„Bibliakritika” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
iw-k
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: ms:Kritikan bible; kozmetikai változtatások
4. sor: 4. sor:
A bibliakritika nem foglal állást a Szentírás ihletett voltának kérdésében (ezzel [[a Biblia kritikája]] foglalkozik), a szöveghez elfogulatlanul igyekszik közelíteni. Alaptétele, hogy a [[sugalmazás]], ha elismerjük, ha nem, nem iktatja ki a közreműködő szerzők emberi természetét, tehát a Bibliát alkotó szövegek releváns módon vizsgálhatóak a minden más szöveg értelmezésére és vizsgálatára született tudományágak bevonásával. A [[szövegkritikai bibliakutatás]] a lehető legpontosabb szöveg helyreállítására törekszik, a [[kánonkritikai bibliakutatás]] a Biblia egy-egy részletét a teljes Biblia összefüggésében igyekszik értelmezni.
A bibliakritika nem foglal állást a Szentírás ihletett voltának kérdésében (ezzel [[a Biblia kritikája]] foglalkozik), a szöveghez elfogulatlanul igyekszik közelíteni. Alaptétele, hogy a [[sugalmazás]], ha elismerjük, ha nem, nem iktatja ki a közreműködő szerzők emberi természetét, tehát a Bibliát alkotó szövegek releváns módon vizsgálhatóak a minden más szöveg értelmezésére és vizsgálatára született tudományágak bevonásával. A [[szövegkritikai bibliakutatás]] a lehető legpontosabb szöveg helyreállítására törekszik, a [[kánonkritikai bibliakutatás]] a Biblia egy-egy részletét a teljes Biblia összefüggésében igyekszik értelmezni.


==Története==
== Története ==
A bibliakritika mint tudományág az újkor szülötte. Előfutárainak tekinthetők egyes korai humanisták ([[Erasmus]], [[Tommaso Cajetan De Vio]]), tulajdonképpen megalapítójának [[Richard Simon]] (1638–1712) francia teológus, pap tekinthető – úttörő munkája, a ''Histoire critique du vieux testament'' (Az Ószövetség történeti-kritikai vizsgálata) 1682-ben jelent meg.
A bibliakritika mint tudományág az újkor szülötte. Előfutárainak tekinthetők egyes korai humanisták ([[Erasmus]], [[Tommaso Cajetan De Vio]]), tulajdonképpen megalapítójának [[Richard Simon]] (1638–1712) francia teológus, pap tekinthető – úttörő munkája, a ''Histoire critique du vieux testament'' (Az Ószövetség történeti-kritikai vizsgálata) 1682-ben jelent meg.


10. sor: 10. sor:
Első kezdeményezői a humanisták (Cajetán, Erasmus), megalapítója R. Simon. A negatív, racionalista ~ a 18. sz. felvilágosodás terméke. Az ósz-i ~ úttörője Wellhausen, az úsz-ié Ch. Baur, folytatója B. Bauer és a radikális holland isk. Bauer gondolatai a →vallástörténeti iskolában hatnak tovább. A R. Bultmann féle mítosztalanítás olyan dogmatikus problémát próbál megoldani, amely a ~ módszerével megoldhatatlan (→liberális teológia); ezzel szemben a →formatörténeti módszer problémái megoldhatók. A ~ alkalmazását tekintve XII. Pius →Divino afflante enc-ja új korszakot nyitott. - Részterületei: a kánonkritika a szentírási kv-ek keletkezését és kialakulását kutatja, közvetlenül érintkezik a dogmatikával és dogmatört-tel. A szövegkritika kz-ok segítségével próbálja megtalálni a Szentírás eredeti szövegformáját, mely a másolások során sérüléseket szenvedhetett. A történeti irodalomkritika a szerzők, keletkezési idő, körülmények, irod. és teol. műfaj, s a felhasznált források tárgykörében kutat, az egyes kv-eket saját tört. környezetükből kiindulva próbálja magyarázni. A trienti zsin. meghatározta a szentírási kv-ek hitelességét, de nem szólt irod. jellegükről; az irod-kritika ezt kutatja (a Pentateuchus esetében pl. azt, lehet-e és mennyiben Mózes a szerző; Iz-nál pl., lehet-e a kv. egyetlen szerző műve). Mindezeket a kérdéseket a „Bevezetés a Szentírásba” c. tantárgy tartalmazza. - A ~nak nem feladata és nem is képes föltétlenül hitet ébreszteni, de segíthet sok olyan probléma megoldásában, ami pusztán apologetikával nem válaszolható meg. -->
Első kezdeményezői a humanisták (Cajetán, Erasmus), megalapítója R. Simon. A negatív, racionalista ~ a 18. sz. felvilágosodás terméke. Az ósz-i ~ úttörője Wellhausen, az úsz-ié Ch. Baur, folytatója B. Bauer és a radikális holland isk. Bauer gondolatai a →vallástörténeti iskolában hatnak tovább. A R. Bultmann féle mítosztalanítás olyan dogmatikus problémát próbál megoldani, amely a ~ módszerével megoldhatatlan (→liberális teológia); ezzel szemben a →formatörténeti módszer problémái megoldhatók. A ~ alkalmazását tekintve XII. Pius →Divino afflante enc-ja új korszakot nyitott. - Részterületei: a kánonkritika a szentírási kv-ek keletkezését és kialakulását kutatja, közvetlenül érintkezik a dogmatikával és dogmatört-tel. A szövegkritika kz-ok segítségével próbálja megtalálni a Szentírás eredeti szövegformáját, mely a másolások során sérüléseket szenvedhetett. A történeti irodalomkritika a szerzők, keletkezési idő, körülmények, irod. és teol. műfaj, s a felhasznált források tárgykörében kutat, az egyes kv-eket saját tört. környezetükből kiindulva próbálja magyarázni. A trienti zsin. meghatározta a szentírási kv-ek hitelességét, de nem szólt irod. jellegükről; az irod-kritika ezt kutatja (a Pentateuchus esetében pl. azt, lehet-e és mennyiben Mózes a szerző; Iz-nál pl., lehet-e a kv. egyetlen szerző műve). Mindezeket a kérdéseket a „Bevezetés a Szentírásba” c. tantárgy tartalmazza. - A ~nak nem feladata és nem is képes föltétlenül hitet ébreszteni, de segíthet sok olyan probléma megoldásában, ami pusztán apologetikával nem válaszolható meg. -->


==Források==
== Források ==
* [[Benyik György]]: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete (Introductio Generalis), I. kötet, JATEPress, Szeged, 1995
* [[Benyik György]]: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete (Introductio Generalis), I. kötet, JATEPress, Szeged, 1995
* Bibliai kislexikon [szerk. Gecse Géza és Horváth Henrik], Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978, bibliakritika és bibliai racionalizmus szócikkek, ISBN 963-09-1134-5
* Bibliai kislexikon [szerk. Gecse Géza és Horváth Henrik], Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978, bibliakritika és bibliai racionalizmus szócikkek, ISBN 963-09-1134-5
*Dér Katalin, ''A Biblia olvasása'', Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6.
* Dér Katalin, ''A Biblia olvasása'', Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6.


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.vilagossag.hu/pdf/20030704121121.pdf A teológiai szakkifejezések szemantikai struktúrája]
* [http://www.vilagossag.hu/pdf/20030704121121.pdf A teológiai szakkifejezések szemantikai struktúrája]
* [http://www.phil-inst.hu/uniworld/vt/phen/hp_arch.htm Horváth Pál: Régészet és vallástudomány]
* [http://www.phil-inst.hu/uniworld/vt/phen/hp_arch.htm Horváth Pál: Régészet és vallástudomány]
23. sor: 23. sor:
* [http://www.ehf.hu/ujszov/ Internetes Ógörög újszövetség fordító program]
* [http://www.ehf.hu/ujszov/ Internetes Ógörög újszövetség fordító program]
* [http://www.communio.hu/ppek/k225.htm Pápai Biblikus Bizottság: Szentírás-magyarázat az Egyházban]
* [http://www.communio.hu/ppek/k225.htm Pápai Biblikus Bizottság: Szentírás-magyarázat az Egyházban]
{{csonk}}


[[Kategória:Biblia]]
[[Kategória:Biblia]]
28. sor: 29. sor:
[[Kategória:Hermeneutika]]
[[Kategória:Hermeneutika]]


[[en:Biblical criticism]]
{{csonk}}

[[ar:نقد كتابي]]
[[ar:نقد كتابي]]
[[cs:Biblická kritika]]
[[cs:Biblická kritika]]
[[eo:Biblia kritiko]]
[[eo:Biblia kritiko]]
[[fr:Histoire de la recherche sur l'Ancien Testament]]
[[fr:Histoire de la recherche sur l'Ancien Testament]]
[[he:ביקורת המקרא]]
[[en:Biblical criticism]]
[[ko:성서비평학]]
[[ms:Kritikan bible]]
[[ia:Critica biblic]]
[[ia:Critica biblic]]
[[it:Esegesi biblica]]
[[it:Esegesi biblica]]
[[ko:성서비평학]]
[[he:ביקורת המקרא]]
[[no:Tekstkritisk bibelforskning]]
[[no:Tekstkritisk bibelforskning]]
[[pl:Krytyka biblijna]]
[[pl:Krytyka biblijna]]

A lap 2010. április 1., 03:44-kori változata

A bibliakritika a Szentírás szövegeire alkalmazott szövegkritikai és történeti-irodalomkritikai módszerek eredményeként létrejött újkori tudományág.

A bibliakritika nem foglal állást a Szentírás ihletett voltának kérdésében (ezzel a Biblia kritikája foglalkozik), a szöveghez elfogulatlanul igyekszik közelíteni. Alaptétele, hogy a sugalmazás, ha elismerjük, ha nem, nem iktatja ki a közreműködő szerzők emberi természetét, tehát a Bibliát alkotó szövegek releváns módon vizsgálhatóak a minden más szöveg értelmezésére és vizsgálatára született tudományágak bevonásával. A szövegkritikai bibliakutatás a lehető legpontosabb szöveg helyreállítására törekszik, a kánonkritikai bibliakutatás a Biblia egy-egy részletét a teljes Biblia összefüggésében igyekszik értelmezni.

Története

A bibliakritika mint tudományág az újkor szülötte. Előfutárainak tekinthetők egyes korai humanisták (Erasmus, Tommaso Cajetan De Vio), tulajdonképpen megalapítójának Richard Simon (1638–1712) francia teológus, pap tekinthető – úttörő munkája, a Histoire critique du vieux testament (Az Ószövetség történeti-kritikai vizsgálata) 1682-ben jelent meg.


Források

  • Benyik György: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete (Introductio Generalis), I. kötet, JATEPress, Szeged, 1995
  • Bibliai kislexikon [szerk. Gecse Géza és Horváth Henrik], Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978, bibliakritika és bibliai racionalizmus szócikkek, ISBN 963-09-1134-5
  • Dér Katalin, A Biblia olvasása, Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6.

Külső hivatkozások