„II. Gusztáv Adolf svéd király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 24. sor: | 24. sor: | ||
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. [[Dánia|Dániával]] , [[Oroszország]]gal és [[Lengyelország]] ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került [[Finnország]] egy része, [[Karélia]], [[Livónia]], valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen [[északi-tenger]]i kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a [[Baltikum]]tól, Svédország lett a Baltikum ([[Skandinávia]]) vezető hatalma. |
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. [[Dánia|Dániával]] , [[Oroszország]]gal és [[Lengyelország]] ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került [[Finnország]] egy része, [[Karélia]], [[Livónia]], valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen [[északi-tenger]]i kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a [[Baltikum]]tól, Svédország lett a Baltikum ([[Skandinávia]]) vezető hatalma. |
||
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a [[Habsburgok]]kal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a [[harmincéves háború]]ban a Habsburgok (katolikusuk) ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, Dánia segítségét is megnyerte. A Habsburgok fő ellenfele, [[Franciaország]] támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. 1632-ben azonban Gusztáv Adolf A [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] elesett. Halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiság, hanem a német protestantizmus számára is. |
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a [[Habsburgok]]kal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a [[harmincéves háború]]ban a Habsburgok (katolikusuk) ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, Dánia segítségét is megnyerte. A Habsburgok fő ellenfele, [[Franciaország]] támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. 1632-ben azonban Gusztáv Adolf A [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] elesett. Halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiság, hanem a német protestantizmus számára is. |
||
{{Svéd királyok listája}} |
|||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2010. április 10., 12:44-kori változata
| II. Gusztáv Adolf | |
 | |
| Született | 1594. december 9. Stockholm |
| Elhunyt | 1632. november 16. (37 évesen) Lützen |
| Állampolgársága | svéd |
| Nemzetisége | svéd |
| Házastársa | Brandenburgi Mária Eleonóra |
| Élettársa |
|
| Gyermekei | Krisztina svéd királynő |
| Szülei | IX. Károly és felesége |
| Foglalkozása | hadvezér |
| Tisztsége | Svédország uralkodója (1611. október 30. – 1632. november 6.) |
| Halál oka | bevetésben esett el |
| Sírhelye | Riddarholmskyrkan[1][2] |
 | |
| II. Gusztáv Adolf aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1594. december 9. - Lützen 1632. november 6.) Svédország királya, tehetséges hadvezér, kiváló stratéga.
Fiatalkora
Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 3-án követte apját a svéd trónon.
Uralkodása
Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, IX. Károly svéd királyt (a dinasztiaalapító Vasa Gusztáv harmadik fiát) a trónon egy nagyon nehéz helyzetben lévő országban. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is.
Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dániával , Oroszországgal és Lengyelország ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum (Skandinávia) vezető hatalma.
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a Habsburgokkal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a Habsburgok (katolikusuk) ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, Dánia segítségét is megnyerte. A Habsburgok fő ellenfele, Franciaország támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. 1632-ben azonban Gusztáv Adolf A lützeni csatában elesett. Halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiság, hanem a német protestantizmus számára is.
Forrás
Lásd még
- ↑ a b Gustav II Adolf (svéd nyelven)
- ↑ Martin Olsson: Riddarholmskyrkan - inventories and graves, 1937. (Hozzáférés: 2019. október 26.)