„Bibliakritika” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
iw-k |
a Bot: következő eltávolítása: ms:Kritikan bible; kozmetikai változtatások |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
A bibliakritika nem foglal állást a Szentírás ihletett voltának kérdésében (ezzel [[a Biblia kritikája]] foglalkozik), a szöveghez elfogulatlanul igyekszik közelíteni. Alaptétele, hogy a [[sugalmazás]], ha elismerjük, ha nem, nem iktatja ki a közreműködő szerzők emberi természetét, tehát a Bibliát alkotó szövegek releváns módon vizsgálhatóak a minden más szöveg értelmezésére és vizsgálatára született tudományágak bevonásával. A [[szövegkritikai bibliakutatás]] a lehető legpontosabb szöveg helyreállítására törekszik, a [[kánonkritikai bibliakutatás]] a Biblia egy-egy részletét a teljes Biblia összefüggésében igyekszik értelmezni. |
A bibliakritika nem foglal állást a Szentírás ihletett voltának kérdésében (ezzel [[a Biblia kritikája]] foglalkozik), a szöveghez elfogulatlanul igyekszik közelíteni. Alaptétele, hogy a [[sugalmazás]], ha elismerjük, ha nem, nem iktatja ki a közreműködő szerzők emberi természetét, tehát a Bibliát alkotó szövegek releváns módon vizsgálhatóak a minden más szöveg értelmezésére és vizsgálatára született tudományágak bevonásával. A [[szövegkritikai bibliakutatás]] a lehető legpontosabb szöveg helyreállítására törekszik, a [[kánonkritikai bibliakutatás]] a Biblia egy-egy részletét a teljes Biblia összefüggésében igyekszik értelmezni. |
||
==Története== |
== Története == |
||
A bibliakritika mint tudományág az újkor szülötte. Előfutárainak tekinthetők egyes korai humanisták ([[Erasmus]], [[Tommaso Cajetan De Vio]]), tulajdonképpen megalapítójának [[Richard Simon]] (1638–1712) francia teológus, pap tekinthető – úttörő munkája, a ''Histoire critique du vieux testament'' (Az Ószövetség történeti-kritikai vizsgálata) 1682-ben jelent meg. |
A bibliakritika mint tudományág az újkor szülötte. Előfutárainak tekinthetők egyes korai humanisták ([[Erasmus]], [[Tommaso Cajetan De Vio]]), tulajdonképpen megalapítójának [[Richard Simon]] (1638–1712) francia teológus, pap tekinthető – úttörő munkája, a ''Histoire critique du vieux testament'' (Az Ószövetség történeti-kritikai vizsgálata) 1682-ben jelent meg. |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
Első kezdeményezői a humanisták (Cajetán, Erasmus), megalapítója R. Simon. A negatív, racionalista ~ a 18. sz. felvilágosodás terméke. Az ósz-i ~ úttörője Wellhausen, az úsz-ié Ch. Baur, folytatója B. Bauer és a radikális holland isk. Bauer gondolatai a →vallástörténeti iskolában hatnak tovább. A R. Bultmann féle mítosztalanítás olyan dogmatikus problémát próbál megoldani, amely a ~ módszerével megoldhatatlan (→liberális teológia); ezzel szemben a →formatörténeti módszer problémái megoldhatók. A ~ alkalmazását tekintve XII. Pius →Divino afflante enc-ja új korszakot nyitott. - Részterületei: a kánonkritika a szentírási kv-ek keletkezését és kialakulását kutatja, közvetlenül érintkezik a dogmatikával és dogmatört-tel. A szövegkritika kz-ok segítségével próbálja megtalálni a Szentírás eredeti szövegformáját, mely a másolások során sérüléseket szenvedhetett. A történeti irodalomkritika a szerzők, keletkezési idő, körülmények, irod. és teol. műfaj, s a felhasznált források tárgykörében kutat, az egyes kv-eket saját tört. környezetükből kiindulva próbálja magyarázni. A trienti zsin. meghatározta a szentírási kv-ek hitelességét, de nem szólt irod. jellegükről; az irod-kritika ezt kutatja (a Pentateuchus esetében pl. azt, lehet-e és mennyiben Mózes a szerző; Iz-nál pl., lehet-e a kv. egyetlen szerző műve). Mindezeket a kérdéseket a „Bevezetés a Szentírásba” c. tantárgy tartalmazza. - A ~nak nem feladata és nem is képes föltétlenül hitet ébreszteni, de segíthet sok olyan probléma megoldásában, ami pusztán apologetikával nem válaszolható meg. --> |
Első kezdeményezői a humanisták (Cajetán, Erasmus), megalapítója R. Simon. A negatív, racionalista ~ a 18. sz. felvilágosodás terméke. Az ósz-i ~ úttörője Wellhausen, az úsz-ié Ch. Baur, folytatója B. Bauer és a radikális holland isk. Bauer gondolatai a →vallástörténeti iskolában hatnak tovább. A R. Bultmann féle mítosztalanítás olyan dogmatikus problémát próbál megoldani, amely a ~ módszerével megoldhatatlan (→liberális teológia); ezzel szemben a →formatörténeti módszer problémái megoldhatók. A ~ alkalmazását tekintve XII. Pius →Divino afflante enc-ja új korszakot nyitott. - Részterületei: a kánonkritika a szentírási kv-ek keletkezését és kialakulását kutatja, közvetlenül érintkezik a dogmatikával és dogmatört-tel. A szövegkritika kz-ok segítségével próbálja megtalálni a Szentírás eredeti szövegformáját, mely a másolások során sérüléseket szenvedhetett. A történeti irodalomkritika a szerzők, keletkezési idő, körülmények, irod. és teol. műfaj, s a felhasznált források tárgykörében kutat, az egyes kv-eket saját tört. környezetükből kiindulva próbálja magyarázni. A trienti zsin. meghatározta a szentírási kv-ek hitelességét, de nem szólt irod. jellegükről; az irod-kritika ezt kutatja (a Pentateuchus esetében pl. azt, lehet-e és mennyiben Mózes a szerző; Iz-nál pl., lehet-e a kv. egyetlen szerző műve). Mindezeket a kérdéseket a „Bevezetés a Szentírásba” c. tantárgy tartalmazza. - A ~nak nem feladata és nem is képes föltétlenül hitet ébreszteni, de segíthet sok olyan probléma megoldásában, ami pusztán apologetikával nem válaszolható meg. --> |
||
==Források== |
== Források == |
||
* [[Benyik György]]: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete (Introductio Generalis), I. kötet, JATEPress, Szeged, 1995 |
* [[Benyik György]]: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete (Introductio Generalis), I. kötet, JATEPress, Szeged, 1995 |
||
* Bibliai kislexikon [szerk. Gecse Géza és Horváth Henrik], Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978, bibliakritika és bibliai racionalizmus szócikkek, ISBN 963-09-1134-5 |
* Bibliai kislexikon [szerk. Gecse Géza és Horváth Henrik], Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978, bibliakritika és bibliai racionalizmus szócikkek, ISBN 963-09-1134-5 |
||
*Dér Katalin, ''A Biblia olvasása'', Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6. |
* Dér Katalin, ''A Biblia olvasása'', Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6. |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.vilagossag.hu/pdf/20030704121121.pdf A teológiai szakkifejezések szemantikai struktúrája] |
* [http://www.vilagossag.hu/pdf/20030704121121.pdf A teológiai szakkifejezések szemantikai struktúrája] |
||
* [http://www.phil-inst.hu/uniworld/vt/phen/hp_arch.htm Horváth Pál: Régészet és vallástudomány] |
* [http://www.phil-inst.hu/uniworld/vt/phen/hp_arch.htm Horváth Pál: Régészet és vallástudomány] |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
* [http://www.ehf.hu/ujszov/ Internetes Ógörög újszövetség fordító program] |
* [http://www.ehf.hu/ujszov/ Internetes Ógörög újszövetség fordító program] |
||
* [http://www.communio.hu/ppek/k225.htm Pápai Biblikus Bizottság: Szentírás-magyarázat az Egyházban] |
* [http://www.communio.hu/ppek/k225.htm Pápai Biblikus Bizottság: Szentírás-magyarázat az Egyházban] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Biblia]] |
[[Kategória:Biblia]] |
||
28. sor: | 29. sor: | ||
[[Kategória:Hermeneutika]] |
[[Kategória:Hermeneutika]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[ar:نقد كتابي]] |
[[ar:نقد كتابي]] |
||
[[cs:Biblická kritika]] |
[[cs:Biblická kritika]] |
||
[[eo:Biblia kritiko]] |
[[eo:Biblia kritiko]] |
||
[[fr:Histoire de la recherche sur l'Ancien Testament]] |
[[fr:Histoire de la recherche sur l'Ancien Testament]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[ms:Kritikan bible]] |
|||
[[ia:Critica biblic]] |
[[ia:Critica biblic]] |
||
[[it:Esegesi biblica]] |
[[it:Esegesi biblica]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[no:Tekstkritisk bibelforskning]] |
[[no:Tekstkritisk bibelforskning]] |
||
[[pl:Krytyka biblijna]] |
[[pl:Krytyka biblijna]] |
A lap 2010. április 1., 03:44-kori változata
A bibliakritika a Szentírás szövegeire alkalmazott szövegkritikai és történeti-irodalomkritikai módszerek eredményeként létrejött újkori tudományág.
A bibliakritika nem foglal állást a Szentírás ihletett voltának kérdésében (ezzel a Biblia kritikája foglalkozik), a szöveghez elfogulatlanul igyekszik közelíteni. Alaptétele, hogy a sugalmazás, ha elismerjük, ha nem, nem iktatja ki a közreműködő szerzők emberi természetét, tehát a Bibliát alkotó szövegek releváns módon vizsgálhatóak a minden más szöveg értelmezésére és vizsgálatára született tudományágak bevonásával. A szövegkritikai bibliakutatás a lehető legpontosabb szöveg helyreállítására törekszik, a kánonkritikai bibliakutatás a Biblia egy-egy részletét a teljes Biblia összefüggésében igyekszik értelmezni.
Története
A bibliakritika mint tudományág az újkor szülötte. Előfutárainak tekinthetők egyes korai humanisták (Erasmus, Tommaso Cajetan De Vio), tulajdonképpen megalapítójának Richard Simon (1638–1712) francia teológus, pap tekinthető – úttörő munkája, a Histoire critique du vieux testament (Az Ószövetség történeti-kritikai vizsgálata) 1682-ben jelent meg.
Források
- Benyik György: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete (Introductio Generalis), I. kötet, JATEPress, Szeged, 1995
- Bibliai kislexikon [szerk. Gecse Géza és Horváth Henrik], Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978, bibliakritika és bibliai racionalizmus szócikkek, ISBN 963-09-1134-5
- Dér Katalin, A Biblia olvasása, Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6.
Külső hivatkozások
- A teológiai szakkifejezések szemantikai struktúrája
- Horváth Pál: Régészet és vallástudomány
- Magyar Keresztény Portál -Keresés a bibliában
- Protestáns új fordítású (revideált) biblia
- Kereshető Biblia-források
- Internetes Ógörög újszövetség fordító program
- Pápai Biblikus Bizottság: Szentírás-magyarázat az Egyházban