; elsősorban RR Lyrae típusúak, valamint hosszú periódusú cefeidák (W Virginis típusú változócsillagok) és RV Tauri típusúak is. A legfényesebb gömbhalmaz az ω Centauri, amely csak a déli égboltról figyelhető meg, szabad szemmel is látható objektum.
Számos galaxisban (főleg a nagy tömegű, elliptikus galaxisokban) két gömbhalmaztípus különböztethető meg; magas- illetve alacsony fémtartalmú csillagokból állók. (A csillagászatban a héliumnál nehezebb elemeket – mint a lítium és a szén – nevezik fémeknek). A Tejútrendszerben a fémszegény gömbhalmazok a galaxist körülvevő haloban, míg a fémben gazdagok a Tejútrendszer magjában találhatók meg.
A látványosabb gömbhalmazok listája megtalálható a Messier-katalógusban.
Lásd még
Külső hivatkozások
