„Deme Zoltán (filmrendező)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tobi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Tobi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
Nevéhez több területen fűződnek újítások. Filmjeit a [[líra]]i dokumentumfilm és a filmesszé stílusú játékfilm irányába mozdította el, ami a nyolcvanas évek egyre modorosabb alkotásai között új jelenség volt ''(Elment egy nemzedék, Hajnali baleset)''. Esszéíróként a "Hétköznapi tárgyaink története" nevű angolszász tudományág magyarországi meghonosításának úttörője ''(Régi gyógyborok, gyógypálinkák, Ódon fababák a [[békés]]i temetőben, Rokokó kastélyok hangszerunikumai)''. Irodalomtörténészként levéltárakból kiderítette, hogy Verseghy könyvespolcain miféle művek álltak, s további házi könyvtárak hiányában kötete a felvilágosodás kutatásának legfőbb forrásai közé tartozik ma is ''(Verseghy könyvtára)''. Esztéta műfordítóként az irodalmi minimal art rejtelmeinek megfejtése és ismeretterjesztő szöveggyűjteményként való publikálása az ő munkásságának eredménye ''(Német, francia, angol, amerikai, japán versgrafikák és versplasztikák)''. Szépíróként továbbhaladt a Tandorival elindult személyiségvesztő, mondatvesztő, szóvesztő poézis útján, s az ún. szótagvesztő és jelvesztő írói világnak nálunk ő a megteremtője ''(Mikrokozmosz)''. Sokoldalú tevékenysége a legösszetettebb tudást kívánó területen, a filozófiában ívelt egybe. Mellőzve a filozófiatudomány hagyományos ellentétpárjait (anyag-szellem, megismerhető-megismerhetetlen) filozófiai könyveiben saját világértelmező rendszerét egy új ellentétpárra építette (humanizálható-humanizálhatatlan). |
Nevéhez több területen fűződnek újítások. Filmjeit a [[líra]]i dokumentumfilm és a filmesszé stílusú játékfilm irányába mozdította el, ami a nyolcvanas évek egyre modorosabb alkotásai között új jelenség volt ''(Elment egy nemzedék, Hajnali baleset)''. Esszéíróként a "Hétköznapi tárgyaink története" nevű angolszász tudományág magyarországi meghonosításának úttörője ''(Régi gyógyborok, gyógypálinkák, Ódon fababák a [[békés]]i temetőben, Rokokó kastélyok hangszerunikumai)''. Irodalomtörténészként levéltárakból kiderítette, hogy Verseghy könyvespolcain miféle művek álltak, s további házi könyvtárak hiányában kötete a felvilágosodás kutatásának legfőbb forrásai közé tartozik ma is ''(Verseghy könyvtára)''. Esztéta műfordítóként az irodalmi minimal art rejtelmeinek megfejtése és ismeretterjesztő szöveggyűjteményként való publikálása az ő munkásságának eredménye ''(Német, francia, angol, amerikai, japán versgrafikák és versplasztikák)''. Szépíróként továbbhaladt a Tandorival elindult személyiségvesztő, mondatvesztő, szóvesztő poézis útján, s az ún. szótagvesztő és jelvesztő írói világnak nálunk ő a megteremtője ''(Mikrokozmosz)''. Sokoldalú tevékenysége a legösszetettebb tudást kívánó területen, a filozófiában ívelt egybe. Mellőzve a filozófiatudomány hagyományos ellentétpárjait (anyag-szellem, megismerhető-megismerhetetlen) filozófiai könyveiben saját világértelmező rendszerét egy új ellentétpárra építette (humanizálható-humanizálhatatlan). |
||
== Könyvei == |
== Könyvei == |
||
18. sor: | 17. sor: | ||
*''Bor'ba s absurdnost'i'u' chelovecheskogo sushchestvovanii'a'' (1989). Orosz nyelven. |
*''Bor'ba s absurdnost'i'u' chelovecheskogo sushchestvovanii'a'' (1989). Orosz nyelven. |
||
*''Programme'' (selected writings) (2002). Angol nyelven. |
*''Programme'' (selected writings) (2002). Angol nyelven. |
||
== Filmjei == |
== Filmjei == |
||
*''Elment egy nemzedék'' (dokumentumfilm) 1980. |
*''Elment egy nemzedék'' (dokumentumfilm) 1980. |
||
*''Hajnali baleset'' (játékfilm) 1981. |
*''Hajnali baleset'' (játékfilm) 1981. |
||
== Fesztiválszereplései == |
== Fesztiválszereplései == |
||
29. sor: | 26. sor: | ||
*Magyar Filmszemle 1982. |
*Magyar Filmszemle 1982. |
||
*Veszprémi Tévétalálkozó 1983. |
*Veszprémi Tévétalálkozó 1983. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2010. április 18., 22:59-kori változata
Deme Zoltán (Szolnok, 1949. május 31.), filmrendező, irodalomtörténész, író, műfordító.
Életpályája
Debrecenből indult, a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán 1975-ben szerzett magyar-néprajz szakos tanári diplomát. Egyetemistaként kezdett publikálni országos és külföldi folyóiratokban (Nagyvilág, Vigília, Művészet, párizsi Magyar Műhely, müncheni Új Látóhatár.) Diplomája után felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakára, Szinetár Miklós osztályába. Művészképző tanárai Makk Károly, Szabó István, Vitray Tamás, Petrovics Emil voltak, osztálytársai Tarr Béla, Müller Péter Sziámi többek között. 1981 és 1985 között a Magyar Televízió filmrendezőjeként szerzett szélesebb ismertséget magának. 1985 telén az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt Király Béla és Püski Sándor köreihez tartozott, több tanulmánykötetet írt angolul. Közülük a Küzdelem az emberi élet abszurditása ellen címűt a nagyobb világnyelvekre is lefordították.
Nevéhez több területen fűződnek újítások. Filmjeit a lírai dokumentumfilm és a filmesszé stílusú játékfilm irányába mozdította el, ami a nyolcvanas évek egyre modorosabb alkotásai között új jelenség volt (Elment egy nemzedék, Hajnali baleset). Esszéíróként a "Hétköznapi tárgyaink története" nevű angolszász tudományág magyarországi meghonosításának úttörője (Régi gyógyborok, gyógypálinkák, Ódon fababák a békési temetőben, Rokokó kastélyok hangszerunikumai). Irodalomtörténészként levéltárakból kiderítette, hogy Verseghy könyvespolcain miféle művek álltak, s további házi könyvtárak hiányában kötete a felvilágosodás kutatásának legfőbb forrásai közé tartozik ma is (Verseghy könyvtára). Esztéta műfordítóként az irodalmi minimal art rejtelmeinek megfejtése és ismeretterjesztő szöveggyűjteményként való publikálása az ő munkásságának eredménye (Német, francia, angol, amerikai, japán versgrafikák és versplasztikák). Szépíróként továbbhaladt a Tandorival elindult személyiségvesztő, mondatvesztő, szóvesztő poézis útján, s az ún. szótagvesztő és jelvesztő írói világnak nálunk ő a megteremtője (Mikrokozmosz). Sokoldalú tevékenysége a legösszetettebb tudást kívánó területen, a filozófiában ívelt egybe. Mellőzve a filozófiatudomány hagyományos ellentétpárjait (anyag-szellem, megismerhető-megismerhetetlen) filozófiai könyveiben saját világértelmező rendszerét egy új ellentétpárra építette (humanizálható-humanizálhatatlan).
Könyvei
- Verseghy könyvtára (1985).
- Verseghy Ferenc (kismonográfia) (1994).
- Arpeggio (esszék és tanulmányok) (1984).
- Mikrokozmosz (szépirodalmi művek) (1984).
- Debreceni műhelymunkák (1985).
- Klasszikusok öröksége (1988).
- Struggling against the Absurdity of Human Existence (1989). Angol nyelven.
- Lutte contre l'absurdité de l'existence humaine (1989). Francia nyelven.
- Bor'ba s absurdnost'i'u' chelovecheskogo sushchestvovanii'a (1989). Orosz nyelven.
- Programme (selected writings) (2002). Angol nyelven.
Filmjei
- Elment egy nemzedék (dokumentumfilm) 1980.
- Hajnali baleset (játékfilm) 1981.
Fesztiválszereplései
- Lipcsei Filmfesztivál 1980.
- Magyar Filmszemle 1982.
- Veszprémi Tévétalálkozó 1983.
Források
- Clara Gyorgyey: A Generation Gone (Elment egy nemzedék - Deme Zoltán filmrendezői munkásságáról) In: Chords of scales, Warwick, 1995. Angol nyelven.
- Fried István: Egy kis Verseghy-filológia. (Deme Zoltán könyveiről). Irodalomtörténet 1985.
- Lukácsy Sándor: Deme Zoltán: Verseghy könyvtára. Hungarológiai Értesítő 1987.
- Király István: Arpeggio, Mikrokozmosz. Könyvvilág, 1985..
- Nagy Pál: Arpeggio és Mikrokozmosz. Magyar Műhely (Párizs) 1985.
- Hopp Lajos: Deme Zoltán új könyvéről. Magyar Könyvszemle 1988.
- Szilasi László: Deme Zoltán: Klasszikusok öröksége. Irodalomtörténeti Közlemények 1990.
- Szurmay Ernő: Deme Zoltán két újabb kötetéről. Jászkunság, 1985.
- Színkép. (Új nemzedékek műfordításai). Budapest, 1984.