„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő eltávolítása: wuu:幻想曲 (音樂) következő módosítása: th:แฟนตาเซีย (ดนตรี); kozmetikai változtatások |
a Bot: következő hozzáadása: nn:Fantasi i musikk |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
[[ko:환상곡]] |
[[ko:환상곡]] |
||
[[nl:Fantasie (muziek)]] |
[[nl:Fantasie (muziek)]] |
||
[[nn:Fantasi i musikk]] |
|||
[[no:Fantasi (musikk)]] |
[[no:Fantasi (musikk)]] |
||
[[pl:Fantazja (muzyka)]] |
[[pl:Fantazja (muzyka)]] |
||
A lap 2010. április 5., 23:44-kori változata
A fantázia (angolul: fantasia,fantasy, németül: Fantasie, franciául: fantaisie): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.
A barokk és klasszikus zenében
A barokk- és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903 – csemabaló), g-moll ill. c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 – orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 – fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (például Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.
A romantikus zenében
Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl.(Chopin, Schumann).
A kortárs zenében
A fantázia a kortárs zenében is jelen van, pl.
- Busoni Fantasia Contrappuntistica
- Corigliano Fantasia on an ostinato)
- Benjamin Britten Phantasia-quartett című műve oboára és vonósnégyesre.
