„Körös Volán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
Tobi (vitalap | szerkesztései) a „Békés megye” kategória eltávolítva; „Békés megye közlekedése” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
61. sor: | 61. sor: | ||
[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]] |
[[Kategória:Békéscsaba közlekedése]] |
||
[[Kategória:Volán-társaságok]] |
[[Kategória:Volán-társaságok]] |
||
[[Kategória:Békés megye]] |
[[Kategória:Békés megye közlekedése]] |
A lap 2010. április 3., 14:21-kori változata
é. sz. 46,6847°, k. h. 21,0560°
Körös Volán | |
[[Fájl:Fájl:Körösvolán.jpg|150px]] | |
Típus | Zártkörűen Működő Közlekedési Részvénytársaság |
Alapítva | 1953 |
Névadó | Körösök |
Jogutód | DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ |
Székhely | Magyarország Békéscsaba, Szarvasi út 103. |
Vezetők | Szarvas Péter, Vezérigazgató Szarvasy István, vezérigazgató-helyettes Gémes Tibor, személyszállítási igazgató Göbölös András, műszaki és járműfenntartási igazgató Such Mihályné, gazdasági igazgató Fazekasné dr. Magda Erzsébet, humánpolitikai igazgató |
Iparág | belföldi helyi, helyközi menetrend szerinti autóbusszal végzett személyszállítás |
Árbevétel | Nettó árbevétel: 4 372 025 Ft (2007.) |
A Körös Volán weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Körös Volán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt. egy magyarországi közlekedési vállalat, amely Békés megye településein a helyi, és helyközi autóbuszközlekedést üzemelteti.
Cégtörténet
A vállalat jogelődje a 81. sz. (Szegedi) Autóközlekedési Vállalat (Később ez a vállalat a 13. sz. Autóközlekedési Vállalat nevet vette fel.) békéscsabai és orosházai főnökségeiből, a Szolnoki MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat Békéscsabai Kirendeltségéből, és továbbá az akkori 17. Sz. Autóközlekedési Vállalat Taxi Kirendeltségéből jött létre 1953. december 1-jén. A vállalat profiljába a teherautó-fuvarozás, a távolsági autóbusz-közlekedés és a taxiközlekedés tartozott. Ekkortól 81. számú Autóközlekedési Vállalat néven működött. A vállalat egy átszervezés következtében 1954. november 1-jével Békéscsabai 41. sz. Autóbuszközlekedési Vállalat néven folytatta tovább működését. 1953-ban alakult meg az orosházi szolgálati hely, a szarvasi szolgálati hely 1955 januárjában, a gyulai szolgálati hely 1957 júliusában alakult meg. 1967-ben a korszerűtlenné vált ÁMG 407, 408-as típusok selejtezésével Ikarus 630 típusú autóbuszok beszerzése történt. 1973-ban indultak a vállalat első külföldi járatai Temesvárra és Nagyváradra. A Tröszt megszűnésével 1986-ban alakult meg a Körös Volán Vállalat, amely ekkor még az autóbusz-közlekedés mellett teherszállítással is foglalkozott. Az 1986-os menetrend tartóssá nem vált újdonsága volt, hogy az egri járatot a nyári időszakban Szilvásváradig, a miskolci járatot bizonyos napokon Kassáig meghosszabbították. A szűkössé vált Hunyadi téri autóbusz állomás helyett 1988. augusztus 20-án átadták az aluljáróval ellátott, barna-sárgásbarna színűre festett új békéscsabai autóbusz-állomást, amely a vasútállomás előtt került felépítésre.
A távolsági járatok körében változás volt, hogy 1988-ban beindult a Békéscsaba-Szeghalom-Bucsa-Karcag-Berekfürdő járat, amely csak 2 évig élt. Megszűnt az egri járat Szilvásváradig történő közlekedése. 1989. szeptember 30-ától a budapesti járatok az M5-ös autópályán át közlekednek. A rendszerváltás után a Körös Volán nehéz anyagi helyzetbe került, járműállományát helyenként használt BKV-buszokkal pótolta. Később megkezdődött a használt NDK-buszok beszerzése. 1991-ben indult be a máig sikeres Békéscsaba-Pécs, illetve Békéscsaba-Dunaújváros járat. 1992-ben indult először Magyarország leghosszabb belföldi járata, a Békéscsaba-Szentes-Dunaföldvár-Siófok-Zalaegerszeg-Lenti járat, egyik nap Körös Volán, másik nap Zala Volán autóbusszal, azonban a vonal 2002-ben megszűnt. A vállalat általános jogutódaként 1993. január 1-jén létrejött a Körös Volán Autóbuszközlekedési Részvénytársaság, mely közforgalmú menetrendszerű helyi- és helyközi személyszállítási tevékenységet folytató részvénytársaságként működik tovább. A vállalat 2005-ban zártkörűen működő közlekedési részvénytársasággá alakult. Habár a 2008-as első negyedévben az ország Volán társaságai közül egyedül a Körös Volán zárt pozitív mérleggel, ennek ellenére a vezérigazgatót több politikai támadás is érte, le kívánták váltani.[1][2] Ez nem sikerült, maradhatott a posztján. A társaság a 2000-es évek elejétől kezdve immáron évi 37 milliós utaslétszámmal büszkélkedhetett, tehát minden Békés megyei nagyjából 100-szor vette igénybe a Volán szolgáltatását, ami igen jó arány.[3]
Járműpark
A vállalat jelenleg 221 darab autóbusszal rendelkezik. Az 1950-es években ÁMG 407, 408-as, illetve Rába típusokkal rendelkezett. Később megkezdődött az Ikarus 630-as, ezt követően Ikarus 55, Ikarus 66 típusok beszerzése. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején megkezdődött az Ikarus 200-as típuscsalád sorozatgyártása, ekkor főleg Ikarus 211 és Ikarus 266 típusú autóbuszok kerültek a vállalathoz, továbbiakban megérkeztek a 200-as típuscsalád további tagjai. 1994-től megérkezett az Ikarus 300-as, 400-as, és az Ikarus EAG típuscsalád is Körös Volán járműparkjába. 1999-től Rába típusokkal bővítették a járműállományt. 2002-ben megjelentek a megye útjain a MAN típuscsalád autóbuszai, amelyek beszerzése 2002 óta folyamatos. 2006-ban két darab MB Contecto típusú autóbusszal, 2007-ben egy darab csuklós helyközi kivitelű Volvo 7700A-val 2008-ban pedig két új alacsony padlós MBConecto(O545) és 6 új MAN Lion's Regio típusú autóbusszal gazdagodott(és gazdagodik) a társaság.
Helyi járatok
Helyi járatok az alábbi városokban közlekednek
Lásd még
Források
Lábjegyzetek
- ↑ Felzúdultak a Volán-dolgozók vezetőjük tervezett eltávolítása miatt, BEOL.hu, 2008. május 8.
- ↑ Kiállnak a Volán-vezér mellett a dolgozók, BEOL, 2008. május 20.
- ↑ Csabai Mérleg, XIII. évfolyam, 16. szám Nap-Szám, 2003. szeptember 23.