„ZSZU–23–4” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források, jegyzetek: eredeti szabályzat alapján 2 |
a korr, linkek, eliras jav., form |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
| hatótávolság = 450 km (műúton), 300 km (terepen) |
| hatótávolság = 450 km (műúton), 300 km (terepen) |
||
}} |
}} |
||
== Története == |
== Története == |
||
A '''ZSZU–23–4''' egy [[Szovjetunió|szovjet]] önjáró légvédelmi gépágyú. Az [[1960-as évek]] elején fejlesztették ki az elavult [[ZSZU–57–2]] leváltására. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
A tesztek alapján mind tűzgyorsaság, mind tűzerő szempontjából felülmúlta a Silka ellenfelét. |
A tesztek alapján mind tűzgyorsaság, mind tűzerő szempontjából felülmúlta a Silka ellenfelét. |
||
⚫ | |||
⚫ | Első nagy számban készített és exportra szánt változata ZSU-23-4 V1 (1969), ebből a változatból kaptak a Varsói szerződés |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | ZSU-23-4 V1 alapján készült a |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | Első nagy számban készített és exportra szánt változata a ZSU-23-4 V1 (1969), ebből a változatból kaptak a [[Varsói szerződés]] tagállamai, valamint [[Egyiptom]] is (korai sorozatból csak Egyiptom és Magyarország kapott, az egyiptomiak sikerrel alkalmazták 1973-ban, sok példány izraeli hadizsákmány lett, amit annyira jónak találtak, hogy rendszerbe is állították). |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | Elődjéhez képest kisebb volt a lőtávolsága (maximum 2500 méter), azonban a lokátoros tűzvezetés és a megnövelt tűzgyorsaság ezt kompenzálta (nem beszélve a zárt, vegyi-biológiai és atomtámadással szembeni beépített automatikus védelméről). Az alváza a [[PT–76]]-os úszó harckocsi főelemeire épült. Képes volt 180-fokos félkörív mentén tűzfalat vonni maga elé a magasba. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | ZSU-23-4 V1 alapján készült a lengyel Biala, kiegészítve 4 db Grom-7 (Igla lengyel változata) légvédelmi rakétával, passzív infravörös-optikai és lézeres eszközökkel a tűzvezető lokátor helyett, valamint a hőkibocsájtás mértékét minimalizálták, javították a zavarvédettséget, Nato-kompatibilis eszközöket kapott. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
*'''Nyomtáv (lánctalpak középpontjai közötti távolság): 2500 mm |
*'''Nyomtáv (lánctalpak középpontjai közötti távolság): 2500 mm |
||
*'''Hatótávolság:''' 260 |
*'''Hatótávolság:''' 260 km műúton, 450 km (fogyasztás 100 km-en műúton 80 liter), szárazföldi úton 300 km (fogyasztás 100 km-en 130 liter) |
||
*'''Páncélzat:''' 10- |
*'''Páncélzat:''' 10-15 mm |
||
*'''Fegyverzet:''' négy AZP-23 |
*'''Fegyverzet:''' négy AZP-23 23 mm-es légvédelmi gépágyú |
||
*'''Meghajtás:''' egy 260 LE teljesítményű V-6R-1 négyütemű közvetlen sugárporlasztású, gyorsjáratú dízelmotor |
*'''Meghajtás:''' egy 260 LE teljesítményű V-6R-1 négyütemű közvetlen sugárporlasztású, gyorsjáratú dízelmotor |
||
*'''Teljesítmény:''' maximális sebessége műúton 50 km/h, száraz földúton 30 km/h |
*'''Teljesítmény:''' maximális sebessége műúton 50 km/h, száraz földúton 30 km/h |
||
47. sor: | 53. sor: | ||
== Források, jegyzetek == |
== Források, jegyzetek == |
||
*Eredeti szolgálati könyv: Léfe alapján, Juhász Gábor. |
*Eredeti szolgálati könyv: Léfe alapján, Juhász Gábor. |
||
*Philip Trewhitt: Páncélozott |
*Philip Trewhitt: Páncélozott harcjárművek, GABO könyvkiadó 2000, ISBN 963 8009 99 3 |
||
*Philip Trewhitt: Armoured Fighting Vehicles, 1999 Brown Packaging Books Ltd. |
*Philip Trewhitt: Armoured Fighting Vehicles, 1999 Brown Packaging Books Ltd. |
||
A lap 2010. április 10., 08:47-kori változata
|
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Története
A ZSZU–23–4 egy szovjet önjáró légvédelmi gépágyú. Az 1960-as évek elején fejlesztették ki az elavult ZSZU–57–2 leváltására.
Két prototípust készítettek egyazon feladatra, az egyik a 37 mm-es ikercsövű gépágyúval rendelkező ZSZU-37-2 Jenyiszej (alváza alapként szolgált a később erre az alvázra épített 2K11 Krug, 2Sz3 Akácia járműveknél), másikuk pedig a 23 mm-es négycsövű Silka (GM-575 alvázon).
A tesztek alapján mind tűzgyorsaság, mind tűzerő szempontjából felülmúlta a Silka ellenfelét.
Sorozatgyártása 1964-ben kezdődött, első és csak a Szovjetunióban szolgálatba állított ZSU-23-4 előszériát követte a tapasztalatok alapján továbbfejlesztett V-verzió 1967-ben.
Első nagy számban készített és exportra szánt változata a ZSU-23-4 V1 (1969), ebből a változatból kaptak a Varsói szerződés tagállamai, valamint Egyiptom is (korai sorozatból csak Egyiptom és Magyarország kapott, az egyiptomiak sikerrel alkalmazták 1973-ban, sok példány izraeli hadizsákmány lett, amit annyira jónak találtak, hogy rendszerbe is állították).
Egyik utolsó változata a tapasztalatok alapján tovább modernizált ZSU-23-4 4M (1977), de ekkor már fejlesztették utódját, a ZSZU-30-2 2K22 2SZ6 Tunguzka (1970-ben kezdték el a fejlesztést) járművet (GM-352 alvázon).
Elődjéhez képest kisebb volt a lőtávolsága (maximum 2500 méter), azonban a lokátoros tűzvezetés és a megnövelt tűzgyorsaság ezt kompenzálta (nem beszélve a zárt, vegyi-biológiai és atomtámadással szembeni beépített automatikus védelméről). Az alváza a PT–76-os úszó harckocsi főelemeire épült. Képes volt 180-fokos félkörív mentén tűzfalat vonni maga elé a magasba. Harci alkalmazásra került az 1973-as Arab-Izraeli háborúban, Vietnamban, Afganisztánban (szovjet megszálló erők földi célra, utak, hidak és járműoszlopok biztosítására), az Irak-Iráni háborúban, a Délszláv háborúban. Lengyel, orosz és ukrán cégek modernizálták a járműveiket.
ZSU-23-4 V1 alapján készült a lengyel Biala, kiegészítve 4 db Grom-7 (Igla lengyel változata) légvédelmi rakétával, passzív infravörös-optikai és lézeres eszközökkel a tűzvezető lokátor helyett, valamint a hőkibocsájtás mértékét minimalizálták, javították a zavarvédettséget, Nato-kompatibilis eszközöket kapott.
Oroszország és Ukrajna szintén elkészítette a ZSU-23-4 4M verzión alapuló 5M verziót, a belső rendszerek modernizációján túl szintén felszerelték 4 db Igla légvédelmi rakétával (egyes változaton 3-3 db, összesen 6), digitalizálták és fejlesztették védelmét és a tűzvezető lokátort.
Műszaki adatok
- Tömeg: 19 000 kg (harckész súly)
- Méretek: hosszúság 6,54 m (6535 mm) szélesség 2,95 m (3125 mm) magasság 2,25m 2576 mm menethelyzetben, 3572 mm harchelyzetben
- Nyomtáv (lánctalpak középpontjai közötti távolság): 2500 mm
- Hatótávolság: 260 km műúton, 450 km (fogyasztás 100 km-en műúton 80 liter), szárazföldi úton 300 km (fogyasztás 100 km-en 130 liter)
- Páncélzat: 10-15 mm
- Fegyverzet: négy AZP-23 23 mm-es légvédelmi gépágyú
- Meghajtás: egy 260 LE teljesítményű V-6R-1 négyütemű közvetlen sugárporlasztású, gyorsjáratú dízelmotor
- Teljesítmény: maximális sebessége műúton 50 km/h, száraz földúton 30 km/h
Források, jegyzetek
- Eredeti szolgálati könyv: Léfe alapján, Juhász Gábor.
- Philip Trewhitt: Páncélozott harcjárművek, GABO könyvkiadó 2000, ISBN 963 8009 99 3
- Philip Trewhitt: Armoured Fighting Vehicles, 1999 Brown Packaging Books Ltd.