„Szuperfolyékonyság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RibotBOT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: simple:Superfluidity
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a defaultsort
1. sor: 1. sor:
A szuperfolyékonyság egy [[halmazállapot]], a folyadékok zérus belső súrlódású, azaz a nulla [[viszkozitás]]ú állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani. A jelenség a [[hélium]]-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a [[kvantumhidrodinamika]] tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig [[1937]]-ben sikerült igazolnia [[Pjotr Leonyidovics Kapica|Pjotr Leonyidovics Kapicának]], [[John F. Allen]]nek, és [[Don Misener]]nek. A jelenség a héliumnál az úgynevezett „Lambda-ponton” alakul ki, melyből kettő létezik a „alsó” lambda-pont 2,172 [[Kelvin|K]], 0,0497 [[Atmoszféra (mértékegység)|atm]]-nál, és egy „felső” 1,76 K, 29,8 atm-nál.
A szuperfolyékonyság egy [[halmazállapot]], a folyadékok zérus belső súrlódású, azaz a nulla [[viszkozitás]]ú állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani. A jelenség a [[hélium]]-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a [[kvantumhidrodinamika]] tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig [[1937]]-ben sikerült igazolnia [[Pjotr Leonyidovics Kapica|Pjotr Leonyidovics Kapicának]], [[John F. Allen]]nek, és [[Don Misener]]nek. A jelenség a héliumnál az úgynevezett „Lambda-ponton” alakul ki, melyből kettő létezik a „alsó” lambda-pont 2,172 [[Kelvin|K]], 0,0497 [[Atmoszféra (mértékegység)|atm]]-nál, és egy „felső” 1,76 K, 29,8 atm-nál.


{{DEFAULTSORT:Szuperfolyekonysag}}
[[Kategória:Áramlástan]]
[[Kategória:Áramlástan]]
[[Kategória:Kvantumfizika]]
[[Kategória:Kvantumfizika]]

A lap 2010. április 4., 15:57-kori változata

A szuperfolyékonyság egy halmazállapot, a folyadékok zérus belső súrlódású, azaz a nulla viszkozitású állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani. A jelenség a hélium-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a kvantumhidrodinamika tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig 1937-ben sikerült igazolnia Pjotr Leonyidovics Kapicának, John F. Allennek, és Don Misenernek. A jelenség a héliumnál az úgynevezett „Lambda-ponton” alakul ki, melyből kettő létezik a „alsó” lambda-pont 2,172 K, 0,0497 atm-nál, és egy „felső” 1,76 K, 29,8 atm-nál.