„Szerecsensirály” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
56. sor: 56. sor:
{{DEFAULTSORT:S~zerecsensiraly}}
{{DEFAULTSORT:S~zerecsensiraly}}


[[Kategória:Sirályfélék]]
[[Kategória:Ichthyaetus]]
[[Kategória:Madárfajok]]
[[Kategória:Madárfajok]]
[[Kategória:A Kárpát-medence madarai]]
[[Kategória:A Kárpát-medence madarai]]

A lap 2010. április 24., 14:57-kori változata

Szerecsensirály
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Altörzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Ichthyaetus
Faj: I. melanocephalus
Tudományos név
Ichthyaetus melanocephalus
(Temminck, 1820)
Szinonimák
  • Larus melanocephalus
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szerecsensirály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szerecsensirály témájú médiaállományokat és Szerecsensirály témájú kategóriát.

Fájl:Larmel juv.jpg
Fiatal szerecsensirály színes gyűrűvel jelölve (1L4)

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

A régebbi rendszerbesorolások a Larus nembe sorolják Larus melanocephalus néven.

Előfordulása

Elterjedése

Európa, Észak-Afrika és Törökország területén honos.

Vonulása

Tavasszal 2-3 héttel később, május elején érkezik a fészkelőhelyére, mint a vele rendszerint együtt fészkelő dankasirály. Mivel a fészekaljak kelése jobban szinkronizált, így a költőtelepről a később fiókát röptető dankákkal együtt hagyja el. Néhány hétig még a hazai vizes élőhelyeken csapatosan kóborol, de már augusztusban megérkezik telelőterületére. A hazai állomány zöme az atlanti partvidéken, elsősorban Franciaországban, Portugáliában, és Belgiumban tölti a téli hónapokat, a többi a Földközi-tenger partvidékén, Spanyolországban és Olaszországban.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon márciustól novemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő.

Megjelenése

Testhossza 36-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 92-100 centiméter, testtömege 230-280 gramm.

Életmódja

Rovarokkal, halakkal és puhatestűekkel táplálkozik.

Szaporodása

Tengerpartok, lagúnák, édesvízi tavak, mocsarak környékén telepesen költ. Gyakran más sirályfélékkel, rendszerint dankasirályokkal fészkel közös kolóniában. Fészekalja 3 világos csontszínű alapon feketésbarnán pettyezett tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik.

Forrás

Külső hivatkozás