„Tettyei romok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Története: Frissítés |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[File:Romok Tettye.JPG|thumb|250px|Színpad a romok tövében.]] |
[[File:Romok Tettye.JPG|thumb|250px|Színpad a romok tövében.]] |
||
Szatmári György [[1505]]-[[1521]] között volt Pécs [[püspök]]e. A püspöki palota bővíttetése mellett [[reneszánsz]] palotát építtetett a [[Tettye városrész|Tettyén]]. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A [[török hódoltság]] idején [[dervis]]ek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”.<ref>[http://www.utisugo.hu/telepulesek/pecs Útisúgó.hu: Pécs.] Hozzáférés: 2008-02-06.</ref> A bektasi dervisek [[Tirana]] határában álló központi kolostorát az [[albánok]] ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a [[törökök]] kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A [[18. század]] végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket [[1904]]-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a [[Zsolnay |
Szatmári György [[1505]]-[[1521]] között volt Pécs [[püspök]]e. A püspöki palota bővíttetése mellett [[reneszánsz]] palotát építtetett a [[Tettye városrész|Tettyén]]. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A [[török hódoltság]] idején [[dervis]]ek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”.<ref>[http://www.utisugo.hu/telepulesek/pecs Útisúgó.hu: Pécs.] Hozzáférés: 2008-02-06.</ref> A bektasi dervisek [[Tirana]] határában álló központi kolostorát az [[albánok]] ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a [[törökök]] kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A [[18. század]] végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket [[1904]]-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a [[Zsolnay kerámiagyár]]ban készítették. |
||
Az [[Pécs2010 Kulturális Főváros projekt|EKF-program]] ([[Európa Kulturális Fővárosa]]) keretében megújuló Tettye parkban a több száz éves maradványok támfallal való megvédése közben repedés keletkezett az egyik falban.<ref>[http://bama.hu/baranya/kozelet/tettyei-romok-hevederek-rogzitik-a-falat-300626 www.bama.hu, Tettyei romok: hevederek rögzítik a falat - 2010. április 22., olvasva: 2010. április 22.]</ref> Az L alakú romépület bástya része megmozdult és elvált az épület főrészétől.<ref>[http://www.bama.hu/baranya/kek-hirek-bulvar/veszelyben-a-muemlek-megmozdultak-a-tettyei-romok-fotok-300396 www.bama.hu, Veszélyben a műemlék: megmozdultak a tettyei romok - fotók - 2010. április 20., olvasva: 2010. április 22.]</ref> |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
A lap 2010. április 22., 15:12-kori változata
A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szevezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra.
Története
Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”.[1] A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay kerámiagyárban készítették.
Az EKF-program (Európa Kulturális Fővárosa) keretében megújuló Tettye parkban a több száz éves maradványok támfallal való megvédése közben repedés keletkezett az egyik falban.[2] Az L alakú romépület bástya része megmozdult és elvált az épület főrészétől.[3]
