„Emil Nolde” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ckb:ئەمیل نولدە |
a Bot: következő hozzáadása: gl:Emil Nolde |
||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
[[fi:Emil Nolde]] |
[[fi:Emil Nolde]] |
||
[[fr:Emil Nolde]] |
[[fr:Emil Nolde]] |
||
[[gl:Emil Nolde]] |
|||
[[he:אמיל נולדה]] |
[[he:אמיל נולדה]] |
||
[[hi:एमिल नोल्डे]] |
[[hi:एमिल नोल्डे]] |
||
A lap 2010. március 31., 21:56-kori változata
Emile Nolde (1867. augusztus 7. – 1956. április 15.) német festő és grafikus, az északi expresszionizmus képviselője.
Életpályája
Eredeti neve Emil Hansen. Noldéban született, ennek a falunak a nevét vette fel. Nolde volt az egyik legjelentősebb az északnémet festők között. Művészetének középpontjában a tájfestés állt. Paraszti sorból származott. Magányos, állandó viharok és tenger fenyegette tájon nőtt fel. A természetben látható formák életre keltek képzeletében és gyakran változtak fantomokká, groteszk démonokká. Szabadon használta az eszközöket. Minden nyáron fél évet magányosan töltött egy szigeten. Ekkor festette tenger-témájú képeit, mely egy 21 darabból álló sorozat. (1910-1911). A tenger és az ég kapcsolatára fókuszál rá. A motívumai állandó változásban vannak. Az anyag a lényeg. Absztrahál, hogy a természeti erőket meg tudja ragadni. Erőszakos és tragikus festészete megidézi Mark Rothko monokronizmusát. Hagyta, hogy ösztönei irányítsák, színekkel próbálta kifejezni látomásait. A természet láttán érzett emóció extázissá nőtt benne. Expresszív fénylő színeit, hol ujjal, hol ecsettel, hol kartondarabbal hordta fel a vászonra. Ez a Brücke festőire oly jellemző színkavalkád „drámai” expresszionizmus néven ismert. 1906-ban csatlakozott a Die Brücke-hez, de másfél év múlva már ott is hagyta őket.
1910-ben őt is magával ragadta a berlini nagyváros varázsa, vázlatokat készít a kikötőkről, és a nyüzsgő éttermekben, kávéházakban, kabarékban. De leglényegesebb munkáinak ekkor is a vallásos műveket tartotta.
Nolde másik oldala: bibliai jeleneteket ábrázolt paraszti öltözetbe bujtatva. Fundamentalista pietizmus. Az alakjai karikatúraszerűek. 1909-ben készíti el első ilyen sorozatát, mely az Ótestamentumot foglalja magába. Hogy formába önthesse elemi erővel feltörő érzéseit, megkeményítette színeit, nagy sík felületre hordta fel őket, s lemondott a külső valóság ábrázolásáról.
Második sorozata az Ótestamentumot foglalja magába. Profán elemeket alkalmaz. Tonikus energiák szabadulnak fel.
Művei
|
|
